Kárpát, 1971-1972 (8. évfolyam, 1-2. szám)

1971-10-01 / 1. szám

semmizett ti, köteles milliókat eltartani, amíg azok vissza nem szerzik, amit elloptak tőlük. * * * Merész tervek szövődnek a cellában. A Mozga­lomnak pénzre van szüksége felszabadító küldeté­sének végrebajtásáboz. Pénz a bankokban van, és Joe vállalta bogy elhozza. Bettyt beválasztották a2 aktivista csoportba, mert feltűnés nélkül tarthatott terepszemlét: ebhez föl kellett ugyan vennie régi énjét. Joet hatalmas nevetőgörcse derítette a simán bátrafésült baj és a fáradság, amivel pár régi ru báját igyekezett ismét szalonképessé tenni. Hon­vágyat nem érzett, elfoglalta a közeledő esti ká­bító party reménye: mostanában megint bevették, nem kértek pénzt egy-egy lehulló adagért. * * * Az első pénzszerző expedíció fényes eredmény­nyel járt. 8000 dollárt sikerült "fölvenni” a bank­ban, aláírás helyett diszkrét kis pisztollyal. Nem volt semmi baj, a pénztámok rutinirozottan ürítette fiókjait és mire a vészberendezés üzembe lépett, a banda már messzejárt. * «• * Ez alkalommal egy mulatóból kellett volna el­hozni az éjjel bevételét. Tekintettel a várható el­lenállásra i—< ez nem sima banknak ígérkezett -—­­a banda még géppisztolyt is kapott a cellától. Joe erősködött, ő töltényt is akar. Adtak is neki, bár nem szívesen: ha már használja, használja okvet­lenül rendőrök ellen is, ezzel az ügy ismét bele­esik a forradalmi tervbe és a cellafelelős így in­kább el tud számolni a kiadott töltényekkel. * * * Újsághír: “A kora reggeli órákban négy férfi és egy nö ki akarta rabolni a Fekete Macska mulatót, ahol már csak a személyzet tartózkodott. A vészjelzés hamarosan helyszínre hozta a rendőrséget. A ki­fejlődő tűzharcban több mint 100 lövés dördült el a rendőrség és a rablók között, akiknek egyikénéi géppisztoly is volt. A rendőrség golyói megölték a géppisztolyos rablót és egy fiatal leányt, aki a rab­lásban aktivan résztvett. Két rendőr megsebesült. A másik két rabló kézre került: a tettesek azo­nosítása és a további nyomozás folyik. * * * Betty holttestét szülei nem igényelték ki: az ügy így is elég kellemetlenséget okozott a csöndes kül­városban. A temetési szertartást öreg fekete pap tartotta, a városi temető szegénynegyedében: Joe-t is, Betty-t is ő temette, a keresztény szeretet nevé­ben. "Uram, ne nézd tévélygésüket, amivel a sarkon, pénzért akarták megvenni a Te jelenléted boldog­ságát, melyet Te a Te utad vándorainak tartogatsz. Nem tudták, hogy Téged keresnek és becsapta őket az önmegtagadás, a Te fegyelmed nélkül kapható talmi mámor. Megcsalta őket Lucifer, a bárány­bőrbe öltözött farkas, aki a szenvedők szenvedésé­nek megszüntetését bégeti, de öl, rabol és gyilkol. Óvd meg, Uram, nyájadat az örök hazugságtól és irgalmazz nekik, akik nem tudják, mit cseleksze­nek. Ámen.” Az öreg pap befejezte imáját; a gyásznép Ias­­sankint elszéledt, és sötétség borult az elhagyott temetőre. Dr. Thiery Ákos Márai Sándor: A SOR A jó versből, mely a költészet ősanyagából ké­szül, megmarad egy vagy több sor eszméletünkben. Az olvasó általában nem "tanul meg verseket; csak elolvassa a verset, s aztán, amíg él, emlékezik erre a sorra: "Még nyílnak a völgyben a kerti vi­rágok”, vagy: "Húzd rá, cigány, ne gondolj a gond­dal”, vagy: "Talpra, magyar, hí a haza.” A jó vers átadja titkos sorát, azt, amely tartja a vers épületét. Az igazi vers valamely sorára mindig emlékezünk. Ez a sor, mely önkéntelenül megma­rad az olvasók emlékezetében, a költő bizonyítéka és hitelének záloga. Aztán vannak költők, akik kitűnő, de teljesen meddő verseket írnak; verseket, melyek nagylel­­kűek, vagy hangosak, nemesek, vagy emelkedet­tek; tartalmukat esetleg megjegyezzük, csak éppen nem emlékezünk soha többé egyetlen sorukra sem. Ezek a versek lehetnek érdekesek és nagyszerűek, de nem igazi versek. Hiányzik belőlük a sor, az a bizonyos sor, melyet nem értelmével alkotott a köl­tő, hanem indulatával, sugallatával, szívével, láto­másával. E sor nélkül csak kifogástalan verseket lehet írni; igaziakat soha. 10

Next

/
Thumbnails
Contents