Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. december - Civitas Europica Centralis

2017-12-02

oldal | 12 2017. december 2. egészen másról árulkodik. Kína pontosan tudja, hol vannak a gyenge pontok és a törésvonalak Európában. 5 éve igyekszik ezeket kihasználni. A 16+1­es alakzat kaput nyit az EU­ban, és nem Brüsszelen keresztül. Emögött az van, hogy a globális vetélytársak, köztük Peking, zavaró tényez ő‍ nek tekintik az unió gazdasági és politikai hatalmát. A közép­európai fórumon Kína áll a középpontban, körülötte 16 pigmeus, ráadásul fényes üzleti megbíza tásokat kap. Nem különbözik ez sokban attól, ahogyan Ázsiában, Afrikában vagy Latin­Amerikában fellép. Olyan kellemes tervekkel csábít, mint a Budapest­Belgrád vonal. Részben leköti fölös hazai kapacitásait, ugyanakkor új függ ő‍ ségeket teremt. A gazdasági t erjeszkedésen keresztül csillapítja világméret ű‍ hatalmi éhségét. Egyes uniós országoknak már most is torkukon akad a szó, ha Pekinget kell bírálni. És mivel ilyen ügyekben az egyhangúság elve érvényesül, elég megszerezni egyetlen állam támogatását, hogy Kí na akarata érvényesüljön. Ő‍ csak él a lehet ő‍ séggel, Brüsszel meg törheti a fejét, hogy mitév ő‍ legyen. Rá kell jönnie, hogy a bels ő‍ törések és ellentétek mennyire meggyengítik kifelé. Felt ű‍ n ő‍ , mennyire fogékonyak a bezárkózó társadalmak képvisel ő‍ i az ilyen csábításokra, pl. Orbán Viktor . Azt hiszik, hogy a Távol­Keleten nem csupán pénzre, hanem szövetségesekre is akadnak a liberális demokrácia elleni csatában. Európa azonban csak akkor nagy, ha összetart ‍ ‍ ‍ Financial Times ‍ A kommentár arra figyelmeztet, h ogy súlyos következményekkel fenyeget a küzdelem a nacionalisták és a nemzetközi együttm ű‍ ködés hívei között. A nacionalisták ugyan szívesen állítják be úgy, hogy ő‍ k az egészséges hazafiságot testesítik meg, csak éppen álláspontjuk odahaza gyakran kéz a kéz ben jár az illiberalizmussal, külföldön pedig az agresszióval. Trump és a kínai elnök az ékes példa ár. A kínai kormányf ő‍ szívesen hivatkozik arra, hogy a két politikusnak b ő‍ ven vannak lelki társai a globalizáció­ellenes táborban, lásd Putyint , Orbánt , vag y a Brexit híveit. Ő‍ k valamennyien azzal érvelnek, hogy az er ő‍ s nemzetállamokra kell építeni az új nemzetközi rendet, amely visszaszorítja a globalizmus utópikus és elitista túlkapásait. Van abban naivitás, ha valaki azt hiszi, hogy a nacionalisták képesek a békés egymás mellett élésre. Mert lehet, hogy az er ő‍ s emberek megvetik a nemzetközi bürokratákat és az emberi jogok képvisel ő‍ it. Ám a nacionalizmusban gyakran jelenik meg az elutasítás az idegenek nézeteivel és érdekeivel szemben. Így azután el ő‍ bb­utóbb összet ű‍ zésbe keverednek a vetélked ő‍ nacionalizmusok. Különösen igaz ez Amerikára és Kínára, amely egy nap összecsaphat a Koreai­félszigeten vagy a Dél­Kínai­tengeren, illetve a Világkereskedelmi Szervezetben. Macron nemrégiben felhívta a figyelmet, hogy a z er ő‍ söd ő‍ nacionalizmus megsemmisítheti a békét, ám a jelek szerint Washington é s Peking nemigen figyelt oda rá ‍ ‍ ‍ Die Welt ‍ Orbán Vikto r er ő‍ lteti az összeesküvés­elméletet Soros György ellen, kettejük viszálya egyre széls ő‍ ségesebb lesz. A kormány most éppen egy fura német szerz ő‍ , egy ufológus könyvét terjeszti, annak kellene igazolnia az üzletember gonosz terveit. Soros vitatható személyi ség. Az egyik oldalon van, hogy rengeteg milliárdot ad a szabadságért és a globalizációért küzd ő‍ szervezeteknek. A másik oldalon beleavatkozik az amerikai választási hadjáratba, vagy olyan kutató intézeteket támogat, amelyeknek újra kell alkotniuk a közgaz daság­tudományt. A Nyílt Társadalom Alapítványoknak feladatul szabta, hogy f ő‍ ként Kelet­Európában honosítsák meg a nyugati értékeket. Felfogásába beletartozik, hogy a határokat nyitva kell tartani a menekültek el ő‍ tt. Nem lehet tudni, hová ment el pontosan a pénze, még kevésbé, hogy miként szerezte vagyonát. Hatalma és óriási spekulációi miatt tökéletes célpont az összeesküvés elméletek hívei számára, de az olyan politikusoknak is, akik nem értenek egyet a nyílt világrenddel. A szóban forgó, magyar származás ú szerz ő‍ a könyvben azt fejti ki, hogy Soros aljas terve keretében meggyengíteni igyekszik Kelet­Európát. Ennek megfelel ő‍ en azért csalogatja a migránsokat a földrészre, hogy destabilizálja azt. Egyidej ű‍ leg a hálózatán keresztül árnyékkormányokat segít hatalomra. A cél az, hogy a végén mindebb ő‍ l t ő‍ két kovácsoljon, mert a pénzre utazik.

Next

/
Thumbnails
Contents