Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1958-09-01 / 9. szám
BARÄT KATA A MAJOM MEG A VARANGYOSBÉKA G YÖNCY H ARM A T — MESE — Olyan volt a királyi vár, mint a méhkas. De nem volt kisebb a rémültség az állatok közt sem az erdőben, amikor megtudták, hogy mi történt. Egy esős este Krah, a ma-Kutykurutty, a békák fejedelme éppen vacsorázott, finom, jóm és Raong, a béka, egy kövér szúnyogcombot, fejedelmi asztalánál, mikor az egyik bé- fatörzs alatt ültek, és nagyon kaudvaronc lihegve jelentette neki, hogy mi történt a manó- fáztak. király palotájában. Kutykuruttynak torkán akadt a falat. Le- Meg is beszélték mind a csapta hófehér asztalkendőjét, és felkapaszkodott a legnagyobb ketten, hogy másnap kivágtavirózsa tetejére. Ki is adta rögtönös parancsát, hogy míg sza- nak egy fát és annak kérgébad nem lesz újra Gyöngyharmat királykisasszony, addig nem bői meleg zubbonyt faragnak adnak hangversenyt, és minden igyekezetükkel azon kell lenniök, maguknak. Másnap aztán hogy segíthessenek Csupaszom királyon és a szomorú királyasz- olyan szépen, melegen sütött szonyon. Most látszott csak meg, mennyire szerette mindenki a nap, hogy Krá fenn játszaa kedves és szépséges Gyöngyharmatot. Senki nem volt az er- dozott a fa tetején, míg Raong dőben, aki ne aggódott volna érte, s aki ne törte volna azon a felmászott a fatörzsre és a fejét, miként kell megszabadítani a gonosz Gorgó kezéből. napfényben sütkérezett. Krá A kristályfalú királyi vár tanácstermében összeültek a ma- ekkor lefelé jött és így szólt: nők bölcsei és három éjjel, három nap egyfolytában tanácskoz- __Te, nem azt beszéltük tak. Már mindnyájan jobbra-balra dűltek a kimerültségtől és az tegnap, hogy ma meleg zubálmosságtól, de még mindig nem tudtak elfogadható tanácsot bonyt készítünk magunknak? hozni. Hogy is tudtak volna, mikor meg sem lehetett közelíteni __Ugyan már no — felelt Gorgó barlangját, mert menten halálracsípték volna Csupaszem Raong. Minek a zubbony? minden testőrét is a mérgeskígyók, amint átteszik lábukat a Majd megcsináljuk holnap, kökénybokor-határon. Most élvezni akarom a jó A negyedik nap reggelén aztán két vendég kopogtatott be időt. a kristályfalú vár nagykapuján. Sün Samu volt az egyik, Sün Egész nap egyebet sem tet- Simike meg a másik és bebocsátást kértek. tek csak élvezték a napfényt. — Mi keresnivalótok van itt? — kiáltott rájuk az ajtónálló Este aztán hűvösre fordult az őrszem. idő és permetezett az eső. — A király színe elé akarunk járulni. Segíteni akarunk meg- Megint csak a fatörzs alá húkeresni és kiszabadítani a királykisasszonyt fogságából! — kiál- zódtak és vacogott a foguk tott vissza Sün Samu. Abban a percben kitárták nekik a kaput, a hidegben. és egy díszesen öltözött palotaőr a király elé vezette őket a ta- Másnap újra kisütött a nap. nácsterembe. Meleg volt és Krá megint Sün Samu mélyen meghajolt, és Simike követte példáját. csak fent játszadozott a fán, Hej, de szomorú volt a Csupaszem király arca! De csak addig Raong pedig a napon sütkévolt szomorú, míg végig nem hallgatta Sün Samu tervét. Akkor rezett. És Raong megint csak felragyogott az arca és jobbját nyújtotta Sün Samu felé. azt mondta: —• Ragyogó a tervetek — szólt. — Nem is találhattam volna __Azt a buta zubbonyt pealkalmasabbat a terv végrehajtására, mint titeket. Csak siessetek, dig majd megcsináljuk holmert a királyasszony napról-napra jobban fogy a bánattól s ha nap. nem siettek, elemészti magát egészen... Mi is segítünk nektek, És így maradt el a dolog amiben csak tudunk. Mikor fogtok hozzá? napról-napra és így van ez — Még ma éjjel — felelt Sün Samu. — Addig felkeresem mind mai napig. Krah meg Vakond Vazult is, hátha segítségemre jön... Raong egyformán keseregnek A hold méltán csodálkozhatott, amikor újból megjelent az és dideregnek a hideg miatt, erdő fölött. Hogyne, hiszem immár negyedik napja volt, hogy a hogyha esik az eső. máskor olyan csendes erdőt szokatlan fények világítják meg. — Brrrrr! :— mondja az A manókirály nem oltotta le a palotabeli lámpákat, hátha mégis egyik. hazatalál a gyöngyörűséges Gyöngyharmat. A csendességet is — Koak-Koak! — mondja egyre zavarja valami. Titokzatos futkosás és beszélgetés hallat- a másik. 55