Kárpát, 1970-1971 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1970-05-01 / 1. szám

Dr. Somogyi Ferencné: SZEDEGESSÜK ÖSSZE A SZÉTSZÓRT KALÁSZOKAT! Kedves Asszonytársam és Leánytestvérem! Meglepetésként, váratlanul ért az a kitüntetés, hogy folyóiratunk főszerkesztője az “ASSZONYOKNAK, LEÁNYOKNAK” szóló rovat vezetésére kért fel, mert sem írói, sem szerkesztői törekvéseim nem voltak. De asz­­szony vagyok. Magyar édesanya és magyar feleség. Ezért vállaltam a rámbízott feladatot, amelyben fajtánk szol­gálatát és hivatásunk jelentőségének felismerési, felismer­tetési lehetőségét látom. Folyóiratunk eddigi szellemének megfelelően ebben a rovatban továbbra is szeretném idézni magyar múltunk nagyasszonyainak, mint példaképeinknek szellemét, emlé­két, áldozatos életművét. Ezen kívül azonban <—> gondolom —' mindnyájunkat érdekelne, hogy kik voltak azok a nők, asszonytársaink és leánytestvéreink, akik a történelem fo­lyamán döntő, vagy legalább figyelemreméltó szerepet játszottak. Elsősorban persze a magyar nőkre gondolok, de azért más nemzetek leányait sem zárnám ki ebből a körből. Az említett két csoportnak természetes kiegészítőjéül kínálkozik egy olyan közlemény-sorozat, amely a nők ru­házkodását, hajviseletét, szépítkezését, foglalatoskodását, anyai és bitvestársi hivatásának betöltési módját, mű­veltségét, szórakozását, ékszereit stb. mutatná be: a leg­különbözőbb korszakokban és helyeken. Mondanom is felesleges, hogy a jelen ilyen vonatkozású kérdései elől sem zárkózhatunk el. Beszélnünk kell tehát a divatról is. Általában mindenről, ami asszonyokat és leányokat érde­kel. Vagyis: mindenről. Persze csak módjával. Kézimun­kák, virágok, lakásdíszítési problémák, sütés-főzési gon­dok, receptek semmi esetre sem hagyhatók figyelmen kívül. El ne felejtsük azonban, hogy folyóiratunk szépirodal­mi. Ezért közlünk rovatunkon belül is válogatott költe­ményeket, sajátos elbeszéléseket, sőt ba lehetséges *— folytatásos regényeket, anekdotákat, szellemes mondáso­kat és mosolytkeltő tréfákat. Mindenből egy keveset. Hi­szen a változatosság gyönyörködtet igazán. Lám, annyit ígértem, hogy annak negyed részét is ne­héz lesz valóra váltani. Egymagám nem is leszek rá képes. Bízom azonban Kedves Asszonytársam és Leány­testvérem támogató segítségében. Az a kérésem, ba ol­vasóink közül bárkinek van mondanivalója, kérdése: írja meg, hogy közölhessük, megoldhassuk. Rovatunk tárgy­körébe vágó könyvek, hosszabb cikkek rövid ismertetését is tervbevettük. Hívlak és várlak Benneteket. Gyertek, szedegessük össze az oldott magyar kéve szétszórt kalászait. Mert Mécs László szerint: "Egy kalász még semmi, száz kalász még semmi, millió már kenyér: világ kenyerévé váló sorsod vígan várd az új vetésben. Egy öröm még semmi, száz öröm még semmi, millió már Elet. Anyák, menyasszonyok, gyermekek és szentek örömével élhetsz!” 42

Next

/
Thumbnails
Contents