Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1958-06-01 / 6. szám
Dobogókő. A DIPLOMATANŐKÉ A SZÓ Sajt koch 60 gr. vaj, 60 gr. liszt, 4 deci tej: az egészet felfőzni, mikor kihűlt, 2 evőkanál tejfelt és 6 tojás sárgáját egyenkint belekeverni, majd 120 gr. reszelt sajtot és a 6 tojás kemény habját. Tűzálló tálban körülbelül félóráig sütni. Narancskrém-toria 210 gr. hámozott mandulát finomra törünk. 210 gr. cukrot 2 egész tojással és 4 tojás sárgájával habosra kikeverünk, belerakjuk a mandulát és 2 tojás felvert habját. 3 lapban lassú tűznél megsütjük. Ezt előző nap kell elkészíteni. Krém: 140 gr. kockacukor 3 narancs héjján le lesz dörzsölve, majd 8 tojás sárgájával és 2 deci tejszínnel a tűzön addig keverve, míg az egész feljön (forrnia nem szabad). 1 lap gelatinet felolvasztunk, és belecsurgatjuk, valamint 2 narancs levét is. Ha kihűlt egészen, 4 deci tejszint felverünk, és gyengéden belekeverjük. Ezzel a krémmel töltjük meg a tortalapokat, és be is vonjuk vele. Messze vezetne, ha névszerint akarnánk felsorolni azokat a nőket, akik néhány év óta országukat — mint követek vagy akár nagykövetek — képviselve, a politika sima parkettjén mozognak. Még a második világháború kezdetekor is fennálló nézetet, miszerint csak férfiak alkalmasak külpolitikai küldetésben országukat képviselni vagy akár csak reprezentálni, azóta az aszszonyok teljesen megváltoztatták. Bebizonyították, hogy nemcsak a házasságban, hanem a politikában is ők a jobb diplomaták. Persze eddig még nem tudtak nagyobb sikereket elkönyvelni. De ebben megint csak a férfiak a hibásak, akik mindent elkövettek, hogy diplomata kolléganőiket olyan működési területekre szorítsák, ahol nézetük szerint a legkevesebb kárt okozhatják. Ma még túl nagy a férfiak hatalma, és túl erős a tradicionális ellenkezés. De a sima diplomáciai parketten mozgó aszszonyok bizakodóak. Azt remélik, hogy nem is egészen egy évtized alatt a legtöbb diplomáciai megbízott nő lesz. Ennek egyik oka természetesen, hogy a legutóbbi években megsokszorozódott a nők általános műveltsége, különösképen pedig a szaktudása olyan téren, ami elengedhetetlen a politikához. Még mindig számos persze az olyan ország, amelyik alapvetően elutasítja női diplomaták kiküldését. Itt elsősorban megnevezhetjük a mohamedán államokat, ahol még ma is alárendelt szerepet töltenek be a nők. Ezzel kapcsolatban nem szabad elfelejtenünk, hogy már évtizedekkel ezelőtt, sőt már az első világháború előtt is voltak nők, akik a diplomáciai képviseleteknél akkreditálva voltak, csakhogy akkor még nagyon alárendelt munkakörrel. Ezeknek a helyzete lényegesen nehezebb volt, mint a mai diplomatanőké. Abban az időben ezeket elsősorban csak — kémnőknek tekintették. Ha tehát valaki néhány évtizeddel ezelőtt ‘'diplomatanőket” emlegetett, azt beavatott körökben csak megmosolyogták. Valóban, ilyen működésre akkor csak nagyon kalandvágyó vagy nagyon elkeseredett nők voltak hajlandók. Majdnem egyikük sem érdemli meg a diplomatanő nevet. Amit csináltak, vagy amit elértek, az lehet, hogy hazájuknak hasznára volt, de lényegesen különbözik attól a működési területtől, amit ma a nők diplomáciai téren meghódítottak maguknak. 46