Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1958-08-01 / 8. szám
— Itt vagyok! — Mégegyszer! — lihegte izgatottan a nyúl. — Ahányszor tetszik — felelte nyugodtan a sün. Már hetvenhatszor futott a nyúl ide-oda a barázdában э vagy a sün, vagy a felesége minden alkalommal elébe kiáltotta: — Itt vagyok! — A hetvenhetedik elvesztett futamnál a nyúl megelégelte a mulatságot, kiugrott a barázdából, befutott az erdőbe, a sünnek hagyva a díjul kitűzött aranyat s az üveg málnaszörpöt. — Ennyit megérdelmelt a csúfondároskodásáért — mondta a sün és elégedetten hazaballagott a feleségével, a málnaszörpöt pedig még aznap délután a gyermekekkel együtt megitták. (Folytatás az előző oldalról.) SAKK. 9. SZÁMÚ REJTVÉNY. Fehér: Kel - Vb6 - Be2, h3 _ Fg8, h2 - He3 - Ga7, c2, g2. Fekete: Ke4 - Fe7 - Gd7, e6, f7. Matt 2 lépésben. A rejtvény megfejtésének határideje október 20. A helyes megfejtést és a nyertes nevét a novemberi számunkban közöljük. A májusi számunkban közölt 6. számú rejtvény megfejtése: la. ) Fel, Fc3-rólxe5, 2a.) Vg4 - matt. lb. ) Fel, Fc3-rólxd2, vagy máshová lép. 2b.) Hg6 - matt. le.) Fel, H bárhová. 2c.) Vg5 - matt. ld.) Fel, V, vagy B, vagy Fd5-ről bárhová. 2d.) Gxc3 - matt. A helyesen megfejtők közül könyvjutalmat kapott — a legtöbb lehetőség felismerése miatt: Habony István, Cleveland, Ohio, Usa. — Mi történt már megint, Szarka Szidi, hogy így kétségbeestél? — Hogyne esném kétségbe, mikor elrabolták a királykisasszonyt! — Mit beszélsz? — szaladt ki Mókus Mali. Abban a pillanatban termett ott Kakukk Krisztina is. — Mi történt? — ó, ó! — kiabált Szarka Szidi legkétségbeesettebb hangján. — A túladjon két szememmel láttam, hogy a gonosz Görgő a karján vitte a mi szépséges királykisasszonyunkat, túl a határon, a királykisasszony meg aludt, és nem is tud semmiről semmit!.. .Jaj, jaj! Micsoda szerencsétlenség!... Mókus Matyi éppes a leckéjét tanulta, mert az emlékezetes intő óta igazán összeszedte minden szorgalmát. Erre a lármáraő is felfigyelt. — Hátha nem is igaz, amit Szarka Sz'di csörög.. .mindenesetre szaladok, és megnézem, mi történhetett a királyi palotában, hogy nem vettek észre semmit... Már szaladt is, és csak úgy futtában kiáltott vissza a Kucsma Kati kérdezősködésére: — Azt mondta Szarka Szidi, hogy elrabolták a királykisasszonyt. Szaladok, és megnézem!... Mikor az első alvó őrt meglátta, mindjárt tudta, hogy mi történt. Megrázta erősen az őr vállát, de bizony az ki sem nyitotta a szemét. Szaladt beljebb Mókus Matyi, és megtalálta végre a manók rezesorrú kapitányát. Ott ült a szökőkút mellett, a csákója szomorúan félrebillent. — Kapitány uram! Kapitány uram! — rázta meg Mókus Matyi teljes erejéből, de hosszú idő eltelt, míg annyira jutott, hogy a manók rezesorrú kapitánya kinyitotta a szemét. — Mit akarsz? — kérdezte álmos hangon. — Ébredjen, mert elrabolták a királykisasszonyt! Elrabolta a gonosz Görgő!... Nosza, abban a pillanatban felébredt a manók kapitánya, és talpraszökkent. — Mit beszélsz, te Mókus Matyi? Vigyázz, hogy mit szólsz! Hiszen a testőrök... — A testőrök is mind alusznak, úgy látom, nincs itt egy teremtett lélek sem, aki ébren volna. A manók rezesorrú kapitánya akkor maga fújta meg a messzehangzó aranytrombitát, és fújta mindaddig, míg csak fel nem ébredt mindenki a várban, és össze nem szaladtak mindnyájan az udvaron. Felébredt Gyöngyharmat ajtónállója is. Kapott a zsebéhez: nem volt ott a kulcs. Nézett a királykisasszony ajtójára: tárva-nyitva volt! Szaladt le a kanyargó lépcsőkön, hogy majd orra bukott, és torkaszakadtából kiabált: — Jaj! Jaj!... Elrabolták a királykisasszonyt! A manótestőrök daliás kapitánya, amikor megtudta, mi történt, egymaga akart Gorgó után rohanni, hogy megszabadítsa a szépséges Gyöngyharmatot. De a rezesorrú kapitány, aki már öreg és tapasztaltabb volt, visszatartotta. — Lassabban a tettel, kapitány öcsém! Mindent elronthatnál, még jobban, mint ahogy van. Előbb haditanácsot kell tartanunk, és várjuk meg a király parancsát. Csupaszéin király nem is akarta elhinni, mi történt, csak aztán rogyott vissza fájdalmában az aranylábú trónszékre. Első haragjában fejét akarta vétetni az aptónálló testöröknek. De igazságos király volt, és arra gondolt, hogy mindennek csak 6 az oka, mert mindenkit megvendégelt musttal, kivétel nélkül, és nem tiltotta meg a testőröknek sem, hogy igyanak a mustból. Csupafül királyné elájult a hír hallatára, és kilenc udvarhölgy három óra hosszáig élesztgette, egyre jajgatva, míg felébredt.------ Folytatjuk ------62
