Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. december - Civitas Europica Centralis
2017-12-02
oldal | 18 2017. december 2. Magyarországra. Egy újabb tehetséges fiatalt veszített vele a közösségünk. De miért utá lja a gyerek a szlovákot? Mert rosszul tanítják neki, vélekednek sokan. Mások szerint nem az a rossz, ahogy tanítják, hanem az, amit tanítanak. Például a kicsiknek olyan szavakat, hogy „sústružník”! Az angolt nem utálják, mert ott a legegyszer ű bb dolgokkal kezdik! Persze mindegy, mi az utálat oka, mert amit az ember utál, azt nehezen tanulja meg. S akkor el lehet mondani, hogy a magyar iskolában nem tanul meg a gyerek szlovákul. Hányszor hallottam már ezt ún. toleráns szlovák kollégáktól (is)! S hány magyar szül ő van, akinek a fejében ugyanez visszhangzik, és azt a következtetést vonja le bel ő le, hogy az egyetlen helyes út a szlovák iskola. Ott majd megtanul. Az addig csak magyarul beszél ő gyermek … ” Lampl Zsuzsanna http:// ujszo.com/ Elemzés, háttér „ Nem mi vagyunk Peking szíve csücske ” Szunomár Ágnest , a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének tudományos munkatársát kérdeztük a 16 kelet- és középeurópai ország és Kína a héten Budapes ten tartott csúcstalálkozójáról „… Peking számára a 16+1 együttm ű ködés egyik legfontosabb célja, hogy az uniós tagállamokban is jelen lehessenek sikeres infrastrukturális beruházásaikkal. Ezzel szereznének referenciát, bizonyítva, hogy a kínai cégek megfelelnek az Európai Unió szigorú min ő s é gi sztenderdjeinek. Ha ez sikerül, már nem lenne akadálya annak, hogy a nyugateurópai országok piacain is megjelenhessenek. Azért kezd ik nálunk, mert az unió keletközépeurópai országaiban kisebb az ellenállás. A nyugati országokkal szemben nálunk kevésbé jellemz ő k olyan helyi gazdasági érdekek, amelyek komoly lobbitevékenységet fejthetnének ki a kínai cégek térnyerése ellen. Az uniós j ogszabályoknak való megfelelés azonban akadályokat gördít e tervek elé. Éppen ezért, visszatekintve a 16+1 együttm ű ködés elmúlt öt évére, kirajzolódni látszik egy jelenség, miszerint az infrastrukturális fejlesztések inkább az unión kívül es ő öt országban valósulnak meg, míg a zöldmez ő s beruházások, akvizíciók az unión belüli országokban jellemz ő bbek … A nemzetközi sajtót olvasva szerintem egyértelm ű en látszik, hogy a kezdeményezés megmozgatta az egész világot. Ez a nagyfokú érdekl ő dés jelent ő séget ad az eg yüttm ű ködésnek. Magyarország szempontjából az látszik, hogy a 16+1 keretein belül a kormány igyekszik kiszolgálni Kína politikai érdekeit. Ez csúnya kifejezés, de itt err ő l van szó. A Budapest – Belgrád vasúti terv is kizárólag politikai érdekekr ő l szól, gaz dasági érveket nehéz találni mögötte. Peking szempontjából a 16+1 nem választható el a kínai világpolitikai stratégiától, az Egy öv, egy út (OBOR) kezdeményezést ő l, ezért Kína a régiónkat célzó együttm ű ködés mellett várhatóan a jöv ő ben is kitart majd. A pr obléma nem Pekingben keresend ő . Ami hiányzik, az a régió tizenhat országa közötti konzultáció. Jellemz ő en csak várjuk, hogy történjen valami, hogy a kínai fél javaslatokkal álljon el ő . Látszólag a térség országai nem számolnak azzal, hogy Peking is kezdemé nyezést vár el t ő lük. Nem mi vagyunk ugyanis a szívük csücske, az Európai Unión belül például Németország, Franciaország vagy Hollandia sokkal fontosabb partnerük. Mi Peking számára periferikus tényez ő k vagyunk: az olcsó, de képzett munkaer ő , a kedvez ő bb a dóviszonyok és persze az uniós tagság tesz minket vonzóvá számukra. A 16+1 lehet ő séget adna arra, hogy a keletközépeurópai országok egyeztessék érdekeiket, és azután konzultáljanak a kínai féllel. Eddig azonban egyik csúcstalálkozót sem el ő zte meg a térs ég tizenhat országa közötti találkozó sem kormány- és államf ő i, sem miniszteri szinten. Ez kifogja a szelet az együttm ű ködés vitorlájából … ” https://mno.hu/
