Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. november - Civitas Europica Centralis
2017-11-04
oldal | 14 2017. november 4. a történelmi tényeket hasonló módon kétségbe vonhatná. Ebb ő l következett a szovjet megszállás és a defasizálás, amelyet a gy ő ztes hatalmak együttesen írtak el ő . Természetesen a felszabadításmegszállás egyúttal súlyos sérelmekkel is járt, a melyekért a f ő felel ő sség azokat terheli, akik megtámadták és jórészt elpusztították a Szovjetuniót … ” ( http://nepszava.hu/ ) Választási reformmal ő riznék a hatalmat A lengyel jobboldal az alkotmánybíróság, a közmédia lerohanása, az igazságszolgáltatás ellen ő rzése után a maga képére alakítaná a választási rendszert is. A helyzetr ő l és a kormánypárt PiS támogatottságáról Lena KolarskaBobinska szociológus kutatót kérdeztük „… A PiS parlamenti egyeduralma nem tükrözi a valódi társadalmi helyzetet. A jelen állapotok megértéséhez tudni kell, hogyan szerzett Jaroslaw Kaczynski pártja abszolút többséget. Az eredménynek volt eg y technikai oka: a baloldal megosztottan indult és nem jutott be a szejmbe, így a mandátumok elosztása a PiSnek kedvezett. A 2015 októberi választáson csak a jogosultak fele vett részt, s ebb ő l 36 százalék akarta a PiSt. Tehát társadalmi támogatottságuk messze elmaradt attól, amekkora hatalomhoz jutottak. De a jobboldal gy ő zelmét magyarázza az is, hogy el ő tte a liberális Polgári Platform (PO) nyolc éven át kormányozta az országot. Ez Lengyelországban nagyon sok, a rendszerváltás utáni kormányok 23, de le gfeljebb négy évig maradtak hatalmon. A PiSt segítette, hogy a PO f ő programja a modernizáció, az építkezés, az európaizálás volt. A liberális párt nem beszélt az értékekr ő l, miközben azt hangoztatta, az ország korszer ű bb lett, a vidék, a parasztok életsz ínvonala megugrott, hogy jól használtuk fel az EUs pénzeket. Pozitivista szöveg volt ez, amib ő l hiányoztak a nagy eszmék … ” ( http://nepszava.hu/ ) Ami a rostámon fennakadt „ Milyen igaza van ennek a bloggernek! – kiáltotta felém köszönés helyett egy barátom, akivel hétvégeken jófajta bor mellett vitatjuk meg önmagunk és a világ dolgait. A Facebookon talált szöveget idézte: „A képvisel ő k olyanok, mint a galambok. Kampány idején a tenyerünkb ő l szemezgetnek, aztán magasról tojnak ránk. Most a megyei jelöltek nyomják a sódert, hogy mennyire szívügyük a szül ő földünk, ahol majd földi paradicsomot teremtenek. Munkájuk eredményeit meg alig látom. Igaz, b ő vítették a dunaszerdahelyi körforgalmat, nagy nehezen elkészült a b ő si is, ittott felújították a közutakat, néhány középületet is, de velünk, id ő sekkel nem sokat tör ő dtek. A járási kórházat lepusztult állapotban adták el, de így legalá bb nem cs ő dölt be. Ezek után lábbal szavazok, ki sem mozdulok hazulról!”. Sajnos, sokan gondolkodnak így. Legalább a cimborámat igyekeztem jobb belátásra bírni: „Mérnök vagy, pragmatikus ember. Nyilván neked sem mindegy például az, mire költi a megye azt a 70 millió eurót, ami adóinkból kerül hozzá. És a pénzekb ő l mennyi jut vissza a lakóhelyünkre. Ezért nem mindegy, kik jutnak be a megyei önkormányzatba. Nem kell egy párt jelöltjeire voksolnod. Ha átnézed a listát, biztos találsz olyan jelölteket, akik edd ig is bizonyítottak, vagy akikr ő l elhiszed, hogy jó munkát végezhetnek. Ő ket hozd helyzetbe, ő ket karikázd be” – noszogattam. Sokáig vitatkoztunk. Búcsúzáskor annyit megígért, hogy szemügyre veszi a listát. Remélhet ő en a sok tamáskodó is, Helembától Kistár kányig … ” Szilvássy József ( http://ujszo.com/ ) A jogfosztás nem men ő „ A Demokratikus Koalíció (DK) kampányt indít annak érdekében, hogy megfosszák választójoguktól a határontúli magyarokat. A nemzeti centenáriumukra készül ő román nacionalisták nem is kaphattak volna szebb ajándékot ezen öncélú kampány formájában. Miközben Erdély- és Partiumszerte attól félnek a magyar közösségek, hogy az egyre nacio nalistábbá váló román belpolitika hogyan ünnepli a gyulafehérvári határozat századik évfordulóját, addig Magyarországon most újra ki akar taszítani egyes határontúliakat a magyar közösségb ő l egy ellenzéki párt … ” Szigetvári Viktor ( https://zarojel.hu ) „ Európában megmozdult a föld ” Az önrendelkezési jogok b ő vítését ellenz ő európai államok ijedezhetnek vagy fenyeget ő zhetnek, de akkor is kötelesek tudomást venni a területükön
