Kárpát, 1970-1971 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1971-03-01 / 2. szám
mert az ilyen ásatás nagy statikai elővigyázatosságot kíván. Feltehető, hogy megtalálják a városalapító Géza fejedelem sírját, ami a magyar régészet legnagyobb felfedezése lenne. Annyit máris megállapítottak, hogy az élet legkorábbi nyoma régészetileg a X. század, tehát a magyar fejedelmek kora. Salamon Ferenc történészünk szláv-alapítású város elmélete máris megdőlt, úgy szintén a római eredet is. Ugyanis itt csak egy római őrállomás volt, tehát nem urbs vagy civitas, mert az egyik a várostól 10 kilométerre fekvő Gorsium (a mai Tóc), amelynek romjait éppen most ássák ki, a másik pedig a várostól északra fekvő Osones (Fehérvárcsurgó). A másik ásatási színtér a Szent István alapította királyi bazilika, tehát a királyi temetkezések színhelye. Az 1965/68-ban végzett feltárások és az a tény, hogy a rom-bazilika még negyven százalékban feltáratlan, reményt ad arra, hogy még talán érintetlen királysírok is rejtőznek a föld mélyén. írásos emlékekből tudjuk, hogy a királyi temetkezőhelyek kétszintesek voltak: az alsó szintet Róbert Károly vörös márvánnyal Iepadlóztatta. A sírfosztogatók csak a felső szintét dúlták fel, a németek és törökök csak azt fosztották ki, ami a márványpadló felett volt. Következtetésül tehát a márványpadló alatt még érintetlenül kell megtalálni Róbert Károly király elődeinek a sírjait, tehát az Árpád-házi uralkodókat. Legalább is ez a reménytkeltő véleménye a város neves régészének: Kralovánszky Alánnak, aki máris sok szép felfedezést mondhat sajátjának. (E sorok írója az elmúlt év nyarán több napot töltött Fehérvárt is és megszemlélte mindazokat az ásatásokat, amelyeket az újabb években végeztek. Csodálatos az az építészeti technika, amivel megoldották azt, hogy a beton lábakon álló modern épületek alatt konzerválták az árpádkori bazilika romjait.) Székesfehérvárt a háború tovább tartott, mint másutt az országban: a második világháború alatt háromszor cserélt gazdát és a német-orosz küzdelem folyamán a lakóházainak mintegy kétharmada lakhatatlanná vált. Szerencsére azonban a pusztítás jobbára a külső városrészeket érte, a műemlék jellegű belváros kevés kárt szenvedett. A város >— hála helyzeti energiájának és közlekedésföldrajzi helyzetének — hamar kiheverte a háborús pusztításokat és 75.000 főnyi lakosságával, ma a vidéki nagyvárosok sorában foglal helyet. Az egykori fővárosból vidéki parasztvárossá süllyedt település napjainkban alakul át ismét ipari központtá és kultúrális középponttá Négy gimnáziuma és hét szakközépiskolája van. legtöbbje teljesen új épületekkel. Az egykori neves pálos, majd ciszterci gimnáziuma a rendházzal együtt ma középiskolai diákotthon, híres reáliskolája pedig felsőfokú mezőgazdasági technikum. Másik két felsőfokú technikumon kívül, itt van a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészeti tudománykarának a kihezelyett tagozata. Ezzel szemben megszűnt a fehérvári püspökség (Mária Terézia alapítása, 1779) hittudományi főiskolája és a szeminárium ma öreg papok otthona lett. Ma már, amikor Székesfehérvárral kapcsolatban az elmúlt korok minden bűne, minden hibája a múlté, tárgyilagosan lemérhetjük a város fejlesztésében az elmúlt ötven évben mutatkozó pozitív eredményeket, amelyeknek során több nagyszabású alkotás jött létre. Szakértő kézzel és művészi érzéssel végezték el a műemlékek helyreállítását, a középkori emlékek feltárását és konzerválását, s a várost csaknem minden esetben jelentősen gazdagító szobrok elhelyezését. Az utóbbi évtizedekben a modern városrészek egész sora épült fel, új iskolákkal, szállodák kai és közhivatalokkal: a város modern pályaudvart, hatalmas gyárakat kapott és átmenő turista forgalmának megfelelően modern éttermeket és expresszókat. A fővárossal új, kétrészes műút és kétvágányú vasúti fővonal köti össze, amelyen negyedóránkint közlekednek a vonatok, tehát ideális lakóhely még a Budapesten dolgozóknak is. A Balatontól mindössze 45 kilométernyire van. de van saját " Balaton ”-ja is a Velencei-tó formájában, amely az utóbbi időben szintén nagy fejlődésnek néz elébe. A fénylő történelmi múltú “Királyfehérvór”. a hősöknek és szenteknek nevezett Árpád-házi királyok városa közeledik alapításának ezredik évfordulóihoz. Ma az iskolák, múzeumok, emlékek és — ipari nagyüzemek városa: ma is híven őrzi históriai-művelődéstörténeti hagyományait és emlékeit, s okos várospolitikával harmonikus egységbe ötvözi a történelmi multat és a haladó jelent... Az asszonyok álma az olyan férj, mint a kanári: mindig ott ül a kalitkában, lehet etetni, állandóan trillázik a boldogságtól és csak vizet iszik.--------------- О --------------A férfi olyan, mint a frakk: csak bizonyos alkalmakkor lehet használni.----------- о ----------Minden törtető férfi mögött ott áll egy nő, akinek még nincsen nerz-bundája.------- о ------A legcsúnyább férfi is megszépül, ha van asszonya, aki szereti, — ez tény. És a legszebb nő is megcsúnyul, ha nincs férje, aki szeresse, >— ez is tény. Ami e két tény között van, abból lesz a sláger és az irodalom.----------- o ----------Mindig mondd az igazat és a kellemeset. De a kellemeset csak akkor, ha igaz és az igazat csak akkor, ha kellemes. 6
