Kárpát, 1959 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1959-09-01 / 9-10. szám

jószágkormányzó megelégedése jeléül sorban építtette vele az uradalom területén a kegyúri templomokat. Fellner Jakab sajátos stilusa már ezekben a korai alkotásokban is tisztán jelentkezik és élesen megkülönbözteti stílusát az olasz és osztrák barokktól. (1)

Az Esterházy-család többi tagjai is hamar felfigyeltek a művészre és 1756-ban megbízást kap a hatalmas cseklészi kastély átépítésére, illetve bővítésére. E müvének kétségtelenül nagy sikere volt, mert ettől kezdve nemcsak az Esterházyak valamennyi építkezésének vezetője, hanem a főnemesség szinte verseng érte, hogy egy-egy reprezentáló épület emelésére magához csalogassa, ami rengeteg munkája és a közlekedési viszonyok kezdetlegessége miatt nem nagyon sikerült. A Lamberg-család móri kastélyát építi meg ezidőben, azonkívül Koller Ignác veszprémi püspök ismételt sürgetésére építi meg az elragadó szépségű veszprémi püspöki palotát, ami térhatásait illetőleg is a tatai mester egyik legnagyobb remekműve. Ezidőben már állandóan Tatán lakik, megnősül és tekintélyes polgárnak számit: saját háza van, malmot, szőlőt vásárol magának, vendéglőt bérel, lovakat tart utazásai számára.

Esterházy Józseftől 1762-ben kap megbízást a tatai családi kastély megépítésére. Esterházy Károly egri püspök, az építtető unokaöccse, maga is nagymüveltségü és haladó szellemű főur és főpap, a tervek láttán felkiáltott: „Ennyit egy tatai építőmestertől nem vártam volna. Magyarországon a tatai építőmesterhez hasonló nincs és kérdés, hogy Bécsben van-e." Kár, hogy a megrendelő nemsokára meghalt és utóda költségesnek találta a terveket és egyszerűbb Formában építtette meg a kastélyt, amely ma is áll és a tatai járási kórház van benne. Ezekután szerződik vele Esterházy Károly püspök, amely szerint Fellner Jakab az egri egyházmegye területén valamennyi építkezés tervezését és vezetését elvállalja, amiért rendszeres évi fizetést és utazásmegtésitést kap. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy az Esterházy-család ezen ágának óriási birtokain, a pápai, a csákvári és a tatai hitbizományokon ugyancsak Fellner Jakab lett a legfőbb építészeti vezető, mert ezeknek a birtokoknak is Esterházy Károly egri püspök volt a földesura.

Fellner Jakab negyvenkét éves korában az építkezések korlátlan lehetőségeit mondhatja magáénak és szédítő távlatok nyílnak meg előtte. Ettől kezdve, bár néha külső megbízásoknak is eleget tesz, az egri püspök épitésze marad haláláig. Egymásután készülnek el a kegyúri templomok: a császári, homlokzata előtti toronnyal, — a kerecsendi, amelyet a németek 1944-ben felrobbantottak, — a szomódi, amelyet azóta átépítettek, — az ászári, a száki, a tarjáni, a tatabányai, a vértessomlói templomok Komárom-megyében, •— a kistályai, a demjéni, a tárkányi, a kápolnai, a makiári, a tiszanánai templomok Heves-megyében, — az arácsi, a fenyőfői, a hidegkúti, a káptalanfai, a kolontári, a nagyesztergári, a nyárádi, a szentbékállai, a pulai, az ugodi templomok Veszprém-megyében. Utolsó monumentális alkotásai a templomépités terén a tatai nagytemplom, ahol holtteste is nyugszik és a pápai öregtemplom, amely püspöki székesegyháznak beillő megjelenésével vetekszik a nyugati nagy barokk-templomokkal. Ez a felsorolás természetesen közel sem teljes s nem is minden, mert mellette nyüzsög a sok egyszerűbb alkotás: templom, papiak, uradalmi épületek, vadászházak, borpincék, sorházak, pálinkafőzők, vendéglők, malmok, magtárak, présházak, mosodák, téglaégetők, istállók, birkaaklok, hidak, diszkutak, medencék vidám és változatos tarkasága. (2) Vérbeli művészhez illően, nem szereti ismételni önmagát, ahány épület, annyiféle azoknak az alaprajza, még ha a rendeltetése ugyanaz volt is, legfeljebb a kedvelt motívumok ugyanazok. Valamennyi épületén meglátszik, beleértve a falusi templomokat és a kisebb alkotásokat is, hogy a tervezés előtt kint járt a helyszínen és maga jelölte ki, hova kerüljön alkotása. Nincs még egy építészünk, aki a táj és az emberkéz-aíkotta építészeti tömeg egységére és összehangolására ennyire ügyelt volna. Tájérzéke és helyválasztó képessége vetekszik a középkori templomépitő mesterekével és legszebb hagyományainkhoz, a jáki, a zsámbéki, az egregyi templomépitő hagyományokhoz ment vissza. Ezt a képességét hatványozottan mutatják monumentális alkotásai: a hejcői püspöki nyaralókastély, a móri Lamberg- kastély, a tatai piarista rendház a kápolnával, az egri érseki palota átépítése, a tatai Esterházy-kastély és a plébániatemplom, de különösen a pápai öregtemplom és a mögötte helyetfoglaló hatalmas u-alaku várkastély, valamint életének főmüve: a katolikus egyetemnek szánt egri érseki jogi líceum kétemeletes, négy utcára szóló tömbje a város középpontjában. (3)

Az egri líceum, ma állami pedagógiai főiskola, a magyar barokknak, a copf stílusnak a legszebb alkotása és a nagy francia jezsuita tudós, Pierre Delattre szerint a világ bármely egyetemi városának díszére válna, Párizst magát is beleértve. Érdemes tehát kissé elidőznünk ennél a műemléknél, amelynek szépségei kinőnek a kisvárosi keretből és országos viszonylatban is egyedülálló alkotás. Az egri líceum Fellner Jakab munkásságában kiváltságos helyet foglal el: kisebb-nagyobb szünetektől eltekintve

3