Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1958-09-01 / 9. szám

Kossuth Lajos Turinból irt levele az orosz veszélyről. “E veszélyt diplomáciai pe­pecselésekkel nem lehet el­hárítani, azoknak mindig esaK az az eredménye, hogy az orosz két lépést tesz előre hatalmi terjeszkedésének út­ján, azokból a mostani diplo­maták legalábbis egyet szen­tesítenek, s még kérkednek vele, hogy nem mind a kettőt sanctionálták; de az ered­mény az, hogy az orosz egy lépést nyert előbbre, mégpe­dig európai sanctióval, és az­zal a nyert lépéssel hidat szerzett magának újabb két lépésre, amelyekből egyet megint csak sanctionál az eu­rópai diplomatia. Nem könyv nélkül beszélek; történelmet beszélek, így duzzadt fel az orosz hatalom...” ♦ ‘‘...Ami a hatalmi érdek­szféra felosztást illeti, amelyet mint ellenmérget mutogatnak az orosz méreg ellen: vegye­nek egy földabroszt a kezük­be, húzzanak egy vonalat a két szféra között, miszerint mindenki belássa, hogy az orosznak a concedált hatalmi szféra erő a támadásra, amit számunkra álmodnak gyen­geség a védelemre; amott egy boa constrictor, amely tért nyer, hogy gyűrűit jobban közénk szoríthassa, imitt egy szerte-szét húzó laza test, amely a kígyónak elibe má­szik, hogy őt könnyebben szoríthassa, amott egy polip, amely felénk nyújtja csáp­jait, imitt egy táplálék, amely a polipnak mintegy kínálja magát.. Állítsuk bele minden állás­ba s életnembe az Isten er­kölcsi erőit, mert mi nem gaz­dagságtól várjuk a jót, hanem jók akarunk lenni szegény­ségben s gazdagságban, beteg­ségben s egészségben egya­ránt. (Prőhászka). Emánuel gondtelten nézett maga elé, ahogy lassan áthaladtak az esőáztatta piacon a községháza felé. —• S tegyük föl, hogy sikerül —• mondta —• s a nép elhiszi, hogy ami ott van, az mind jó. De hogyan hitetjük el velők, hogy ha ránk hallgatnak, akkor itt is úgy lesz? Villany meg vízveze­ték a házakban, kövezett utak? — Ötéves terv — felelte a kapitány, és feltürte a gallérját — minden ember szívesen viseli el öt évig a legnehezebb helyze­tet is, sőt hősnek érzi magát, ha bízik abban, hogy öt év múlva minden jobb és szebb lesz. —• De lesz-e...? Szebb és jobb valaha is ebben az eldugott gödörben... ? Olykor még én magam sem tudom elképzelni, s ilyenkor megijedek, hogy talán... A hang suttogó volt és, tele aggodalommal. A kapitány meg­torpant a piac közepén, és csodálkozva nézett a mellette kullogó sovány fiatalemberre. Aztán durván elböffentette magát. — Ne legyen nevetséges — förmedt reá. — Egyikünk sem gyerek már. Csodák nincsenek ezen a világon. De ötéves tervek mindég lesznek, s ha az ember ügyesen kormányozza a maga hajóját a rendeletek között, egy féltucatot megél közülök, amire hurokba kerül a nyaka. Talán többet is — tette hozzá vigyorog­va — s nicsevo, pajtás, ki törődik azzal, hogy mi lesz azután? Akár pokol, akár mennyország, az ember csak egyszer él és soha többet! A községháza kéményéről fekete füstöt vert alá a szél, és amikor beléptek a homályos folyosóra, Terézia éppen akkor jött ki a konyhából. Arca piros volt a tűztől, és a kapitány lekapta fejéről tányérsapkáját, és lelkesen kurjantotta: — Szer-ret-lekk, kis-sasz-szony, krum-pli-le-ves, ká-pusz-ta! Terézia nevetett, s hogy még pirosabb lett-e az arca vagy nem, azt nem lehetett látni a homályban. — Mondja meg neki — fordult Emánuelhez, —• hogy szor­galmasabban kell tanuljon, ha velem akar beszélni. Legalább húsz szót a szótárból minden nap! Azzal nevetve fölszaladt a lépcsőn. Emánuel kedvtelenül bár, de lefordította a szavakat. — Haha! — kurjantott a kapitány fiatalos jókedvvel a lép­cső felé — kan-nal, vil-la, ku-csa, ló! Szer-rett-lekk! Hangja végigvisszhangzott a tágas, sötét épületen, majd jó­kedvűen berúgta az irodaajtót, és felhajította sapkáját a fogasra. — Ivan! Ivan, hej! — ordította oroszul — fát hozzál a tűzre, fene a bőrödet! ,S bent a konyhában egy hosszú, bambaképű katonalegény esze nélkül szökött föl a pádról, ahol éppen krumplit hámozott, s futva rohant a fásszin felé, felrúgva közben a kismacska tá­nyérját a kemence mellett. — Súly essék a lábodba — morogta Kicsi Ágnes a sütőnél — soha sem nevelek embert belőled, amíg a világ meg egy nap... Vaszary János: TUBÁK CSODÁLATOS ÉLETE A kiváló iró legújabb regénye nem hiányozhat senkinek a könyvtárából! Siessen megrendelni, mielőtt elfogy! Ha elkezdte olvasni, nem fogja tudni letenni, amíg be nem fejezte. 18

Next

/
Thumbnails
Contents