Kisebbségi Sajtófókusz, 2018. január - Civitas Europica Centralis
2018-01-06
oldal | 16 2018. január 6. érint ő kisebbségi kérdéseket, a bántó nacionalizmust. Saját gondjainkon túllépve pedig kijelenthet ő , hogy az elmúlt huszonöt esztend ő ben a teljes középeurópai régió élete és viszonyai másként alakultak volna, ha egy jól m ű köd ő és dem okratikus államként fennmarad CsehSzlovákia. Lélekgyógyászként ellenben azt is tudom, hogy a népeknek és az országoknak a nemzetkarakteriológiai jegyek kiélésére, úgymond, az én házam az én váram érzetére is szükségük van. Úgy t ű nik, enélkül nem tudnak to vábblépni sorsuk alakításában, jöv ő jük irányítás á ban … ” https://ujszo.com Egy európai kezdeményezés kárpátaljai vonatkozásai A „ Minority SafePack ” – teljes nevén Minority SafePack – one million signatures for diversity in Europe (Ment ő csomag a kisebbségek számára – Egymillió aláírás az európai sokszín ű ségért) – olyan kezdeményezés, amely annak érdekébe n gy ű jt aláírásokat, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem az Európai Unió (EU) jogrendszerének részévé váljon. Ha sikerül az EU legalább hét tagállamában minimum egymillió aláírást összegy ű jteni 2018. március 4ig, akkor az Európai Bizottságn ak (amely az EU egyik döntéshozó, jogszabályel ő készít ő szerve) érdemben foglalkoznia kell azzal a kérdéssel, hogy a kisebbségi jogok szabályozását EUs hatáskörbe vonja. Bár a Minority SafePack támogatására indított aláírásgy ű jtés csupán az EU tagállamaib an folyik, hisz uniós jogalkotásról van szó, az Ukrajnában él ő magyar közösség vonatkozásában is lehet jelent ő sége a kezdeményezés sikerének. Err ő l beszélgettünk CSERNICSKÓ ISTVÁNnal , a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar F ő iskola oktatójával, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezet ő jével „… Annak ellenére, hogy a nyugateurópai államok nagy része elvileg egynyelv ű , több országban regionális (például tartományi) szinteken számos nemzeti kisebbség nyelve rendelkezik hivatalos státusszal, s nemcsak az e tekintetben ismertebb Svájcban, Belgiumban vagy Finnországban, hanem Németországban, Spanyolországban vagy Olaszországban is. A nemzetközi jog és az EUs jog azonban jelent ő sen elmarad több nyugateurópai állam joggyakorlatától: jelenleg egyetlen nem zetközi dokumentum sem tartalmaz a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vagy a kisebbségi nyelvek hivatalos státuszának elismerésére vonatkozó jogot vagy kötelezettséget. A nemzetközi jog továbbra is csupán minimumokat sorol fel, és azokat is csak általá nos ajánlások formájában, amelyeket vagy megfogadnak a tagállamok, vagy nem. Példa erre a Velencei Bizottságnak az ukrajnai oktatási törvény 7. cikkelye kapcsán elfogadott állásfoglalása is … Hiába állapította meg a nemzetközi testület – és most szándékosan idézek szó szerint angolul az eredeti dokumentumból (a magyar fordítás zárójelben olvasható) – , hogy „Article 7, while clearly aimed at increasing the role of the state l anguage and reducing the role of minority languages” [„a 7. cikk egyértelm ű en az államnyelv szerepének növelésére és a kisebbségi nyelvek szerepének csökkentésére irányul”], vagy azt, hogy „the appropriate solution would certainly be to amend Article 7” [„ a megfelel ő megoldás minden bizonnyal a 7. cikk módosítása lenne”], az ukrán politikai elit képvisel ő i azt sulykolják, hogy a törvénnyel minden rendben van, nem fogják azt módosítani, illetve a Velencei Bizottság által közzétett szöveg csupán ajánlás, amel ynek nincs kötelez ő ereje. Ha azonban a hagyományos kisebbségek és nyelveik védelme az EU kötelez ő jogrendszerének részévé válik, az ilyen érvelés már jogsért ő lesz. S ha Ukrajna valóban Európa felé törekszik, akkor az EU jogrendszerét kötelez ő en figyelemb e kell vennie az integráció során. Közvetve ugyan, de ezért is fontos számunkra a Minority SafePack … ”
