Kárpát, 1959 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1959-04-01 / 4-5. szám

ját költségén olyan egyetemet építtetett, hogy azt még a kalapos király is kénytelen volt megcsodálni; volt köztük egyszerű pálos barát, akiből esztergomi érsek és Magyarország bíboros prímása lett. Beházasodás utján örökölték a Nádasdy- és Enyingi Török-családok birtokait és a legendás Fugger- Thurzó vagyont, de azt nem külföldi divatos fürdőhelyeken tékozolták el, hanem nemzeti kincseket vásároltak össze rajta, amelyek ma a Nemzeti Muzeum és az Iparművészeti Muzeum zömét alkotják. Rákóczi Ferenc balszárnyán Esterházy Antal nyomult Bécsig, amiért is a fejedelemmel Rodostóba kényszerült, de fia már ismét hadvezér és Franciaország tábornagya lett. Az egyik Esterházy a Dunántúl honvéd kapitánya volt negyvennyolcban, egy másik pedig miniszter Kossuth kormányában, ismét egy másik pedig Mindszenty bíboros rabtársa a vádlottak padján...

Az Esterházy-család zenepártoló tevékenysége nagy hagyományokra tekint vissza. A hercegi dinasztia megalapítója (bár hivatalosan csak a fia kapta meg először a hercegi címet), I. Miklós (1582-1645) már 1618-ban udvari zenekarit szervez, még abban az időben, amikor csak Léka és Lándzsér birtokosa volt és ez a zenekar már nagy hírnévnek örvend Bécsben, mielőtt még a kismartoni zenei élet megindul. A kismartoni várkastély ugyanis csak 1622-ben jut az Esterházyak kezére, de I. Miklós még nem lakik benne, hivatalai — nádor, tábornok — másfelé szólítják. A kismartoni udvartartást elsőnek Miklós harmadik fia, I. Pál (1635-1713) rendezi be, aki a hercegi címet is megkapja. Ö maga is az ország nádora, tábornok, a mellett képzett zenész és zeneszerző. Továbbfejleszti az apjától alapított zenekart, mégpedig egyrészt mint egyházi zenekart, másrészt pedig mint katonazenekart, sőt gondoskodik a kismartoni zenei élet jövendőjéről is. Két fiát magasabb fokú zenei oktatásban részesíti, tanáruk a soproni neves orgonista, Wohlmuth János, később pedig a bécsi templomi orgonista, Fux József János.

I. Pál fia, Mihály nagyon takarékos ember volt, félbenhagyatta az apjától elkezdett Mária-templom (ma Bergkirche) építkezéseit és jelentékenyen csökkentette az udvari zenekar kiadásait is. Korai halála után kiskorú fia (Pál-Antal) helyett anyja, Mária Oktávia hercegné veszi át az uradalmak vezetését, aki Werner Józsefet hívja meg udvari karmesternek, aki kismartoni tartókodása idején maga is jelentékeny müvekkel gazdagítja a zenei irodalmat. Az időközben nagykorúvá lett II. Pál (1711-1762) herceg is nagy zenebarát volt és az udvari zenekart a birtok átvételével jelentékenyen megnagyobbította. Kár, hogy hivatali elfoglaltságai — tábornagy, diplomata, utoljára nápolyi nagykövet — elszólitják hazulról. Kismarton zenei aranykora akkor kezdődik, amikor 1759-ben végleg visszavonul magyarországi birtokára,

Kismartonba. Mivel Werner József karmester már öregedni kezdetit, meghívja Haydn Józsefet Kismartonba, mégpedig először alkarmesternek. Ekkor kezdődik a hercegi udvari zenekarnak a virágkora.

Haydn József 1732-ben született a Lajta folyó ausztriai oldalán, Rohrau a/d Leitha nevű községben, ahova dédapja, Haydn Gáspár vándorolt ki Magyarországról, a Fertő mellékéről, Moson-vármegyéből. Esterházy Pál Antal herceg Haydnt Bécsben ismerte meg a Morzin gráfoknál, ahol karmester volt. A Morzin-zenekar feloszlásával hívta meg Kismartonba őt a herceg 1761-ben. Haydn József 1761-1766 között állandóan Kismartonban lakott, röviddel Kismartonba költözése előtt nősült meg Bécsben, ezért házat vásárolt a Kolostor-utcában. Egy évvel később azonban meghalt hercegi pártfogója s annak örökébe öccse, Miklós lépett. Esterházy II. Miklós (1714-1790), aki a ‘pompaszerető’ és a ‘fényűző’ mellékneveket viseli, egyike lett a legnagyobb magyar müvészpártolóknak. Magasrangu katona, ő a ‘kolini győző’, nevéhez fűződik a fertődi kastély és az operaház megépítése és a kismartoni, majd az eszterházai zenei kultúra megteremtése.

Haydn teljes erejével a zeneszerzésre fordítja figyelmét: a kismartoni első évekből ered hat, fúvószenekarra irt partitúrája, amelyekkel annyira ismertté vált, hogy ezeknek egyik tételét Brahms is felhasználta variációi számára. Itt említjük meg, hogy Mária Terézia megbízásából Haydn József szerezte az osztrák-magyar hadsereg számára az összes katonai kürtjeleket (ébresztő, rohamjel, sorakozó, takarodó). Érdekes, hogy a Haydn-féle katonai kürtjeleket, amelyek elismerten a legszebbek a világon, a kettős monarchia összeomlása után is egyedül a magyar honvédség használta, aminek érdekes története van. Az első világháború végéig az egykori Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi katonai alakulata, tehát a császári és királyi közös hadsereg, a magyar honvédség és az osztrák Landwehr egyfajta kürtjeleket használt. Az összeomlás uitán Ausztria és Csehország szakított a Haydn-féle kürtjelekkel és újakra rendezkedtek be. Nálunk is szóba került a változás és pályázatot írtak ki magyaros jellegű kürtjelekre. A számtalan pályamű közül a bírálóbizottság kiválasztotta a szerinte legjobbat és a jeligés levélből a legnagyobb meglepetésre egy női név került elő. A bizottság nehéz helyzetben volt s mivel időközben kiderült, hogy Ausztria és Csehország is elhagyta a Haydn-féle kürtjeleket, a legfőbb hadúr rendelkezése szerint a magyar honvédség (és a cserkészek) megtartotta azt.

Haydn 1766-ban irta első nagyszabású müvét, az orgonára komponált ‘nagymisét’. Ebben az időben már nagyon elfoglalt ember volt: vezette a napi zenekari próbákat, vala6