Kárpát, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1958-04-01 / 4. szám

becézett kiskirálya voltam. Nem láttam, csak a gyengédség ragyogását a szemekben, nem hallottam, csak vidám, boldog kacajt, nem éreztem, csak a szeretet felém sugárzó melegét. Még rőfnyi sem voltam, mikor megkezdte az élet a kegyetlen vetkőztetést. Mindent visszavett, amit adott. Először édesanyámat vesztettem el. Azután itt hagyott az apám. Talán a legfájdalmasabb volt a kis húgom búcsúja. Valamennyien elmentek, egyedül maradtam a fájdalmammal. Prédája lettem az emberek rosszaságának. A hatalmas vagyont részletekben rabolták el. Az utolsó kastélyos uradalom most van kalapács alatt. Hitvány ötvenezer pengő miatt. Egyedül, szegényen nem bírtam. Meg akartam halni. De megismertem magát és most azt hiszem, hogy mindent bőven visszaad az élet, amit elvett. Most kezdem megismerni a munka gyönyörűségét, a verejtékkel keresett kenyér pompás ízét, a lemondás boldogságát, ha azért történik, akit szeretünk. Óh, mondja...

— Adél.

— óh, mondja Adél, jön-e velem a boldog szegénységbe?

— Megyek Péter. Bár — most én mondok valamit, ami nem kívánkozik ide, ami nem stílusos, — mégis. Én gazdag vagyok, Péter. Soha sem törődtem vele, soha sem örültem, neki. Most igen. Ha szeret, nem mond ellent.! Tudnia kell, hogy az élet legnagyobb gyönyörűsége adni, annak adni pedig, akit szeretünk, a megüdvözülés. Én odaadtam máris magának a szívemet, a szerelmemet, természetes, hogy odaadom, nem is magának ,hanem a saját holnapom boldogságának az alátámasztására — hitvány anyagi javaimat.

— Istenem, Adél.

— Semmi ellenmondás. Igen, már holnap átadom az ötvenet. Meg kell mentenie a családi birtokot. Ezt kérem, akarom, ez a feltételem.

— Adél! Bármennyire megalázó is ez a gesztusa, elviselem. Istenem, amit maga akar, annak kell történnie.

Az asszony fehér kis kezét átnyújtotta az asztalon.

—• Köszönöm, Péter. Soha sem fogom elfelejteni ezt az áldozatos bólintását.

A fiú ráhajolt az asszony kezére, hosszan csókolta, mintha a lelkét lehelte volna rá.

A pincér lépett a báróhoz.

— Bocsánat, két úr óhajt sürgősen beszélni urassággal.

A báró felriadt. A kijáró ajtónál két tagbaszakadt marcona alak várta. Az asszony ijedten nézett feléjük, balsejtelem markolt a szivébe.

— Én is veled megyek, Péter.

—• Ne, ne kedves. Pillanatok alatt visszajövök.

Az asszony mégis felugrott, és a fiú után sietett.

Az ajtónál a két morcos karonragadta a bárót.

— No Szultán, végre nyakoncsíptünk. Velünk jössz.

Az asszony eszét vesztve, rohanta meg a rendőröket.

— Mit akarnak a báróval? Bocsássák el azonnal.

— Báró? — röhögött a detektív, — ez a Szultán. Jeles mákvirág. Huszonnégy házasságszédelgésért körözik. Ha magát is befonta, és elszedte a dohányát, reggel jelentkezzék a rendőrségen.

Az asszony a falnak szédült. A terem forgott vele, nem is látta, hogy a fiút megbilicselték. Azt sem tudta, hogyan került ki az utcára. Kábultan vánszorgott a csatakos aszfalton. Az ólmos őszi eső mosdatta eszméletre. Mintha hidegvizes rongyot csaptak volna az arcába.

— Istenem, — sírt bele a szürke ködbe, — Istenem, ha tudtam, ha sejtettem volna, ha őszinte hozzám, ha csak egy órám van, — megmenthettem volna. Igen, — kiáltotta dacosan, — megmenthettem volna.

* * *

5. SZÁMÚ REJTVÉNY

Fekete: Kd5 - Bf3 - Hc6, h4 - Fc3 - Hd7, f8 - Gb5, b6, c5, h7.

Fehér: Kh8 - Vg 2 - Bd8, h2 - Gb7, c4, d6, f7, h5. Matt két lépésben.

A megfejtési határidő május 20. A megfejtést és a nyertesek nevét a júliusi számban közöljük.

A 2. számú sakk rejtvény megfejtése:

1. Fekete G Í6-Í5, Fehér H bl-a3

2. К с2-сЗ, В al-bl

3. F h8-d4, В bl-b3 matt

Helyesen megfejtők közül Berkecz József, Cleveland, Ohio, kapott könyvjutalmat.

16