Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. november - Civitas Europica Centralis
2017-11-07
oldal | 11 2017. november 7. annak idején Trockij szólt. Amikor beiktatási beszédében Trump azt hangoztatta, hogy a hatalmat vissza kell adni az amerikai népnek, az nagyon emlékeztetet t a proletárdiktatúrára. De ide lehet sorolni azt is, amit Le Pen és Kaczynski szokott mondani a népr ő l. Persze el ő deikhez hasonlóan ő k is hazudnak. Orbán pl. eltitkolta a paksi szerz ő dés részleteit, és nem véletlenül. Az sem puszta egybeesés, hogy a sikeres neobolsevikok alternatív sajtót hoztak létre, dezinformáció és gy ű lölethadjárat céljaira. 100 évvel ezel ő tt ezt propagandának hívták és magas szinten m ű velték. A maiak meggy ő z ő désb ő l hazudnak, mert azt gondolják, hogy egy rothadt világban az igazsá got fel lehet áldozni a „ nép ” nevében, vagy eszközként vethetik be a „ nép ellenségeivel ” szemben. A hatalmi harcban minden megengedett. A legfájdalmasabb azonban, hogy ő k is kezdik nagyra becsülni az er ő szakot a tisztogatás módszereként. Trump varsói beszé dében még a háború lehet ő sége is felmerült. Szerencsére napjainkban nem 1917 Szentpétervárján vagyunk, az állam még nem olyan gyenge, mint akkor. Azon kívül vannak már tapasztalatok a múltról, és azok a demagógok, akik a nemzetet ellenségekre és hazafiakra osztják, kellemetlen emlékeket ébresztenek. A francia, holland és osztrák választók visszautasították a nihilizmus és az idegengy ű löletet. S ő t, lehet, hogy Macron megválasztásával a franciák megtették az els ő lépést a liberalizmus újjáéledése felé. Az áll amf ő receptje jelzi az utat, miként kell felvenni a küzdelmet korunk hamis prófétáival szemben. Pozitív, nyitott és hazafias képet kínál. Ne engedjétek meg, hogy a nacionalisták az „ emberekhez ” forduljanak a szavazók feje fölött. Nem szabad belemenni abba, hogy a széls ő ségesek adják a politika f ő áramát. Nincs mentség az engedékenységre. Csak épp a világ nincs kell ő képpen felkészülve arra, hogy milyen szörnyetegek léphetnek színre és milyen szörny ű ségek történhetnek meg Guardian Egy kiszivárgott dokumentum szerint a német védelmi tárca terveket dolgoz ki arra az ese tre, ha összeomlik az unió. Az elképzelés abból indul ki, hogy 2040re teljesen leáll a b ő vítés, akkorra több tagállam is kilép, és a rendezetlen, id ő nként kaotikus, viszályra hajlamos világban drámaian megváltozik a biztonsági környezet. A 120oldalas ele mzés igencsak reális forgatókönyvet vázol, nevezetes olyan keletnyugati konfliktust, amelyben egykét tagállam Oroszország oldalára áll át, átveszi az orosz politikai é s gazdasági modellt. Hogy a minisztérium ilyen lehet ő séggel foglalkozik, az önmagában a megnövekedett feszültség jele. A képhez az is hozzátartozik, hogy a helyzetértékelés még Trump gy ő zelme, illetve az el ő tt készült, hogy a kínai államf ő közzétette volna tervét az ország ázsiai terjeszkedésére. A legsúlyosabb gondnak a terrorizmust tartja, de azt is rendkívül aggasztónak min ő síti, hogy gazdasági gondok és a migráció megbontotta az EU egységét, ideértve a vitát Brüsszel, illetve a magyar és a lengyel korm á ny között. A cikk szerint a németek szinte egyöntet ű en elutasítják Macron uniós elképze léseit, számukra f ő gond a menekültek beilleszkedése, illetve hogy az id ő sebb, kevésbé iskolázott rétegek hallani sem akarnak további társadalmi változásokról. Közben pedig Görögországban nyomul Oroszország és Kína. Putyin hibrid hadviselést folytat a nyug ati demokráciák ellen, beleértve, hogy jobboldali populistákat pénzel. A médiát pedig arra használja ki, hogy lerántsa a leplet az európai demokráciák leépülésér ő l, korrupciójáról. Az újságíró azt tanácsolja, hogy Európa csak ne legyen olyan biztos a demok rácia és az integráció elmélyítésének sikerében. Mert ha kudarcot vall a program, akkor éppen akkor állnak tótágast a dolgok, amikor az USA már nem megbízható szövetséges, s ő t, nem is stabil demokrácia. Épp ezért nem lenne jó, ha NagyBritannia valóban csö kke ntené a katonai kiadásait Die Presse Ausztriában egy szakember óvatosan ugyan, de azt ajánlja, hogy a leend ő kormány uniós kérdésekben egyeztessen a Visegrádi Csoporttal. Paul Luif , a Bécsi Egyetem politológusa emlékeztet arra, hogy a négyekt ő l eltér ő en Bécs nem támogatja az atomer ő m ű vek épít é sét, nem csatlakozik a Natohoz, és nettóbefizet ő ként szintén mások a szempontjai, mint a keleti szomszédjainak. Viszont jelent ő s gazdasági érdekei f ű z ő dnek a
