Kárpát, 1970 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1970-01-01 / 1. szám

és igyekszik a házasságot nyélbe ütni. A házasság időpontját nem jegyezték fel az utódok számára. De valószínűleg fényes, díszes keretek között történt s a pompás esküvői ünnepélyen az ország minden részéből odasereglettek a meghívott ven­dégek. Török Bálint is, Pemflinger Katalin is nagy szeretetnek és közkedveltségnek örvendett. Mindketten vagyonosak és előkelő családból származtak. Családjaiknak nagy, kiterjedt rokonsága volt. Az ilyen nagy rokonsággal rendelkező csalá­dok gyermekeinek összeházasodása pedig országos érdeklődést keltett és nagy ünnepszámba ment. Török Bálint leggyakrabban Somogyvárott, Szigligeten, Csurgón, Debrecenben ütötte fel a szállását. Ezeket a helye­ket szerette a legjobban. Feleségét is idehozta és itt töltötték el házaséletüknek békésen folyó, szép napjait. Török Bálintné a királyi udvar fénye és változatossága után sem került magányba vagy csöndes egyhangúságba. Tö­rök Bálint udvara látogatott, népes udvar volt. Török Bálintot igen kedvelték az országban, atyafiaival, jóbarátaival belső barátságot tartott fel, azok tehát igen gyakran és szívesen fel­keresték otthonában. Felesége családja is fenntartotta vele a rokonságot és azok is gyakran időztek Török Bálint portáján, így látogatókban sohasem volt hiány. De ha véletlenül egyet­len vendég sem tartózkodott Török Bálintné házában, ott volt körülötte a sok fiatalember. Török Bálint hires vitéz hírében állott. A magyar főurak szívesen elküldték hozzá fiaikat, hogy az apród szolgálatra, harci teendőkre kinevelje őket. S mint­hogy Török Bálintnénak még jó gazdasszony hire volt, a fiatal nemes lányok is szívesen eljöttek udvarába neveltetés végett. De a tudnivalók elsajátításán kívül csalogatta őket a vig élet, amely Török Bálinték udvarában volt. A ház asszonya maga volt a jókedv megtestesítője és Török Bálint eszessége, kedves modora, jókedve is vonzotta a fiatalságot. De mindennél jobban a hegedűsök és lantosok serege, mely sohasem hiányzott Török Bálint házából. Török Bálint is, Török Bálintné is igen erősen pártolták a magyar irodalmat, zenét. Udvarukban nem egy hegedűs, lantos szolgáit. S nem egy iró élt a kenyerükön. így például Tinódi Sebestyén, a magyar lantosok koronázatlan királya, életének legnagyobb szakaszát. Török Bálint szolgálatában töltötte s a verselők, költők, énekesek, lantosok mindig párt­fogót nyertek a gazdag főurban és asszonyában. A pártfogásért aztán művészetüknek a legjavát adták. így Török Bálint házatája muzsikától volt hangos s esténként nem egyszer éjfélig, éjfélutánig hallgatták az énekesek elő­adását a vitézek tetteiről meg a lantosok, regősök énekeit. S szívesen hallgatták, meg együtt daloltak a virágénekek szer­zőivel, éneklőivel. így teltek, múltak a napok Török Bálintné házában. A fiatalasszonynak nem volt oka visszasírni a királyi udvarban eltöltött időt. De férjével csak igen kevés időt tölthetett együtt. Elszólitotta a közügy, az országos érdek. Mint János király leghívebb embere, erősen védte János király érdekeit. S nemcsak a harcmezőn, hanem a tanácskozások terén is. János király igen megbízott benne s gyakran a legnehezebb szolgálatokat követelte tőle. Török Bálint pedig megállta a helyét emberül. A tanácskozások szinterén is, meg a csata­világon! A baj csak az, hogy minden férj a saját asszonyát tartja annak. Lessing: Csak egy gonosz asszony van a gúny alakjában vagy goromba szavak kísé­retében. Thackeray: Az asszonyoknak igen jó képességük van saját énjük eltitkolására. Már természettől fogva jobban tudják érzelmeiket elpalástolni, mint a férfiak, sőt az udvari em­berek. Életük nagyobb része abban merül ki, hogy érzésüket eltitkolják, hogy hízelegjenek zsarnokaiknak és hogy édes mosolyukkal, ra­vasz vigságukkal eltereljék a férfiak figyel­mét arról, amit nem akarnak megmutatni. Hippel: Ha egy asszony csúnya, nem tetszik nekünk, ha szép, másoknak tetszik. Ha gazdag, szegény lesz a férfi mellette, ha sze­gény az asszony, igen nehéz őt gazdaggá tenni, ha okos, akkor uralkodni akar, ha pedig ostoba, akkor nem tud alkalmazkodni. J. J. Rousseau: Az igazi asszony uralma szelíd, ügyes és alkalmazkodó. Parancsai sze­relmi enyelgésekből állanak, fenyegetéseit könnyek kisérik. Úgy kormányozzon otthon, mint a miniszterek: azt parancsoltassa ma­gának, amit meg szeretne tenni. Sophokles: Fiam, jegyezd meg magad­nak: Ne engedd, hogy tiszta látásodat egy nő kelleme befolyásolja. Csak az olyan nő lehet jó feleség, aki engedelmes férjével szem­ben. Nem a szépség az egyedüli kellék a boldogsághoz. Schlegel: Az asszonyokat azért nehéz megérteni, mert természetadta szokásuk sze­rint lelkűk érzéseit eltitkolják előttünk. Rousseau: Az asszonyok kíváncsisága olyan kellemessé teszi őket, hogy a kis hun­cutok mingyárt azzal kezdik, hogy elcsavar­ják fejünket. J. Paul: Az asszonyok igazi fájdalma sohasem az, ami miatt sírnak. J. Paul: Az asszonyok semmit sem utál­nak úgy, mint "igent” mondani. Legalább is az igen -t a nem” után mondják. Goethe: A tanult nőket nevetségessé teszik. Valószínűleg azért, mert udvariatlan­ságnak tartanák, annyi sok tudatlan férfit megszégyeniteni. Nyiri László 41

Next

/
Thumbnails
Contents