Kárpát, 1970-1971 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1971-03-01 / 2. szám
kát. Üj települések, tanyabokrok épültek a felosztott birtokok helyén. A földosztással e vidék népének is évszázados álma valósult meg. Már 1848 után földet követelt a Körös-vidék népe. Az 1890-es években itt talált először talajra a földmunkások, földnélküliek, kubikusok között a szocialista mozgalom. Több helyen véres tüntetések törtek ki. Azóta nevezik e vidéket Viharsaroknak. Az 1945-ben földhöz jutott nép hamarosan csalódott, de dolgozik, mert hisz, mert tudja: a föld azé lesz, aki arca verejtékét hullatja rá, azé, aki műveli. A vidék mezőgazdasági fejlődéséhez nagyban hozzájárul, hogy Békésszentandráson épített duzzasztómű hajózhatóvá tette a Fekete-Köröst Békés községig, a Berettyót Mezőtúrig. Országútja, vasúthálózata elég sűrű, de a mezőgazdasági termények szállítását jelentősen olcsóbbá teszik e viziútak. Keletről nyugat felé haladva a történelmi időkbe lapozunk vissza, míg Békés községben a régi híres vár nyomait keressük. Békésen székeltek a királyi várispánok, majd Gyula lett a megyeszékhely. A várispánok sorában Kinizsi Pál, Mátyás híres hadvezére is szerepelt, mint főispán. Békés 28 ezer lélekszámú község. A régi híres kosárfonó háziiparból hatalmas üzem nőtt ki itt, amely havonta 100—150 ezer különféle kosarat ad a piacra. A Fehér-Körös és a Nádor-csatorna mellett ősi magyar település Békésgyula, melynek 26 ezer lakosa van. Vára végvár volt, melyet a török 1566-ban foglalt el. A felszabadulás után benépesült a város, melynek lakossága II. Rákóczi Ferenc mellé állt. A kurucok leverése utón a császári csapatok bosszúból az egész várost felégettek, úgyhogy 1711 utón újra kellett betelepíteni. A várból csak a csonka torony maradt meg. A XIV. században Gyulán volt neves ötvösmester a nemességet kapott Ajthósi uram. Fia Németországba vándorolt. Nürnbergben született a csalód világhírűvé vált fia, Ajthósi Dürer Albert. Neve az "ajtós”-ból Türer majd Dürer lett és ma már csak igy írják. Dürer Albert korának egyik legnagyobb festője, fa- és rézmetszője volt s ma is mint az egyik legnagyobb német művészt értékelik. Gyulán született, itt volt először zenetanító Erkel Ferenc, a Himnusz zenéjének s több magyar operának szerzője. Szobrot állított nagy fia emlékére a város. Békésgyula kitűnő levegőjének köszönheti, hogy az első síkföldi magyar tüdőszanatóriumot itt építették fel. A hentesiparosok szerezték a legnagyobb nevet kitűnő kolbászukkal. Gyula kedves kiránduló helye a sitkei erdő. A gyógyulást keresők Békésre járnak, ott rheumás fájdalmakra, gyógyfürdő van. A városok versenyében Gyula lemaradt. A Budapest- SzoInok-Arad-i fővonalat Békéscsaba mellett vezették el. Gyula kiesett a vasúti forgalomból. így Csaba, a törökdúlás utón szlovák telepítésű község, fölébe nőtt Gyulának. Megyeszékhely lett, Iakossógszáma elérte az 50 ezret. Motoros vonattal érkezünk be a nagyállomásról Békéscsaba főutcájára. Szép épületek tárulnak elénk. A parkos virágos, állandóan csinosodó város neves épülete az 1820-ban épült evangélikus templom - a Nagytemplom - melyet pompás belső térhatással épített Czigler Antal. A Kultúrpalotában az országban egyedülálló Munkácsy — emlékmúzeum van. A nagy festő Csabán volt asztalosinas. Kegyelettel őrzik megmaradt tárgyait, rajzait. Csaba iparosodása nagy lendülettel folyik. Ma már modern nagyüzem gyártja a világhíres csabai kolbászt és szalámit. Textil-, szerszámgép és malomipara valamint tégla és cserépgyára jelentős. A megye déli részén van Orosháza, mely valamikor az ország legnépesebb faluja volt, ma város, 25 ezer lakossal. Orosháza közelében van Gyopáros fürdő, melynek 16 holdas víztükrét húszholdas szép park veszi körül. Észak felé tartva mindenütt tanyák között haladunk és gyönyörködhetünk a gondosan művelt föld terményeiben, a tüzesvérű békési magyar lovakban és a szép szarvasmarhaállományban. Szarvas forgalmas város. Valamikor nyomorgott itt a nép, melynek silány termést adott a szikes föld. Tessedik Sámuel evangélikus lelkész (1743— 1820) felemelte a szarvasi szegénységet. Megtanította őket arra, hogyan lehet termővé tenni a sziket. Fát addig ezen a vidéken nem ültettek. Tessedik egymaga tízezer fát ültetett el, összeszedte a gyermekeket, megtanította őket háziiparra, fonásra, szövésre. Sok eperfát ültettek és bevezette a selyemhernyótenyésztést. Iskolája az első földmives iskola volt Európában. Belőle fejlődött ki a mezőgazdasági középiskola, mely Tessedik nevét viseli. A szarvasi állami Botanikuskert, az Arborétum országos nevezetesség sok ritka fájával, növényével. Jómódú, népes községek Kétegyháza, Mezőberény, Füzesgyarmat. Békés vármegyétől a Fehér Körös mellett épült Gyoma városkában veszünk búcsút. Közel egy évszázada nyíll meg itt a Kner nyomda, amely az elsők között adott értékes, de olcsó olvasnivalót a magyar nép kezébe. Gyomón a téli estéken egy-egy parasztházban összegyűlő fiatalság a pattogatott kukorica-zsomporok köré telepedve Petőfi-, Arany-, Tompa verseket szavalgatott már 50 évvel ezelőtt. Ha elhibázott valaki egy-egy szót, a búboskemence mellett pipázgató öregek bizony kiigazították, hogy emígy írták azt! . . . A tanulni, olvasni vágyó alföldi magyar szívesen Icapott a jó könyv utón. Sajnos, csak a Trianon utáni időkben ért el a magyar falvakba és a tanyavilógba az isko- Iánkivüli Népművelés, előadásaival, népkönyvtáraival. . SZABÓ DEZSŐ közismert volt szókimondásóról és túlzott szerénytelenségéről. “Elsodort falú” című regényének előszavában például megállapította: “ez a művem korszakalkotó és határkő lesz a magyar regényirodalomban”. Egy irodalmi vitaesten megkérdezték tőle, hogy véleménye szerint melyik a világirodalom tíz legjobb regénye. — Mind a tizet nem tudnám felsorolni, — válaszolta Szabó Dezső — mert eddig csak nyolc regényem jelent meg. 51
