Kárpát, 1959 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1959-01-01 / 1. szám

Dr. Heckenast Dezső:

NAGY LAJOS PÉCSI EGYETEME

A középkori két nagyhatalom — a pápaság és a császárság — mellett a tizenharmadik-tizennegyedik században egy harmadik nagyhatalom jelentkezik Európában: a tudás, az emberi haladás hatalma, amelynek leghathatósabb fórumai ezidőben a sokezer hallgatóval rendelkező bolognai, oxfordi és párisi egyetemek. Ezek a tudományos hatalmi központok a tizennegyedik századiban már olyan erkölcsi tekintéllyel rendelkeznek, hogy döntéseiket vitás esetekben még az uralkodók akaratával szemben is elfogadják.

A tanulnivágyó középkori magyar ifjúság már a kezdeti időszakokban is nagy számmal keresi fel a bolognai, a párisi és az oxfordi egyetemeket s a levéltárak tanúsága szerint sökan érnek el közülük tudományos és politikai téren vezető állásokat. A tizennegyik században, különösen az Anjou dinasztia uralkodása idején, megszaporodnak az itáliai baráti kapcsolatok és a magyar diákok szívesen keresik fel a bolognai mellett a többi olasz egyetemet, igy a páduait, a perugiait, a sienait és a veronait is. A tanulásnak nyelvi nehézségei nem voltak, mert a középkori egységes tanítási nyelv minden egyetemen a latin volt. A középkorban Itáliában tanuló magyar ifjak életére, szervezetére és tanulmányi rendjére legértékesebb adatunk, a Pozsonyban talált bolognai egyetemi szabályzat 1347-ből, melyhez hasonló még Itáliában sem maradt fenn. E szerint az oklevél szerint a bolognai egyetemnek többször volt magyar rektora és magyar vezetője más egyetemi tisztségben is. így többek között 1321-ben egy Jakab nevű magyar volt a rektor, aki egy magyar ifjúnak, Gergely diáknak, a városban támadt lovagias ügyében szerepelt. Az egyetemi bíróság a magyar diák ügyében igazságtalanul súlyos ítéletet hozott, amiért is Jakab rektor tiltakozásul, több magyar tanártársával és diákkal egyetemben elhagyta Bolognát és a közeli sienai egyetemre vonultak át.

IV. Károly német császár és cseh király 1348-ban Prágában, birodalma akkori fővárosában, a párisi egyetem mintájára, megalapítja az első német egyetemet. A szomszédos államok azonnal megérezték ennek veszélyét politikai vonatkozásban és nemzeti- függetlenségük megóvásának egyik eszközét hazai egyetemek alapításában látták. Lengyelországnak a cseh királysággal és a német lovagrendekkel szemben kellett védekeznie, a védekezés egyik eszköze az 1364-ben megalapított krakkói egyetem volt. Ausztria a nagynémet törekvésekkel szemben igyekezett biztosítani függetlenségét, amikor megalapítja 1365-ben a bécsi egyetemet. Mind a krakkói, mind pedig a bécsi egyetem a bolognait követte szabályzatában, szemben Károly prágai egyetemével, amely párisi mintára jött létre.

Magyarország szomszédságában a tizennegyedik század második felében tehát három egyetem is működött s ezek közelségükkel erős vonzást gyakoroltak a magyar ifjúságra is. Nagy Lajos királyunk, az olasz egyetemekért rajongó Anjou-uralkodó, már jókor meglátta ennek veszélyeit és igy ő sem maradhatott tétlen. Itáliai katonai akciói során megvoltak a személyes baráti kapcsolatai az olasz egyetemeknek, de különösen a bolognai egyetemnek a professzoraival, különösein az egyetem hires orvosprofesszorait kedvelte. A király kezén ugyanis volt egy gyógyíthatatlan seb, valószínűleg hadjáratai során szerzett leprás fertőzés, amelyet kesztyűvel rejtegetett és ezért különös érdeklődéssel fordult az orvostudomány felé, amelynek első hires központjai éppen Itáliában voltak (Bologna, Salerno). Már 1360-ban megindította az első lépéseket egy budai egyetem alapítása érdekében, de ezek nem jártak sikerrel, pontosam máig sem tudni mi okból, talán maga a oápa támasztott nehézségeket az engedélyezés körül. Végre az 1365-ben alapított bécsi egyetemmel együtt megkapta a pápai engedélyt (1366) egy magyar egyetem megnyitására, i királyi alapítólevél azonban csak 1367-, szeptember 1-én kelt, tehát innen számítjuk az első teljes jogú magyar egyetem működését. Az alapitó oklevél az egyetem székhelyéül most már azonban nem Budát jelöli meg, hanem Pécset, az ország legszebb és legjelesebb városát (insignior aliis civitatibus regni). Külön kérdés még, hogy miért esett Nagy Lajos választása éppen Pécsre és milyen szempontok vezették, amikor az ország első és egyetlen egyetemét egy délen fekvő vidéki városban helyezte el. Budavár az Anjou-királyoknak nem volt kedvelt városa, ezt tudjuk a történelemből, udvartartásukat is Visegrádon rendezték be. Az akkor nagyjelentőségű Pozsony valószínűleg a bécsi és a prágai egyetemek közelsége miatt nem jöhetett számításba. A déldiunántuli Pécs ezidőben valóban az ország egyik legszebb és legfejlettebb városa volt. Hatalmas falakkal körülvett, hegyoldalon épült város és erősség, a falakig lehuzódó erdőkoszoru, száznál több gazdag forrással, körülötte hatalmas gyümölcsösök és szőllőskertek, püspöki és várispáni székhely, a déli átkelőhelyek ellenőre. E városnak szellemi központtá tétele egyébként is nagyon megfelelt a magyar külpolitika akkori adriai és balkáni törekvéseinek. Mindezeken túlmenően a környéken, az ország határain túl nem volt egyetem, az itáliai egyetemek messze voltak, igy a pécsi egyetem remélt hatóerejét semmi sem csökkentette. Tehát a nagy király választása minden szempontból a legszerencsésebbnek mondható.

A középkori pécsi egyetem Európa 59 egyeteme közül a harminchatodik volt az alapítás sorrendjét tekintve, Közép-Európában viszont a harmadik egyetem, igy megelőzte a cambridgeit, a bonnit, a heidelbergit, a kölnit, a tübingenit, a lipcseit, az uppsalait,

3