Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1958-07-01 / 7. szám
es sakhara”-ját, Ómár kalifa sziklatemplomát, szikladómját. Ómár kalifa különben Mohammed barátja és második utóda volt, akit Kr.u. 644-ben meggyilkoltak. Az Ómár- mecset hatalmas tér közepén lemelkedik ki a magas ég azúrja felé, — és hatalmas kupolája szinte egyeduralkodóként tartja kezében a város jogarát. Legnagyobb kincse: a szent szikla! A salamoni templomból felmaradt szent szikla, amelyet az ószövetségben az Úr avatott oltárává, — amelyre az ószövetségi áldozatok vére folyt, — s amelyet a zsidópapok tömjénáldozata illatozott körül. A keresztény világ szintén tisztelettel veszi körül ezt a természetes, eredeti oltársziklát. Az Egyház pedig teljes búcsút ad mindazoknak, akik imádságos lélekkel állják körül. Körüljárjuk ómár kalifa büszke mecsetét. Kívülről, belülről egyaránt. És szépnek találjuk, meg pompásnak, annyi keresztény szentély siralmas, szomorú állapota után. No de csodálatos-e, hogy egy arab országban szebben és gondozattabban néz ki az uralkodó vallás szentélye, mint a megtűrt kereszténység ezer és egy kegyhelye? ! Az ómár mecset szomszédságában az Aksamecset áll, a salamoni templom “legszentebbjének” a helyén, a későbbi Nagyboldogasszonybazilika mecsetté átformált “változatában”. S emellett megnézzük még a “salamoni istállókat”, valamint a “sirató-falat”. Aztán azt a helyet, ahol Ábrahám Istennek akarta feláldozni fiát, Izsákot, a Móriah hegyén. BETLEHEM — HEBRON Betlehem, Dávid király és nemzetségének városa, Jeruzsálemtől mintegy nyolc kilométer távolságra fekszik. A hozzávezető út igen jókarban van, — s gyalogos ember másfél órácska leforgása alatt már a végére is érhet. “Történt pedig ama napokban: rendelet méné ki Augusztus császártól, hogy írassék össze az egész földkereksége. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriát Cirinus kormányozta. És mennek vala mindenek, hogy kiki a maga városában írassék össze. Fölméne tehát József is Galileából, Názáret városából Júdeába, Dávid városába, mely Betlehemnek hivatik, mivel hogy Dávid házából és nemzetségéből való volt, hogy összeírassék Máriával, eljegyzett feleségével, ki áldott állapotban vala...” (Lukács, 2. 1-5). Mi is indulunk. Császári parancs nélkül, —■ s nem a messzi Názáretből, — hiszen Názáret Izrael területe s oda tilos az út mindannak, aki valamelyik arab ország vízumával utazik, — hanem Jeruzsálemből. A kettéosztott Jeruzsálemből. Tíz percnyi gyaloglás után a Három-királyok kútjára bukkanunk. A hagyomány szerint ennél a kútnál pihentek meg Gáspár, Menyhért és Boldizsár, valahonnan a messzi Keletről, amint a Csillag vezetése mellett a betlehemi istálló kicsike lakójához igyekeztek .Az arabok a kútat nem “három-királyok”, hanem mágusok kútjának nevezik. A kúttól mintegy fél órára Illés kolostorát nézzük meg, amely hatalmas hegy gerincén beszélget az ég felhőivel. A helyen, ahol most a görög klastrom áll, a Kr. előtti kilencedik században Illés próféta keresett menedéket Achab király és Jezabel királyné haragja elől. Illés, próféta ugyanis a világ egyetlen és igaz Istenét,. Jahvét szolgálta szívének minden melegével, míg Achab és Jezabel, Izrael királya és királynője, Baal-nak, a szemita Kelet borzalmas bálványának áldoztak. Újra eltelik egy fél órácska. Lassan, lassan. Betlehem-be érünk már, amikor az út jobbján Ráhel sírját látjuk meg. Ráhel sírja egy igen terjedelmes, négyszögformában és jókora kváderkövekből épült síremlék. Fedele jellegzetes, keleti kupola. Bejárata, illetve “oromfala” különös alakú falmélyedés. Hogy a sír melyik bibliai Ráhelnek emlékére épült? Lehet, hogy Jákob feleségének emlékére s ez a felfogás valószínűbb, — de az is lehet, hogy a betlehemi kisdedek meggyilkolása idején élt Ráhel emlékére, akinek két gyermekét ölték meg Heródes durva katonái. De végeredményben akármelyiknek az emlékére épült is, keresztény, zsidó és mohammedán egyenlő tisztelettel áll ezen a helyen, hogy nehány percig, nehány röpke pillanatig a gyermekeit sirató, fájdalmas édesanyára gondoljon... Valahogyan úgy, amint Arany János “Ráhel siralma” című meleg költeményében kifejezi. “Kicsi, fehér ágyam hullámos redőin, mily szépen alusztok édes csecsemőim.. Tovább megyünk. S tíz perc gyaloglás után beérünk Betlehembe.. , Betlehem valahogy, annak ellenére, hogy környéke éppen olyan karsztos, mint Jeruzsálem környéke, melegebb is, meg szebb is, mint a kettétépett Jeruzsálem. Nem olyan értelemben szebb, hogy nagyobb és pompásabb épületei vannak, hanem lelki értelemben. Vagy talán azért, mert több benne a zöldelő fa... Az élet! Érthető, hiszen Jeruzsálem a megváltás utolsó fejezetének a városa, míg Betlehem Jézus Krisztus születésének szentélye. Első utunk természetesen a születés barlangja fölött épült bazilikába vezet. A bazilika, amelyet Nagy Konstantin császár emeltetett a világ Megváltójának dicsőségére, a keresztény világ legrégibb, legidősebb és legjobb állapotban fennmaradt temploma. A bazilika külsőleg szomorú képet mutat. Főbejárata befalazva. A templom előcsarnokába csak egy szabadon hagyott résen juthatunk be. De amikor bejutunk és egy újabb faajtón a bazilikába lépünk, akkor kellemesen csalódunk, — és magunk előtt egy öthajós, világos, oszlopos, őskeresztény istenházát látunk. 27
