Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1958-05-01 / 5. szám
LASSÚ GYERMEKEK Jó HÁZI RECEPTEK A türelmetlen szülők figyelmébe. — Ági, siess... még mindig nem mosdottál? Már régen el kellett volna indulnod az iskolába! A kislány kapkod, hogy fel tudjon öltözni, félig begombolt kabáttal indul ki az ajtón, a sapkája féloldalt van a fejébe vágva, a cipője rosszul befűzve, Az iskolában veszi észre, hogy egy könyvet otthon felejtett, és ezért aztán büntetést kap. De ezzel még nincs vége. Az asztalnál: — De, Ági, még mindig nem vagy kész a levessel? Az öcséd már a húst eszi. Nem kapsz süteményt, ha nem sietsz egy kicsit... Végre kész az ebéd. — Gyere, Ági, gyorsan, segíts elmosogatni. Öt perc múlva ismét ezt hallani: — Ági, már megint nem jutsz előre. Ha nem sietsz egy kicsit, éjfél előtt nem kerülsz ágyba... Eredmény: egy eltört pohár és sírásban kitört gyerek. Ezerszámra vannak ilyen gyerekek, akik örök félelemben élnek, hogy megszidják őket. Lassú reflexekkel születtek. Lassabban kapcsolnak, mint a többi gyerek, a mozdulataik nem olyan biztosak. Gyakran tudják, hogy ez a gyengéjük, de nem akarnak, vagy nem tudnak rajta változtatni. Okos dolog-e az a szülőtől, ha az ilyen gyereket állandóan unszolja? Gondoljuk csak meg: ha egy új munkával, vagy új géppel kerülünk érintkezésbe, akkor mi sem vetjük bele magunkat azonnal sietve az új feladat megoldásába, hanem először lassan megvizsgáljuk, megmagyaráztatjuk magunknak az újat és aztán lépésről-lépésre kezdünk neki a munkának. Egy módszeres tanuló- és gyakorló idő után aztán minden tökéletesen megy. Teljesen felesleges a lassú gyereket állandóan unszolni és biztatni, szidni. Tanítsuk meg inkább, hogy jól végezze el azt, amivel meg bíztuk és figyelmeztessük, hogy még mit kell neki csinálnia. Számolni kell azzal is, hogy esetleg a gyereknek néha nem sikerül a rábízott feladatot jól elvégezni, de idővel jön a megszokás és akkor automatikusan hamarabb kapcsol majd a gyerek és jobban reagál. Minden embernek megvan a maga életüteme, ezt tiszteletben kell tartani. Természetesen különbséget kell tenni lassúság és lustaság között, de ezt a különbséget egy felelősségteljes és lelkiismeretes nevelő bizonyára könnyen felismeri. Mogyoróslepény ( Teához) 25 dkg vajat, 25 dkg cukrot, 25 dkg lisztet és 10 dkg darált mogyorót, két tojás sárgáját gyúródeszkán összedolgozunk. Kisujjnyi vastagra kinyújtjuk, tepsibe tesszük, baracklekvárral megkenjük. Erre rákenjük a következőket: hat tojás kemény habját, 15 dkg vaníliás cukrot, 15 dkg darált mogyorót, 1|2 citrom levét, összekeverve, forró sütőben sütjük, ha megsült, kétujjnyi széles darabokra szeleteljük. Tejszínes mokkacukorkák 25 dkg cukrot, 2 dl tejszínt és 1|2 dl nagyon erős, tiszta feketekávét állandóan, lassan forralva szálasra főzünk. Hogy elég szálas-e, azt úgy próbáljuk ki, hogy két ujjúnkat hideg vízbe mártjuk, majd a cukormasszából egy csipetnyit felveszünk és két ujjunk között széthúzzuk. Ha hosszú szálat ereszt, a massza jó. Levéve a tűzről, kavargatjuk, míg sűrűsödni nem kezd, azután mandulaolajjal megkent márvány lapra öntjük és kevés pihentetés után kockára vágjuk. Csokoládé-habkoch 100 gr. reszelt csokoládét 1 tojásfehérjével jól elkeverünk, aztán beleteszünk még egy tojásfehérjét és 60 gr. cukrot, és ezzel még egy félóráig keverjük. Ha már jól ki van keverve, belejön 3 tojás felvert habja és még 60 gr. cukor. Vajjal kikent tűzálló tálba tesszük, és hirtelen sütjük. 49
