Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. november - Civitas Europica Centralis
2017-11-27
oldal | 11 2017. november 27. „ Magyarországon a tudományban is posztkádári félkapitalizmus uralkodik ” A Bárány Tibor és Jenei László szerkesztésében a közelmúltban megjelent Kiskáté cím ű kötet bevezet ő ként szolgál a kortárs filozófiai m ű vek olvasásához. Bárány Tiborral teljesítménykényszerr ő l és a netes világ útveszt ő ir ő l is beszélgettünk „ … Három éve azzal azt ötlettel kerestem meg a M űú t folyóiratot, hogy szeretném megmutatni az analitikus filozófiát, am ely virágzik, mégsem nagyon látszik Magyarországon. Még a m ű velt nagyközönség is keveset tud róla. Ennyiben tehát a kötet írásai kifejezetten az analitikus filozófiára koncentrálnak. Másfel ő l persze bekerült a kötetbe egy írás mondjuk Žižek könyvér ő l is, ő pedig minden, csak nem analitikus filozófu … A szerz ő k azt a kérdést teszik fel, vajon tényleg jól m ű veljüke manapság a tudományt, gondoljunk csak a versenyközpontú, publikációs kényszerre épül ő napi gyakorlatra. Mindez az akadémiai világban sokunknak hétköznapi problémája. Folyamatosan publikációkat kell gyártanunk, ezért az id ő nyomása alatt félig átgondolt cikkeket adunk le a folyóiratoknak, amelyeket aztán csak néhányan olvasnak el a sz ű k sza kmánkból. Azt szoktam mondani, hogy a tudományosság modern rendszere olyan, mint a laissezfaire kapitalizmus. Elképeszt ő teljesítményre sarkallja a résztvev ő ket, akiknek az értékét kizárólag a konferenciael ő adás és a tudományos publikáció határozza meg. Szigorúan meg van adva, melyik folyóiratmegjelenés mennyit számít. És annak függvényében kapsz állást, hogy milyen publikációid vannak, sikerüle mondjuk a Mindban cikket közölnöd. Ezek a standardok persze sokak szerint Magyarországon csupán féligmeddig érvényesülnek, nálunk egyfajta posztkádári félkapitalizmus uralkodik. Számítanak a publikációk és a nehezen elért eredmények a nemzetközi versenyben, ám a személyes kapcsolatrendszer, vagy helyenként az urambátyám viszonyok is sok mindent meghatároznak. E r ő s ajánlat, hogy alakítsuk át a tudomány napi gyakorlatát, enyhítsünk a teljesítménykényszeren, lassuljunk le, igazodjunk a tudományos tevékenység természetes ritmusához. Persze sokan nem értenek egyet ezzel az elképzeléssel, nekem is vannak kételyeim, de biztos, hogy érdemes megvitatni … ” ( https://mno.hu/ ) VAJDASÁGI MAGYAR TUDOMÁ NYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA A vajdasági magyar egyetemisták szellemi arénája M ű vészeti produkciókkal és tárlatmegnyitóval vette kezdetét péntek este az Újvidéki Egyetem Rektorátusán a hazai magyar egyetemisták szellemi arénája, vagyis a 16. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia, melynek hívószava ezúttal a tenger volt Sz ombaton a diákköri tanácskozás társszervez ő intézménye, a Mez ő gazdasági Kar amfiteátrumában került sor a 16. VMTDK ünnepélyes megnyitójára: ifj. dr. Bagi Ferenc , a Mez ő gazdasági Kar dékánhelyettese úgy fogalmazott, a karról kikerül ő magyar egyetemisták ala pozzák meg a vajdasági magyarság utánpótlását. Petkovics Márta , a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja szerint a VMTDK az a rendezvény, amelynek révén a résztvev ő k egy életre elkötelez ő dhetnek a tudomány és a kutatás mellett, s itt születnek azok az életre szóló együttm ű ködések és barátságok, amelyek meghatározhatják a hallgatók egyéni és szakmai életútját. Dr. Weiszburg Tamás , az Országos Tudományos Diákköri Tanács alelnöke köszönt ő jében rámutatott arra, hogy a tanácskozás stabil és a vajdasági magyar értelmiség jöv ő je szempontjából meghatározó rendezvény, ami azért fontos, mert a Vajdaságban magyar nyelven képviseli a tudományosságot, kiemelte ugyanakkor, a cél az, hogy olyan színvonalas munkák szülessenek, Az analitikus filozófia a 19. század utolsó évtizedeiben jött létre, eleinte a filozófiai és természettudományos gondolkodás és nyelvhasználat elemzését – vagyis analízisét, innen az elnevezés – jelentette. A filozófia többi ágától ma els ő sorban a pedáns szigorúság, a nyelvi két értelm ű ségek kerülése, a minden részletre kiterjed ő gondosság igénye különbözteti meg. Leginkább a matematikát, különösen pedig a matematikai logikát tekinti a tudományok eszményképének, és ebb ő l eredezteti önmagát is.
