Kárpát, 1970 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1970-01-01 / 1. szám
és igyekszik a házasságot nyélbe ütni. A házasság időpontját nem jegyezték fel az utódok számára. De valószínűleg fényes, díszes keretek között történt s a pompás esküvői ünnepélyen az ország minden részéből odasereglettek a meghívott vendégek. Török Bálint is, Pemflinger Katalin is nagy szeretetnek és közkedveltségnek örvendett. Mindketten vagyonosak és előkelő családból származtak. Családjaiknak nagy, kiterjedt rokonsága volt. Az ilyen nagy rokonsággal rendelkező családok gyermekeinek összeházasodása pedig országos érdeklődést keltett és nagy ünnepszámba ment. Török Bálint leggyakrabban Somogyvárott, Szigligeten, Csurgón, Debrecenben ütötte fel a szállását. Ezeket a helyeket szerette a legjobban. Feleségét is idehozta és itt töltötték el házaséletüknek békésen folyó, szép napjait. Török Bálintné a királyi udvar fénye és változatossága után sem került magányba vagy csöndes egyhangúságba. Török Bálint udvara látogatott, népes udvar volt. Török Bálintot igen kedvelték az országban, atyafiaival, jóbarátaival belső barátságot tartott fel, azok tehát igen gyakran és szívesen felkeresték otthonában. Felesége családja is fenntartotta vele a rokonságot és azok is gyakran időztek Török Bálint portáján, így látogatókban sohasem volt hiány. De ha véletlenül egyetlen vendég sem tartózkodott Török Bálintné házában, ott volt körülötte a sok fiatalember. Török Bálint hires vitéz hírében állott. A magyar főurak szívesen elküldték hozzá fiaikat, hogy az apród szolgálatra, harci teendőkre kinevelje őket. S minthogy Török Bálintnénak még jó gazdasszony hire volt, a fiatal nemes lányok is szívesen eljöttek udvarába neveltetés végett. De a tudnivalók elsajátításán kívül csalogatta őket a vig élet, amely Török Bálinték udvarában volt. A ház asszonya maga volt a jókedv megtestesítője és Török Bálint eszessége, kedves modora, jókedve is vonzotta a fiatalságot. De mindennél jobban a hegedűsök és lantosok serege, mely sohasem hiányzott Török Bálint házából. Török Bálint is, Török Bálintné is igen erősen pártolták a magyar irodalmat, zenét. Udvarukban nem egy hegedűs, lantos szolgáit. S nem egy iró élt a kenyerükön. így például Tinódi Sebestyén, a magyar lantosok koronázatlan királya, életének legnagyobb szakaszát. Török Bálint szolgálatában töltötte s a verselők, költők, énekesek, lantosok mindig pártfogót nyertek a gazdag főurban és asszonyában. A pártfogásért aztán művészetüknek a legjavát adták. így Török Bálint házatája muzsikától volt hangos s esténként nem egyszer éjfélig, éjfélutánig hallgatták az énekesek előadását a vitézek tetteiről meg a lantosok, regősök énekeit. S szívesen hallgatták, meg együtt daloltak a virágénekek szerzőivel, éneklőivel. így teltek, múltak a napok Török Bálintné házában. A fiatalasszonynak nem volt oka visszasírni a királyi udvarban eltöltött időt. De férjével csak igen kevés időt tölthetett együtt. Elszólitotta a közügy, az országos érdek. Mint János király leghívebb embere, erősen védte János király érdekeit. S nemcsak a harcmezőn, hanem a tanácskozások terén is. János király igen megbízott benne s gyakran a legnehezebb szolgálatokat követelte tőle. Török Bálint pedig megállta a helyét emberül. A tanácskozások szinterén is, meg a csatavilágon! A baj csak az, hogy minden férj a saját asszonyát tartja annak. Lessing: Csak egy gonosz asszony van a gúny alakjában vagy goromba szavak kíséretében. Thackeray: Az asszonyoknak igen jó képességük van saját énjük eltitkolására. Már természettől fogva jobban tudják érzelmeiket elpalástolni, mint a férfiak, sőt az udvari emberek. Életük nagyobb része abban merül ki, hogy érzésüket eltitkolják, hogy hízelegjenek zsarnokaiknak és hogy édes mosolyukkal, ravasz vigságukkal eltereljék a férfiak figyelmét arról, amit nem akarnak megmutatni. Hippel: Ha egy asszony csúnya, nem tetszik nekünk, ha szép, másoknak tetszik. Ha gazdag, szegény lesz a férfi mellette, ha szegény az asszony, igen nehéz őt gazdaggá tenni, ha okos, akkor uralkodni akar, ha pedig ostoba, akkor nem tud alkalmazkodni. J. J. Rousseau: Az igazi asszony uralma szelíd, ügyes és alkalmazkodó. Parancsai szerelmi enyelgésekből állanak, fenyegetéseit könnyek kisérik. Úgy kormányozzon otthon, mint a miniszterek: azt parancsoltassa magának, amit meg szeretne tenni. Sophokles: Fiam, jegyezd meg magadnak: Ne engedd, hogy tiszta látásodat egy nő kelleme befolyásolja. Csak az olyan nő lehet jó feleség, aki engedelmes férjével szemben. Nem a szépség az egyedüli kellék a boldogsághoz. Schlegel: Az asszonyokat azért nehéz megérteni, mert természetadta szokásuk szerint lelkűk érzéseit eltitkolják előttünk. Rousseau: Az asszonyok kíváncsisága olyan kellemessé teszi őket, hogy a kis huncutok mingyárt azzal kezdik, hogy elcsavarják fejünket. J. Paul: Az asszonyok igazi fájdalma sohasem az, ami miatt sírnak. J. Paul: Az asszonyok semmit sem utálnak úgy, mint "igent” mondani. Legalább is az igen -t a nem” után mondják. Goethe: A tanult nőket nevetségessé teszik. Valószínűleg azért, mert udvariatlanságnak tartanák, annyi sok tudatlan férfit megszégyeniteni. Nyiri László 41