Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1958-08-01 / 8. szám

A határon túlra! Oda, ahol annyi és annyi arab vesztette el az életét... Az ötödik képen egy öreg, életharcokban megfáradt beduin üldögél — fegyverrel a kéz­ben — a határzóna kövein. A beduin éppen fe­lém fordul s miközben mutatóujjával Izrael felé mutat, azt suttogja: ott, uram, ott van az én otthonom.. .Ott születtem. Ott éltem. Ott gyermekeskedtem. Ott öregedtem meg. Ott aka­rok hát egyszer meghalni is!... Végül: a hatodik kép egy arab menekülttá­bort szemléltet, valahonnan a Jordán partjá­ról... A tábor legalább hét esztendős már. La­kói pedig még mindég koldusszegények... Élelmükről az UNRRA gondoskodik. Az IINRRA ruházza is őket...A menekültek mégis elége­detlenek! Ők ugyanis nem kegyelem kenyéren akarnak megöregedni, hanem arcuk verejtéké­vel megtollasodni... * * * Egy 'szó, mint száz: a Jordán völgy tragédiá­ját nem lehet letagadni! Nem lehet, mert a Hula tengertől egészen a Holt Tengerig örökös súr­lódás, örökös viaskodás és örökös gyűlölködés pusztítja a szomszédok sorait! Más szavakkal: “rossz szomszédság török átok!” Izrael pl. 1950 óta 920 arab betörést jelent Izrael területére! Ezenkívül: 4100 határsértést, 190 szabotázst és 450 halottat tart számon. Az arabok ezzel szemben a jövevény zsidók vétkeit mutogatják: Baggara, Ghanname és Ranama romjait. Aztán Kybia legyilkolt fér­fiait, asszonyait és gyermekeit... * * * A nagyhatalmak, hogy elejétvegyék minden súrlódásnak, az egyes országok között “semle­ges sávokat” teremtettek. A Rhodos-i fegyverszüneti szerződés többek között előírja: “A semleges sávokban tilos minden intézkedés, amely a semleges zóna gaz­dasági és népfaji jellegét megváltoztatná. Ezen­felül tilos a semleges zónában mindenféle harci alakulatok állomásoztatása és a zóna katonai megerősítése. A kérdéses sáv falvai önkor­mányzati joggal rendelkeznek és biztonságuk megvédelmezésére, polgárőrséget kell felállíta­niuk. A rendelkezések szigorú betartásának ér­dekében az Egyesült Nemzetek “nemzetközi fegyverszüneti bizottságot “létesítenek s ez a bizottság köteles a demarkációs határ minden oldalán az intézkedéseket ellenőrizni.” * * * A Rhodos-i fegyverszüneti szerződés eddigi mérlege alig valamivel több, mint a semmi! Az arabok önvédelmi háborúról beszélnek! Az egyes arab-országok kormányai ugyan hi­vatalosan távoltartják magukat minden csete­patétól, de a valóságban “arab szabadcsapatok” szabadon megtorolnak minden zsidó “kezde­ményezést”. S mindez: a haza védelmében! “Mert melyik kormány tilthatná meg a vissza­térést az otthont jelentő rögökre?” Izrael ezzel szemben: újabb és újabb életté­rért küzd a Jordán völgyében! Az ország vérző határán “védekező parasztságot” teremtett. S a parasztság mögött egy állig felszerelt, jól szer­vezett reguláris katonaság áll, hogy adott idő­ben “megtorló intézkedéseket vezethessen az arab banditák ellen...” A “védekező parasztság” legnagyobb része Kelet Európából bevándorolt zsidóság, — s ez a zsidóság nagyon jól tudja, hogy “most, vagy soha!” S ezért harcolnak — összeszoritott fo­gakkal, ökölbeszorított kezekkel — a természet mostohasága, a köves, karsztos sivatag forrósá­ga, és az egykori arab telepesek ellen. Tehát: az arabok “ az élet és a haza megvé­désének, visszaszerzésének érdekében harcol­nak”, — a zsidók pedig azért, hogy ősatyáik földjének visszakapott rögein szilárd lábakkal állhassanak, hogy a nagy világban szétszórtan élő zsidóság minél nagyobb számmal jöhessen haza s itt hatalmas, virágzó államot teremthes­sen magának! * * * S milyen különös! Az arab országok — Egyiptom, Sziria, Jordánia és Saudi Arábia — szinte tehetetlenek a számban jóval kevesebb zsidóság ellen! Kénytelenek tehát nézni, hogy a “túlsó olda­lon” uj házak, uj kutak és uj faluk nőnek és gombák módjára szaporodnak! Hogy odaát traktorok és ekék törik föl a mostoha földet! Hogy Izraelben bőséges aratás a megfeszített szorgalom bére! Hogy Izrael egyre gazdagabb, egyre tehetősebb és egyre hatalmasabb! Aztán azt is hallaniuk kell, hogy Izrael te­temes támogatást kap az Amerikai Egyesült Államoktól! Hogy Németország “jóvátételként” hatalmas összegeket ad Izraelnek! Hogy nem­zetközi kölcsönök segítik Izraelt jövendőbeli hatalomhoz! S mindezekkel szemben: ott van az arab or­szágok, az Arab Liga és az Egyesült Nemzetek tehetetlensége! Mert valóban tehetetlenek valamennyien! Izráel él és gazdagszik! Izrael fittyet hányt min­den korlátozó intézkedésnek! Izrael nem tartja be még a Rhodos-i fegyverszüneti szerződés pontjait sem s a semleges zónában önkényesen intézkedik... * * * Az ellentétes nézetek orvoslására mintegy húsz “Jordán-terv” készült el eddig! S a tervek egyikével Eisenhower elnök Eric Johnston-t küldte Közel Keletre. 1953-ban. Eric Johnston meg is érkezett Közel Keletre, de eredményt alig ért el... Jordán fővárosában, Ammanban megkövezték őt az utcán, — Bagdad egyszerűen nem adott neki beutazási engedélyt, — Kairóban már al­kudoztak vele Nasserék, — Tel Aviv-ben pedig, Izrael székvárosában, tárt karokkal és udva­30

Next

/
Thumbnails
Contents