Kisebbségi Sajtófókusz, 2018. január - Civitas Europica Centralis
2018-01-02
oldal | 25 2018. január 2. A VMSZ a magyar kormány és a Fidesz stratégiai partnere, ezért a magyar választási kampányban is részt vesz. Pásztor István elmondása szer int sok terepmunkával, médiamegjelenéssel és az emberek mozgósításával kívánnak kampányolni. Szeretnék meggy ő zni az embereket, hogy éljenek a szavazati jogukkal, emellett pedig segítsék a Fideszt abban, hogy olyan helyzetbe kerüljön, hogy azt az építkezést , amelyet az elmúlt hét évben a VMSZszel közösen végeztek, folytatni tudják. "Ez a vajdasági magyar közösség stratégiai érdeke, de ezt diktálja a betyárbecsület is, mert ha az elmúlt hét évben a Fidesz mindig megbízható partnerünk volt, és segítséget nyúj tott, akkor, amikor a partner csatába vonul, vissza kell adni a segítséget" - zárta szavait a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. v v i i s s s s z z a a A politikai alkuk kockázatait, a románmagyar viszony sérülékenységét mutatta meg az erdélyi magyarság 2017es éve Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: Kolozsvár, 2017. december 29., péntek (MTI) - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a román kormánykoalíció pártjai politikai alkudozásának a kockázatait, a románmagyar viszony sérülékenységét mutatta meg az erdélyi magyarság 2017es éve. Az RMDSZ a 2016 decemberében hatalomra jutott baloldaliliberális kormánykoalíció parlamenti támogatásáról írt alá megállapodást, mert a hatalomtól remélte a kisebbségi jogok b ő vítését. Miközben a jogok b ő vítésében csak parányi lépést sikerült tennie, a szövetség presztízsveszteséget szenvedett el amiatt, hogy támogatta a koalíció er ő sen vitatott döntéseit. Az együttm ű ködés nem kezd ő dött rosszul. Májusban olyan törvénymódosítást sikerült elfogadtatni, mely a kisebbségek anyanyelvét ismer ő személyzet alkalmazására kötelezi azokat a kórházakat és szociális intézményeket, amelyek a kisebbségek által lakott területeken m ű ködnek. A kisebbségi jogokkal való érdemi politikai cserekereskedelemre azonban júniusban nyílott lehet ő ség, amikor amia tt alakult ki kormányválság Romániában, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) bizalmatlansági indítvánnyal próbált szabadulni a saját soraiból származó Sorin Grindeanu miniszterelnökt ő l és kormányától. A baloldaliliberális koalíció nem tudta pontosan felmérn i, hogy soraiból hányan állnak Grindeanu mellé, és az RMDSZszavazataival szerette volna biztosítani a kormánybuktatás sikerét. A szövetség kisebbségi jogok parlamenti elfogadásában kérte meg a támogatás árát. Kérésére a parlamentben letörölték a port a ku lturális autonómia alapjait is rögzít ő , 12 éve benyújtott kisebbségi törvény tervezetér ő l, a parlamenti bizottságok tárgyalni kezdték a közigazgatási törvény módosítását, a kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentését, és azt a törvénytervezetet, amely a magyar közösség tagjai számára munkaszüneti nappá nyilvánítja március 15ét, a magyar nemzeti ünnepet. Az ajánlat azonban magyarellenes indulatokat váltott ki a román társadalomban. Nemcsak a parlamenti ellenzék, hanem a kormánypártok soraiban ül ő képvisel ő k egy része is úgy találta: a koalíció a román nemzeti érdeket áldozza fel a vezet ő kormánypárt bels ő ügyeinek a rendezése érdekében. Az alku bukott, a koalíció saját er ő b ő l is le tudta váltani miniszterelnökét, a kisebbségi jogok nem b ő vültek, a z RMDSZ nem vett részt a szavazáson. Az év végén az RMDSZ az igazságszolgáltatás átszervezésér ő l szóló törvénycsomag elfogadtatásához nyújtott kockázatos segítséget a kormánykoalíciónak, cserében pedig az ő szi tanévkezdéskor megszüntetett marosvásárhel yi Római Katolikus Gimnázium újraalap í tásához várt támogatást a parlamenti többségt ő l. Ezúttal is csak részeredményeket könyvelhetett el. A parlament ugyan elfogadta az iskolaalapításhoz szükséges törvénymódosítást, de Klaus Iohannis államf ő a törvénymódos ítás alkotmánybírósági felülvizsgálat á t kérte, így kérdéses, hogy a 20182019es tanévt ő l újraalakulhate a Római Katolikus Gimnázium. Azért volt kockázatos a koalíciónak nyújtott politikai támogatás, mert a kérdés a romániai társadalmat, és az erdélyi magyar társadalmat is megosztja. Míg az RMDSZ a romániai ügyészállam lebontásának a szükségességét emlegette, a törvénycsomagra a romániai társadalom meghatározó része a korrupt politikusoknak a b ű nüldözést ellehetetlenít ő kísérleteként tekint. Ráadásul a z Európai Unió meghatározó tagállamai, valamint az Egyesült Államok és az Európai Néppárt is az igazságszolgáltatás függetlenségét gyengít ő kísérletnek tekintette a törvénymódosításokat. Így az RMDSZ éppen azokkal az er ő kkel találta szemben magát, amelyekt ő l segítséget remél a kisebbségi jogok b ő vítéséhez. A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumért folytatott küzdelem végigkísérte az évet. A Maros megyei tanfelügyel ő ség négy nappal a tanévkezdés el ő tt jelentette be, hogy a katolikus iskola a 201720 18as tanévt ő l megsz ű nik önálló intézményként m ű ködni. Válaszként a magyar kormány közölte: a tanintézet jogi státusának
