Kárpát, 1970-1971 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1971-06-01 / 3. szám

írónők a két világháború közt

Somogyi Sarolta:

Az írónő” megkülönböztetésnek tulajdonképpen semmi alapja sincs. Az író, költő nemisége ugyanis éppen olyan huszadrangú kérdés, mint politikai pártállása. De nyelvi szempontból is helytelen a magyarban írónőről, vagy nőíróról beszélni. A magyar nyelv szellemében a király király, a tanár tanár, az orvos orvos akkor is, ba történetesen az úgynevezett szépnem tagjául született. (A magyar észjárásnak ezt a nyelvileg megnyilatkozó érdekességét legjobban a karok és rendek híres pozsonyi hűségnyilatkozata fejezi ki. Nem azt kiáltották, hogy királynőnkért, Mária Teréziáért, hanem hogy királyunkért, Mária Teréziáért. Latinul is: pro rege [és nem reginai nostra, Maria Theresa.) Az író és költő is asszony-, vagy leányfővel éppen olyan író, vagy költő, mint a férfi. Esetleg sokkal különb. De ezt semmiképpen sem női mivolta szabja meg, hanem kizárólag írói, költői művészete.

Miért van akkor a nők soraiból mégis kevesebb író és költő, mint a férfiak közül? Azt szokták mondani: azért, mert a női lélek alkata kevésbbé alkalmas önálló, eredeti alkotásra. Ez azonban tévedés. Inká bb a nő társadalmi és elsősorban családi szerepe, Istentől rendelt hivatása, ezernyi aprólékos lekötöttsége az, amely anyai és hitvestársi feladatával egyiittjáróan az önálló alkotásban hátráltatja. A legtöbb nő urán és gyermekén keresztül alkotja meg a maga halhatatlan életművét. Ha ritkán is, ennek ellenére mindig akad egy-egy kiváló alkotó nő is. A magyar középkori kódex-irodalom őrzi Rásky Lea és Sövényházy Márta nevét, a múltszázadbeli költészet örökíti meg Dukai Takács Judit, Szendrey Júlia nevét. A század elején Beniczkyné Bajza Lenke, Kaffka Margit, Kosáryné Réz Lola s mások tűnnek fel. De még mindig csak ritka kivételekként. Csupán a két világháború közt írnak egyszerre többen is. Talán érdemes közülük a legismertebbeket megemlíteni.

Dénes Gizella kimondottan katolikus világnézetű regényíró volt. Több kötete a Szent István Társulat kiadásában jelent meg. A magyar vidéki, főként falusi élet emelkedett szemléletű, s;zép leírásait adta. Olyan világot tárt fel előttünk, amely a két világháború között nem igen érdekelte a rombolás szellemének hangos közvéleményéti Ezért

nem kapott olyan hírverést, amely nevét általánosan ismertté tehette volna. Papok és nevelők azonban szívesen adták főként leányifjúságunk kezébe Dénes Gizella írásait, amelyek közül az egyik legszebb a “Névtelen Pap’’ című regénye.

Betűrendben Erdős René következik. Éppen ellenkező világnézetet vallott, mint Dénes Gizella. Nevét is ismerte mindenki. Sokat és jól írt, de — bár művészi nyelven /—< szinte szemérmetlen nyíltsággal tárgyalt olyan problémákat, amelyek nem éppen leányszobákba illők voltak. Leghírbedtebb regénye A nagy sikoly”, legszebb talán a “Santerra bíboros”.

Gulácsy Irén a legnagyobb írók közé sorolható. Leghíresebb alkotása a kétkötetes ' Fekete vőlegények című történeti regénye, amely a mohácsi vész korának hű tükörképét tárta elénk. Hires regénye a ' Pax vobis” és a "Nagy Lajos király .

1945-ben halt meg.

Ignácz Rózsa “Anyanyelve magyar” című regényével tűnt fel és vált országos hírűvé. Sok más regénye közül a “Keleti magyarok nyomában , a “Két élet”, “Prospero szigetén”, a “Tegnapelőtt , a “Született Moldvában”, a “Tűzistennő Hawaiiban és a legújabb “Orsika” címűt kell megemlítenünk.

B. Kovács Fréda a magyar őskorban lejátszódó történeti regényeivel tűnt fel. A Rohanó áradat 1958-ban, a “Hóval fújta be a szél” és a két kötetes “Halhatatlan harcos” 1940-ben jelent meg. Az emigrációban is írogatott. 1970-ben balt meg.

Torma у Cecile “Emberek a kövek között és A régi ház című regényeivel korábban vonult be az irodalomtörténetbe, hírnevét mégis leginkább a “Bujdosó könyv” növelte. Ebben a magyar léleknek azt a feljajduló fájdalmát fejezte ki, amelvet a magyarországi első kommunizmus sajtolt ki belőle.

Zsigray Júlianna is országos hírnévnek örvendett. “Májusi eső” és “Egy férfi, két nő” című regényein kívül két nagy történeti regénye közül a “Tékozló élet” Reményi Ede, “A Sugár-úti palota’ pedig Erkel Ferenc életéről szól.

Szándékosan hagytam utoljára Papp-Várу Elemérné említését, akinek női leikéből fakadt fel Trianon gyilkos fájdalma nyomán az örök magyar hit erejének csodálatos megvallása. “Hitvallás’ című költeményének első szakasza 50 év óta nemzeti imánkká, megzenésítve harmadik nemzeti himnuszunkká lett. Neve méltóképpen sorakozik fel Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály nevével egy sorban. Legyünk erre büszkék!

44