Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1958-08-01 / 8. szám

SAROLTA MAGYAR FEJEDELEMASSZONY Nyúlvagdalék vadászosan A magyar nép a X. század második felében már megérett a keresztény eszmék és nyugati intézmények befogadására. Csak vezetőre volt szüksége, aki kora követelményeit felismerve, a helyes útra terelje. Ez a vezér érkezett el Géza fejedelem sze­mélyében, aki Kr. u. 970-ben lépett a fejedelmi székbe és fela­datául tűzte ki magának, mint egykor Árpád, a központi hata­lom helyreállítását. Ez a Géza világosfejü, sőt bölcs ember volt, mindenesetre ő az első magyar fejedelem, aki a hatalom eszközeivel téritette népét a kereszténységre, de nála sokkal jelentékenyebb egyéni­ség volt a felesége, az erdélyi Gyula leánya, aki már keresztény­nek született s akiben nagyon sok vonását leljük fel a régi, nagy és hatalmas bizánci asszonyoknak. Ez a házasság többet jelentett, mint a fejedelem és a leghatalmasabb magyar vezér — Géza és az erdélyi Gyula — házának rokoni összeolvadását. Ez azt jelentet­te, hegy a fejedelem mellé egy olyan asszony került, aki szép­ségének, eszének, roppant akaraterejének és fejedelmi karakteré­nek ellenállhatatlan szuggesztiójával férje felett korlátlanul ren­delkezett. Az ő korában nem volt asszony, aki hozzá hasonló hatást gyakorolt volna Közép-Európa történetére. Nem sokkal előtte élt Olga, az oroszok fejedelemasszonya, aki országában megszer­vezte a keresztény egyházat. Nem sokkal később élt Matild őr­­grófné, aki Henrik császárt Canossában a pápa előtt térdre kény szeritette; egyik sem tett akkora szolgálatot népének, Európa békéjének és a keresztény egyháznak, mint az erdélyi Gyula leánya, Sarolta, aki mellett férje csak árnyék gyanánt tűnik fel e aki előkészítette a talajt fiának, Szent Istvánnak a koronára, ezzel a keresztény Magyarország megalapítására. Sarolta csodaszép asszony volt, — Írják a régi krónikások. — Szláv alattvalói és szomszédai Beleknegéninek, fehér menyét­nek, szép hercegasszonynak nevezték és már lánykorában Bi­zánctól Lengyelországig elfutott a hire. Tömérdek kérője volt. Apja, a keresztény Gyula azonban Gézának, a magyar fejedelem­nek adta a kezét. Ez is Sarolta választása volt, aki legalábbis akkora hatalom akart lenni, mint a bizánci császárnő, és ezt úgy képzelte el, hogy Géza hatalma alatt egyesíteni fogja az összes magyar törzseket. A hercegasszony nemcsak vakítóan szép volt, de rettenthetetlen és szilaj természetű, akár egy amazon-királynő. Régi Írások szerint, ha dühbe jött, nem nézett senkit, hanem ütött, vágott, sok embert megölt; úgy lovagolt és hadakozott, ívott és verekedett és parancsolt, mint valami férfi. Tempera­mentum dolgában nagyon hasonló volt a férjéhez, Gézához, de erélyben és tehetségben magasan felette állott. Valóban ő csinált királyt a törzsfejedelemből. Pauler Gyula írja: Saroltának nem volt elég, hogy a törzsfejedelmek végképpen, még névleg is meg­szűnjenek, hogy a Gyula és Kende árnyéka se zavarja már a nagy vajdát; kereszténnyé akarta tenni, az európai társadalomba Sokan vannak, akik a nyúl aprólékját részint, mert nem szeretik, másrészt, mert nem tudják elkészíteni másképp, mint savanyúan, nem használ­ják fel, holott ez jól elkészít­ve valóságos ínyenc eledel. A nyúlnak a máját, tüdejét, szívét, veséjét és velőjét igen finomra összevagdaljuk, meg­sózzuk, megborsozzuk, aztán adunk hozzá, minden aprólék­hoz négy szem összezúzott bo­rókabogyót. Most egy serpe­nyőt igen élénk tűz főié helye­zünk, beléadunk egy tojásnyi zsírt és minden aprólékhoz egy középnagyságú apróra vágott hagymát, sárgára pi­rítjuk, aztán belekeverjük a nyúlvagdalékot és igen gyor­san addig pároljuk, míg a hús vörös színe már nem lát­szik. Ekkor beleadunk reszelt citromhéjat, egy késhegynyi majoránnát és vágott petre­zselyemzöldjét, egy-két evőka­nál savanyú tejfelt és nyom­ban tálaljuk. Pirítóskenyér, vagyis huszárrostélyos kísére­tében feladjuk. A vagdalékot nem szabad kiszárítani. Ha kevésnek bizonyul a vagda­­lék, akkor tejfel helyett né­hány tojást ütünk bele és úgy szaporítjuk. Sütőporos kuglóf. 150 gr. vaj, 140 gr. cukor 5 tojás sárgájával jól kikever­ve, 250 gr. liszt, amibe két kanál sütőport vegyítettünk, maroknyi mazsola, 4 kanál tej vagy tejfel és végül az 5 tojás felvert habja. Kuglóf­formában lassú tűznél sütjük, porcukorral meghintve tálal­juk. 43

Next

/
Thumbnails
Contents