Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. november - Civitas Europica Centralis
2017-11-08
oldal | 15 2017. november 8. A Rákóczi Szövetség azokban az önkormányzatokban biztosított támogatást az els ő osztályos oknak, ahol a magyar lakosság aránya nem éri el a 30 százalékot. A tízezer forintos ösztöndíjban összesen 324 magyar els ő s részesült. Szili Katalin kiemelte: a Rákóczi Szövetség fontos küldetést vállalt azzal, hogy támogatóktól gy ű jt segítséget a Kárp átmedencében él ő magyarok beiskolázására. Aláhúzta, nagyon fontos, hogy az anyaországon kívül él ő magyarság meg tudja ő rizni identitás á t, és ehhez hozzátartozik, hogy az anyanyelvén tanulhasson, valamint ő rizze nyelvét és hagyományait. "Ezért tartom fontosnak, hogy már az els ő osztályban is magyar nyelv ű oktatáshoz jussanak a gyerekek, és majdan választhassák ezt a középiskolában és a fels ő oktatási intézményekben is" - tette hozzá. A Rákóczi Szövetség programja tizenöt évvel ezel ő tt indult, a Vajd aságban ötödik éve adják át az ösztöndíjakat. . v v i i s s s s z z a a Lucian Boia: Nem kötelezhetjük a magyarokat, hogy örvendjenek Trianonnak Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: Kolozsvár, 2017. november 7., kedd (MTI) - Lucian Boia román történész szerint nem lehet arra kötelezni a magyarokat, hogy örvendjenek a trianoni döntésnek. A mítoszromboló könyveir ő l híres román történész annak kapcsán adott hosszú interjút a News.ro hírportálnak, hogy a múlt hét végén mutatták be Az 1918as nagy egyesülés körül - Nemzetek, határok, kisebbségek (In jurul Marii Uniri de la 1918. Natiuni, frontiere, minoritati) cím ű könyvét. A történész természetesnek tartotta, hogy míg Románia az E rdéllyel való egyesülés centenáriumának a megünneplésére készül, a magyarok szomorúan emlékeznek vissza a történelem eme szakaszára. "Mit akarunk? Kötelezzük ő ket arra, hogy örvendjenek Trianonnak? Ez abszurdum. Természetes, hogy nekik nem tetszik Tri anon. Magyarország sokat veszített, többet, mint amennyit abban az esetben veszített volna, ha megegyezéses alapon lehetett volna megrajzolni az új határokat. Legy ő zött ország volt, és a dolgok így alakultak. Azt hiszem, képeseknek kellene lennünk arra, ho gy románokként örvendjünk 1918 december elsejének, ugyanakkor meg is értsük a magyarokat, hogy számukra, bárhol is éljenek, nem örömforrás Trianon" - jelentette ki Lucian Boia. A történész hozzátette: ebb ő l az ellentétb ő l az az egyedüli kiút, hogy ha e gyik nép is, másik is a múltjáról beszélve a jelenre és a jöv ő re koncentrál. Lucian Boia nem tartotta valószín ű nek, hogy a közeljöv ő ben románmagyar történelemkönyv szülessék. Úgy vélte: a románok és a magyarok nézetkülönbsége nehezebben rendezhet ő , m int korábban a németeké és a franciáké. Ezt azzal magyarázta, hogy míg a németek és a franciák történelmi, kulturális és civilizációs szempontból egyenrangúaknak érezték magukat, a románok és magyarok viszonylatában ez nem áll fenn. "A románok fölött évszázadokon át uralkodtak a magyarok, most pedig a magyarok érzik román uralom alatt magukat. Ezek olyan frusztrációk, amelyek nehezebben gyógyulnak. (.) De nekünk is, a magyaroknak is és minden európainak a jöv ő a tét, nem a múlt" - jelentette ki. L ucian Boia úgy vélte, a román történetírásnak le kellene mondania arról, hogy az ország mai állapotát visszavetíti a múltba, és az ókori dákok, vagy az 16. és 17. század fordulóján uralkodó, rövid id ő re Moldvát és Erdélyt is hatalma alá hajtó Mihály havasa lföldi vajda példájával próbálja igazolni Erdély birtoklásának a jogosságát. Úgy vélte, erre megfelel ő bizonyíték az, hogy NagyRománia léte tartósnak bizonyult. Míg a vele egy id ő ben megalkotott Csehszlovákia és Jugoszlávia felbomlott, Románia egyben mara dt. A könyve kapcsán a történész a Mediafax hírügynökségnek is nyilatkozott. Úgy vélte, fennáll annak a kockázata, hogy a nagy román egyesülés centenáriuma a megújító kutatások serkentése helyett csupán egyes közhelyek újbóli kinyilatkoztatására korlá tozódjék. Lucian Boia bukaresti történész az elmúlt 22 évben 34 könyvet írt, amelyek némelyike igazi kasszasikernek számított Romániában. Könyvei egy részét angolra, franciára és németre is lefordították, magyarul a Történelem és mítosz a román köztudatban, a Mi é rt más Románia? és a Románia elrománosítása jelent meg. Könyvei sikere ellenére Lucian Boia továbbra is különcnek számít a román történetírásban. . v v i i s s s s z z a a KMKFmunkacsoport: napirenden a nagyvárosi diaszpórák helyzete
