Kárpát, 1959 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1959-02-01 / 2-3. szám
Arany János: ÉL-E MÉG AZ ISTEN? Él-e még az Isten.. . magyarok Istene? Vagy haragra gerjedt népének ellene, És elhagyta végkép, Hogy rabló, zsivány had, bérbeszedett csorda Égesse, pusztítsa, öldökölje sorba Régi kedves népét? Él £ még az Isten — az az Isten él-e, Ki e dús Kánaán országba vezérle Mint Izráelt hajdan, Hozván őseinket füstnek fellegében, Égre fölpirosló tüz-oszlop képében, Véres viadalban? Él-e még az Isten, — az erős, hatalmas. Aki elleninken adott diadalmat Száz-meg-száz csatákon ? Aki ujjainkat kardhoz egyengette, Nevünket dicsővé, félelmessé tette Széles e világon? Él-e még az Isten, ki erős karjával Megtartott, megőrzött ezer éven által Egész mostanáig? Ki annyi veszély közt nem hagyá elveszni, Töröknek, tatárnak martalékul esni Árpád unokáit? Él még, él az Isten . . . magyarok Istene! Elfordítva sincsen még e néptől szeme. S az még aki régen: Harcra hát, magyar nép! Isten a vezéred: Diadalmat szerez a te hulló véred Minden ellenségen. Ságba. A harmadik nap már egész raj hal követi és marcangolják a horgon levő nagy halat, amiért borzalmas harcot viv. kézzel, danak el az életről, csak az az igényük van, hogy a publikum egy-két kellemes órát töltsön el, és főleg — a nézőtér megteljék. Mükéssel, lapáttal, ököllel. És végül nem marad más, mint a csontváz. Santiago hosszan nézi a tönkrement halat“az ember nem azért született, hogy legyőzzék, az embert megsemmisíthetik, de nem győzhetik le.” Később a parton turisták nézik a hal vázát, miközben az öreg halász kis fakalyibájában oroszlánokról álmodik. Ez a rövid történet amit nehéz filmre fordítani. Kevés a külső akció, egy ember gondolatai és monológja a csónakban, beszélgetés a parton Manuilioval, a fiúval. És felvillannak a könyv álomképei — az afrikai partok. Az iró, a szereplő művész, a rendező, az operatőrök szerencsés találkozása ez a remekmű. A színek, a világítás, Spencer Tracy jellemzése, az egyszerűség és az időtlen és végtelen tenger. A szegény, de szabad emberek világa ez, amely merőben különbözik Dosztojevszkij megszomoritottaitól és megalázottaitól. Az ég és a tenger mélykék színei, a reggeli nap és az esti csillagok. A halaskosár, amely szinte árasztja a vad, nyers tenger szagot. A falu szürkesége és dercgése, ahogy hajnali szél szalad a házak között, a kis bár és egy régi jelenet emléke, csakúgy, mint a regényben, azután a lenyugvó nap vörös és arany fénnyel csillog. Szorongató minden, ami e magányos csónakban és körötte történik. Az emberek, ahogy élnek, a hitelesség varázslatában és mennyi szinárnyalat, sárga, rózsaszín, kék, zöld, amely a feketébe olvad. Rengeteg fény a vizen, az áramlás bűvöletét érezzük, miközben azon tűnődünk, mi az, amit példáz a mü? Hemingway e drámai hatás titkainak tudója, mindazt, ami olcsó és hazug, száműzött Írásából. A hold ezüstbe vonja a végtelen vizet, felejthetetlen arcélek villannak és pereg a film, ahol az irodalmi alkotás, a színészi játék, a rendezői koncepció, beállítás, fényképezés, hang és vágás — csodálatos harmóniába olvad. Tracy csaknem állandóan a szinen van, s ezzel a szerepével az Academy Award első számú esélyesévé lépett elő. Minden mozdulatát elemezni lehetne. Hiteles, tökéletes, sőt ennél is több — megrendítő. Egyszerű eszközökkel elevenítette meg az öreg halászt, Van interpretálásában valami félelmetes nagyság. Egy-egy mozdulata, felhangja lélektani remeklés. Olyan hatalmas és végtelen, mint maga a tenger. Még sok mindent •tehetne elmondani alakítás áról, de Felipe Pazos-sal, a fiúval is foglalkoznunk kell. O- lyan e nagy művész mellett, mint egy tehetséges, de erre a szerepre betanított fiatalember. Nem érezzük nála az átélést, az érzelmek vibrálását, a költőiség és szeretet himnusza nem zeng úgy, mint a regényben. Az epilógus, a parton fekvő hal és a turisták, — amely az Írásban olyan megrázó — nem illik a képbe. A filmet Warner Bros. prezentálta, Iceland Hayward a producer, az operatőrök: •l. Wong Howe, F. Crosby, T. Tutwiler és L. Poren. A kisérő zenét D. Tiomkin szerezte. Valamennyien a mozi fémjelzett művészei. Klasszikus könyv — klasszikus film. I- rányt mutat. És ahogy a hal nem győzheti le az embert, — a kommercializmus sem diadalmaskodhatik az igazi művészet felett. Zöld Ferenc dr. * Hemingway, “Az öreg ember és a tenger" cimü Nobeldij-nyertes regényét a “KÁRPÁT” legközelebbi számában kezdjük folyamatosan közölni. 7
