Kárpát, 1971-1972 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1971-10-01 / 1. szám
nagyságodtól, oly igen jó major (t.i. gazdasszony) légyen te nagyságod.’’ Udvarházainkban és kastélyainkban a dinnye zsendülésekor vidám ünnepet tartottak, mely már teljesen feledésbe ment. Akkor ezt dinnyeszedetnek, vagy dinnyeszüretnek nevezték. Olyanforma mulatság volt ez, mint a szüret. Amikor elérkezett a gyümölcsszedés ideje, az asszonyoknak és a lányoknak a munkája nagyon megszaporodott. A XVI. és a XVII. században a kert termésének feldolgozása körül olyan jelenségekre akadunk, melyek méltán kelthetnek csodáldozást. VIZEK Mint minden téren, itt is asszonyaink tündökölnek. Ki hinné például, hogy a letűnt századoknak mennyi illatszer és gyógyítóvíz készítéséhez értettek ők? A régi leltárak szerint minden kastélyban megtaláljuk a fű-vízvevő vagy virág-vízvevő szerszámokat. Sőt a nagyobb kastélyokban még külön vízégetőházat is találunk. A nevezett szerszámok a régi összeírásokban különféle néven szerepelnek. Az egyik leltárban például vízégető általjáró csőjével, a másikban vízvevő lombik födöstül s csőstül minden készségével, a harmadikban vizek égetésére való rézfazék, a negyedikben vízfőző edény sisakjával, hozzátartozó esős csebrével stb. szerepel. Ezeknek az edényeknek segítségével párolás útján készítették a különféle fűvizeket és virágvizeket. Nem valami nehéz mesterség volt ez s asszonyaink kitűnően értettek hozzá. Csak egyetlen udvartartásban találtunk külön alkalmazott vízégető mestert. Ellenben fűszedő asszonyokkal több udvarban találkozunk. Az elkészült virágvizeket kerekded üvegekben az úgynevezett víztartóalmárjomban helyezték el. Néhol pedig római fogasokon tartották. A régi összeírásokból láthatjuk, hogy asszonyaink milyen sokféle virágvizet készítettek. A fogarasi kastélyban például 1632-ben ilyen vizek szerepelnek: parlagi rózsavíz 5 üveggel, kerti rózsavíz 2, epervíz 4, petrezselemvíz 2, bodzavirágvíz 4, spikinárdvíz 3, fejér Iiliomvíz 2, hársfavirágvíz 2, tamariskusvíz 2, turbulyavíz 1, utifűvíz 2, porxfűvíz 4, Iómentavíz 1, istenfájavíz 1 üveggel. Lórántffy Zsuzsannának pataki várában 1634-ben volt 8 üveg rózsavíz, 4 üveg gyöngyvirágvíz, petrezselemvíz, szegfűecet, levendulabor, rózsaecet, fodormentavíz, epervíz, fejér Iiliomvíz, levendulavíz, pápafűvíz, köményvíz, cseresznyevíz, sóskavíz, hársfavíz, chelidoniavíz, utifűvíz, fekete ürömvíz, fejér ürömvíz és eufróziavíz. Makovica és Zboró összeírása szerint 1671-ben a leányasszonyok házában nyolcvan üveg virágvíz volt. Ezek között szerepel az árvacsalánvíz, sóskavíz, gyöngyvirágvíz borral égetett, izsópvíz, polai víz, kakukkfűvíz stb. A családi levéltárak sok receptet őriztek meg számunkra s ezekben mindig szerepelnek a virágvizek. A XVI. századból külön könyvecske is maradt ránk, amely a különféle virágvizek használatáról szól. Asszonyaink a virágvizeken kívül még szárított gyógyítófűveket is gyűjtöttek. S mivel minden receptet eltettek, alig akadt olyan betegség, amire orvosságuk ne lett volna. Ennek tudatában megérthetjük, miért fordul nemes és jobbágy orvosságért főasszonyainkhoz. Bizony egy-egy jelesebb főasszony egész vidéknek volt az orvosa. S százával maradt ránk olyan orvosságtudakozó levél, amelyekben az ég szerelmére kérnek jóféle orvosságot ilyen, vagy olyan nyavalya ellen. Megjegyezzük, hogy a XVI. században már a fertőtlenítést is űzték kastélyainkban. Nádasdy Tamás leveleiből tudjuk, hogy járvány idején fenyőmaggal füstölték a szobákat, levendula ecettel s más virágvizekkel fecskendezték a falakat. Mindszenty Kata asszony írta 1583-ban: “Az házakat (t.i. a szobákat) mindennap ürömmel és örménygyökérrel füstöltesse kegyelmed és az egérfarkkal.” Hogy a szobák jó levegőjére asszonyaink sokat adtak, abból is látszik, hogy legtöbb kastélyunkban megtaláljuk a tömjénezőket, a szaglókat, a szaglócskákat és a szivallókat. A különféle virágvizeknek a régi magyar konyhában is szerep jutott. A rózsavizet például a torták, az ostyabéles s más sütemények és konfekták készítéséhez használták. A méhfüvet a füvestorta, valamint nádasmézzel konfekta készítésére használták. Az illatos virágvizeket a befőttek szagosításához is használták. A violaliktárium, a rózsaméz, a becsinált viola stb. szintén virágvizekkel készült. BEFŐTTEK A XVI. és XVII. században a különféle befőtteket és gyümölcsízeket liktárium néven ismerték. Liktáriumnak nevezték a gyümölcs-sajtokat, a dulcsászokat, a jülepheket stb. A családi levelek és a régi számadások tömve vannak a külö nféle Iiktáriumok felsorolásával. A nevezett két században 42
