Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. november - Civitas Europica Centralis
2017-11-08
oldal | 13 2017. november 8. A Keskenyúton Alapítvány kiállításának megnyitóján T ő kés László fideszes európai parlamen ti képvisel ő kijelentette: céljuk egyebek mellett a Kárpátmedencei magyar közösségek egymás iránti szolidaritásának er ő sítése, illetve a szerbmagyar megbékélés, kiengesztel ő dés ügyének el ő segítése. "Ez a kiállítás legyen mementó a bolsevik forradalom 100. évfordulóján" - mondta T ő kés, hozzátéve, hogy az áldozatok véréb ő l remélhet ő leg új magyar élet fog fakadni. Megnyitó beszédében Deli Andor fideszes európai parlamenti (EP) képvisel ő mindenekel ő tt rámutatott, hogy a tragédia széles kör ű ismerteté se rendkívül fontos minden vajdasági magyar számára, ahogyan az egyetemes magyarság és Európa számára is. "Az emlékezés, a tények ismerete talán soha sem volt fontosabb, mint napjaink Európájában" - közölte a képvisel ő , hozzátéve, nap mint nap tapaszta ljuk, hogy milyen káros következményei lehetnek annak, ha egyesek a jólétben nem veszik észre a körülöttük zajló történéseket. Kiemelte: fontos ismernünk saját nemzetünk, közösségünk múltját, a múlt ismerete nélkül ugyanis lehetetlen a jöv ő t tervezni. Mint mondta, a fiatalabb nemzedékeknek ráadásul azért is kötelessége megismerkedni ezzel a múlttal, mert évtizedeken át csak halkan elsuttogott történetekb ő l lehetett értesülni err ő l a tragédiáról. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ ) és a vajdasági tartományi képvisel ő ház elnöke azon véleményének adott hangot, hogy a megbékélés folyamata egyszerre közösségi és egyéni kérdés. Akik egyénileg, személyesen érintettek, valószín ű leg soha nem tudnak megbékélni - f ű zte hozzá. Hangsúlyozt a, ez nem magyarszerb konfliktus volt, hanem ideológiai indíttatású konfliktus, amelyben voltak magyarok és szerbek, de mások is. Végezetül aláhúzta: Szerbiának jelenleg nincs még egy olyan szomszédja, amellyel olyan jó lenne a viszonya, mint Magyaror szággal. A Délvidékre bevonuló szerb csapatok 194445 telén tömegesen kínozták meg és végezték ki a kollektív b ű nösséggel vádolt magyar és német nemzetiség ű lakosokat. Így álltak bosszút egyebek mellett az 1942. januári "hideg napokért", amikor magyar katonák nagyjából négyezer szerb és zsidó embert gyilkoltak meg. Egyes becslések szerint Tito partizánjainak megtorló akcióiban mintegy 3040 ezer délvidéki magyar halt meg, a Vajdaságból elüldözött magyarok száma pedig eléri a 85 ezret. . v v i i s s s s z z a a Ukrán oktatási törvény - Bocskor Andrea: csalódottan távozott az ukrán oktatási miniszter Brüsszel, 2017. november 7., kedd (MTI) - Csalódottan távozott Brüsszelb ő l az ukrán oktatási miniszter, ugyanis az Európai Pa rlament néppárti frakciójának külügyi munkacsoportjának ülésén a képvisel ő k egyértelm ű en felhívták Lilija Hrinevics figyelmét az oktatási törvény kisebbségekre gyakorolt jogsz ű kít ő hatásaira, és hogy az elfogadott intézkedés diszkriminálja az országban él ő európai uniós anyaországokkal rendelkez ő kisebbségeket - közölte az MTIvel Bocskor Andrea, a FideszKDNP EPképvisel ő je közleményében kedden. A néppárti képvisel ő elmondta, hogy a megbeszélés során a képvisel ő k hozzászólásaikban kiemelték, a törvény elvonja a kisebbségek eddig megszerzett jogait, id ő zítése a lehet ő legrosszabb, korábbi támogatóikból ellenségeket szereztek. A román és magyar képvisel ő k megjegyezték, noha az ukránok azt hangoztatják, hogy oroszellenes céllal fogalmazódott a törvény , az elfogadott intézkedés valójában az ellenséges kategóriába helyezi az uniós országokat is. Azt hangsúlyozták, hogy a törvény alkotmányos jogaiktól is megfosztja az ukrán állampolgárokat, ezért a Velencei Bizottság ajánlásainak alkalmazására szólították fel az ukrán vezetést. A néppárti politikusok arra kérték az ukrán oktatási minisztert, miel ő bb találjanak olyan megoldást, ami mind az ukránok, mind a nemzeti kisebbségek számára megfelel ő . Többen egyetértettek abban, hogy minden országban fontos az államnyelv ismerete, de nem er ő szakos eszközöket kell alkalmazni, hanem a módszereken változtatni. Bocskor Andrea elmondta, nehezményezte, hogy az ukrán miniszter csak most mutatkozik késznek a párbeszédre, azonban a törvény el ő készít ő szakaszában, az EPképvisel ő k 2016. novemberi és 2017. januári leveleikre nem érkezett konstruktív válasz. A képvisel ő kiemelte az ukrán fél hibás következtetéseit és érveit az új oktatási törvény kapcsán, többek között azt, hogy a küls ő független teszt ukrán nyelvb ő l nem a nyelvismeret szintjét méri, hanem a lexikális tudást és a fogalmazási készséget. Ezt támasztja alá az is, hogy a statisztikai adatok alapján számos ukrán tannyelv ű iskola rosszabb eredményt produkált - közölte a politikus.
