Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1958-10-01 / 10. szám

A GYEREK SEGÍTSEN A HÁZTARTÁSBAN. Francia saláta Sárgarépát apró kockára vágva sós vízben megfőzzük. Főtt burgonyát, nyers almát is kockára vágunk, 1 kis zöld­borsó konzervet is hozzáte­szünk, kockára vágott ecetes uborkát és főtt lencsét szin­tén. Mayonnaise-t készítünk: 3 tojássárgájához fél csésze olajat keverünk hozzá csep­­penként, míg jó kemény lesz, majd mustár, cukor, só, ecet (esetleg kis vörösbor is) Íze­síti. Ha a mayonnaise kész, a különféle zöldségeket hozzá­keverjük, majd az egészet jégre tesszük. Gesztenye torta 8 tojás sárgáját 250 gr. cukorral jól habosra keve­rünk. Főzünk 1 kg. geszte­nyét. átpaszírozzuk, a negyed­részét félretesszük, a többit beletesszük a masszába, -majd könnyedén hozzáadjuk a 8 tojás felvert habját is. 2 for­mában sütjük, 4 lapra vág­juk. 1|2 1. felvert tejszínhab­ba beleverjük a megmaradt gesztenyét, kevés cukrot, és ezzel töltjük s bevonjuk a tortát. Májpástétomi Csinálhatjuk liba-, egyéb baromfi-, disznó- vagy bor­­júmájból. A májat megtisz­títjuk, megmossuk, apró da­rabokra vágjuk, megdaráljuk, és utána szitán áttörjük. Az­tán összekeverjük diónagysá­gú vajjal vagy libazsírral, egy tejbeáztatott és áttört zsemlyével, 2 egész tojással, 50 gr. megdarált füstöltsza­lonnával. Megsózzuk, egy kés­hegynyi pástétomfűszert is keverünk közé. Kikent, föde­­les formában fél — három­negyed óráig főzzük. Csinál­hatjuk úgy is, hogy a májat először kevés vajon vagy zsí­ron megpároljuk, a továb­biakban azután éppen úgy já­­:unk el, mint előbb. Minden anyának meg kellene tanítani a gyermekét, hogy hogyan kell segíteni a háztartási munkában. Ha érdekes és szó­rakoztató munkát tudunk kiválasztani, olyan munkákat, amik a gyermek érdeklődését ébren tartják, és amelyeknek az ered­ménye az elvégzett munka után mutatkozik, — akkor elég nagy az esélye annak, hogy ez a segítség a gyerek rendszeres szokásává válik. A gyermekek például a sütésnél nagyon szívesen segítenek. Jól szórakoznak, ha a használt edényeket elmoshatják, és elrak­hatják. És ha kislányokról van szó, akkor ezek már korán meg­tanulják az alapreceptekhez szükséges rutint. A kisleánynak meg lehet mutatni, hogyan kell a szobában lévő növényeket ápolni. És ha figyelmesen szemléli, hogy ezek hogyan nőnek, és virágoz­nak, úgy idővel kifejlődik az érzéke a kerti munkához is. Egy kisfiút viszont arra kell szoktatni, hogy széjjelnézzen a lakásban, és meglássa, hogy- mire van szükség, mit kell kijavítani, kicse­rélni, vagy megújítani. Minden gyermek neveléséhez hozzátartozik rászoktatni arra, hogy hogyan kell az asztalt helyesen megteríteni, amihez ügyes­ség és nyugalom is hozzátartoznak. Meg kell engedni a gyereknek, hogy önállóan, saját elgondo­lása szerint díszítse föl az asztalt, és ötleteit érvényre juttassa. Az asztalnál való fölszolgálás ne legyen egyszerűen a tálak és tányérok ide-oda hordása ebédlő és konyha között, hanem meg kell a gyereknek magyarázni, hogy a felszolgálás ügyes és gyors lebonyolítása az étkezések menetét és folyamatosságát ered­ményezi. Sokkal több megértést mutat a gyerek még a legegyszerűbb étkezéshez szükséges előkészületek és elkészítés iránt is, ha van valami fogalma az időről és munkáról, ami ehhez kell. Ha a gyerek ezekkel kapcsolatban valami észszerű és használható ötlettel áh elő, úgy nem szabad habozni és el kell azt fogadni, nehogy a gyermeki lelkesedést letörjük, és az önérzetét bántsuk. Természetesen ezek mind kicsiségek, de hozzásegítik a gyer­meket ahhoz, hogy megértse, hogyan kell a háztartást vezetni, hogy minden rendben menjen és a helyén legyen. Nem nehéz a kisleányoknak kedvet csinálni kis varrási munkákhoz, és a kisfiúknak megtanítani, hogyan kell egyszerű dolgokat megjavítani a háztartásban. A legtöbb szülő azzal követi el a hibát, hogy ráparancsol gyermekére, hogy segítsen a háztartásban. Ez eredménytelen fá­radozás. A gyerek csak akkor talál örömet ezekben a munkákban, ha meg van győződve arról, hogy önként és saját kedvéből csi­nálja és hogy ezt a szülő értékeli. TISZTELJÜK A MÁSIK SZOKÁSAIT! —• Mondd csak, Sándor, — kérdezte a feleség a reggeliző asztal mellett, — miért izgatod magad már kora reggel azon, amit az újságban olvasol? Kelletlen mozdulattal tette félre Sándor az újságot, és sze­meiben baljóslatú lánggal kezdte el védőbeszédét: — Én meg azt nem tudom megérteni, hogy miért kell neked ezt minden reggel megemlítened. Tudhatod nagyon jól, hogy szeretem magam már reggel tájékozni az érdekesebb napi ese­ményekről. Végre is az embernek tudnia kell manapság, hogy mi történik a nagyvilágban, a kollégák az irodában erről beszélnek, stb. És egyáltalán, akkor is tudtad a szokásaimat, mikor hozzám jöttél, az első években nem is volt ez ellenedre... —■ Mennyire kértelek, hogy Stefi néni leveléhez írj néhány 42

Next

/
Thumbnails
Contents