Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. november - Civitas Europica Centralis
2017-11-07
oldal | 15 2017. november 7. TaNehisi Coates októberben megjelent Nyolc éve vagyunk hatalmon: egy amerikai tragédia cím ű esszégy ű jteményér ő l. Coates és Chatterton Williams neve minden bizonnyal ismer ő s a Metazin olvasói számára. Coates két éve robbant be a köztudatba, amikor els ő könyvében a fehér fels ő bbrend ű séget az amerikai társadalom és kultúra legfontosabb rendez ő elvének nevezte. Azt állította, hogy Amerikában ma is olyan mérték ű az intézményesített faji elnyomás és az el őí téletesség, hogy a feketék képtelenek kitörni és felzárkózni. A könyv rendkívül népszer ű volt a liberális balolda lon. A könyvr ő l írt recenziójában a szintén afroamerikai Chatterton viszont kontraproduktívnak és tendenciózusnak nevezte Coates állításait, amiért gyorsan le is r asszistázták … ( http://www.metazin.hu/ ) Cikkek Semjén: Mindszenty József erkölcsi irányt ű a magyarság és a világ számára Budapest, 2017. november 6., hétf ő (MTI) - Mindszenty József bíboros, hercegprímás erkölcsi irányt ű volt a Magyarországon és a diaszpórában él ő magyarság, valamint a világ számára is - mondta Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes Mindszenty József szobrának átadási ünnepségén hétf ő n Budape sten, a VIII. kerületben. Semjén Zsolt Mindszenty József háromszoros irányt ű szerepér ő l beszélt. Kijelentette, a bíboros irányt ű volt a diktatúrák idején: kimondta, hogy mind a faji megkülönböztetésre épül ő nemzetiszocializmus, mind az osztálygy ű löletre épül ő szocializmus ellentétes a természet rendjével, a természetjoggal és különösen a keresztény tanítással. Úgy fogalmazott: "akinek volt bátorsága ellene mondani a barna diktatúrának, annak volt erkölcsi alapja ellene mondani a vörös diktatú rának; aki fölemelte szavát a nyilas id ő kben, annak volt erkölcsi alapja, hogy fölemelje a szavát a kommunista id ő kben. Ezért vértanú sorsú bíborosunk személyében jelzi a nácizmus és a bolsevizmus lényegi hasonlóságát, mert mindkett ő neopogány, mindkett ő istentelen és embertelen." Az 1956os forradalom és szabadságharc idején a hercegprímás NyugatEurópa számára is irányt ű vé vált, hiszen a forradalmárok és a bíboros szenvedése "felnyitotta a szemét" azoknak a nyugateurópai országoknak, amelyek csak egy lépésre voltak a szabadon választott kommunizmustól - mondta a miniszterelnökhelyettes. Hozzátette: a bíboros missziós útjai során erkölcsi irányt ű vé vált a diaszpórában él ő magyarság számára is, látogatásainak hatása mind a mai napig érz ő dik az a nyaországtól elszakított magyar közösségek életében. Semjén Zsolt szólt arról, évtizedeken át hangoztatott vád volt, hogy Mindszenty József illetéktelenül avatkozott bele politikába. Csakhogy - mutatott rá a KDNPs politikus - az 1937. évi 11. törvényc ikk felsorolta az ország alkotmányos méltóságait, és ebben a sorban a hercegprímás az ötödik helyen állt, vagyis Mindszenty József alkotmányos és állampolgári kötelességét teljesítette. Kocsis Máté (FideszKDNP), a VIII. kerület polgármestere úgy fogal mazott, Mindszenty József bíboros egész életében példát mutatott hitb ő l, bátorságból és hazaszeretetb ő l. Személye meghatározó volt a 20. századi magyar történelemben, kiemelked ő életútja, tanítása, kiállása a világban szétszóródott magyarságért nemcsak egy házi vezet ő ként, hanem a közélet alakítójaként is múlhatatlanná teszi érdemeit. Felidézte, a bíboros 1948ban vált a kommunisták ellenségévé, amikor az egyházi iskolák államosítása után úgy rendelkezett, hogy a papok és szerzetesek nem vállalhatnak áll ást az ateista és magyarellenes felfogást terjeszt ő intézményekben. Ennek következményeként 1948 decemberében letartóztatták és életfogytiglani fegyházra ítélték, végül 1956ban szabadult ki. Kocsis Máté elmondta, a bíboros 1949 és 1954 között a József utca és a Tolnay Lajos utca sarkán álló akkori ÁVHs börtönben raboskodott, ezért állították fel most itt a szobrát. Mindszenty József egészalakos bronz szobrát, Hermann Zsolt szobrászm ű vész alkotását Erd ő Péter bíboros, prímás, esztergombudapesti ér sek áldotta meg. Mindszenty József 1892ben született, eredeti neve Pehm József volt. Zala megyei plébános volt, majd 1944ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945ben lett, bíborosi rangot 1946ban kapott. Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönözték, 1949ben életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956os forradalom alatt kiszabadították, a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövets égére menekült. A követségen tartózkodott 1971ig, akkor elhagyhatta az országot és Bécsbe költözött. Ott halt meg
