Kárpát, 1970-1971 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1970-05-01 / 1. szám
Dr. Somogyi Ferencné: SZEDEGESSÜK ÖSSZE A SZÉTSZÓRT KALÁSZOKAT! Kedves Asszonytársam és Leánytestvérem! Meglepetésként, váratlanul ért az a kitüntetés, hogy folyóiratunk főszerkesztője az “ASSZONYOKNAK, LEÁNYOKNAK” szóló rovat vezetésére kért fel, mert sem írói, sem szerkesztői törekvéseim nem voltak. De aszszony vagyok. Magyar édesanya és magyar feleség. Ezért vállaltam a rámbízott feladatot, amelyben fajtánk szolgálatát és hivatásunk jelentőségének felismerési, felismertetési lehetőségét látom. Folyóiratunk eddigi szellemének megfelelően ebben a rovatban továbbra is szeretném idézni magyar múltunk nagyasszonyainak, mint példaképeinknek szellemét, emlékét, áldozatos életművét. Ezen kívül azonban <—> gondolom —' mindnyájunkat érdekelne, hogy kik voltak azok a nők, asszonytársaink és leánytestvéreink, akik a történelem folyamán döntő, vagy legalább figyelemreméltó szerepet játszottak. Elsősorban persze a magyar nőkre gondolok, de azért más nemzetek leányait sem zárnám ki ebből a körből. Az említett két csoportnak természetes kiegészítőjéül kínálkozik egy olyan közlemény-sorozat, amely a nők ruházkodását, hajviseletét, szépítkezését, foglalatoskodását, anyai és bitvestársi hivatásának betöltési módját, műveltségét, szórakozását, ékszereit stb. mutatná be: a legkülönbözőbb korszakokban és helyeken. Mondanom is felesleges, hogy a jelen ilyen vonatkozású kérdései elől sem zárkózhatunk el. Beszélnünk kell tehát a divatról is. Általában mindenről, ami asszonyokat és leányokat érdekel. Vagyis: mindenről. Persze csak módjával. Kézimunkák, virágok, lakásdíszítési problémák, sütés-főzési gondok, receptek semmi esetre sem hagyhatók figyelmen kívül. El ne felejtsük azonban, hogy folyóiratunk szépirodalmi. Ezért közlünk rovatunkon belül is válogatott költeményeket, sajátos elbeszéléseket, sőt ba lehetséges *— folytatásos regényeket, anekdotákat, szellemes mondásokat és mosolytkeltő tréfákat. Mindenből egy keveset. Hiszen a változatosság gyönyörködtet igazán. Lám, annyit ígértem, hogy annak negyed részét is nehéz lesz valóra váltani. Egymagám nem is leszek rá képes. Bízom azonban Kedves Asszonytársam és Leánytestvérem támogató segítségében. Az a kérésem, ba olvasóink közül bárkinek van mondanivalója, kérdése: írja meg, hogy közölhessük, megoldhassuk. Rovatunk tárgykörébe vágó könyvek, hosszabb cikkek rövid ismertetését is tervbevettük. Hívlak és várlak Benneteket. Gyertek, szedegessük össze az oldott magyar kéve szétszórt kalászait. Mert Mécs László szerint: "Egy kalász még semmi, száz kalász még semmi, millió már kenyér: világ kenyerévé váló sorsod vígan várd az új vetésben. Egy öröm még semmi, száz öröm még semmi, millió már Elet. Anyák, menyasszonyok, gyermekek és szentek örömével élhetsz!” 42