Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. november - Civitas Europica Centralis
2017-11-25
oldal | 14 2017. november 25. megváltoztathatják az életünket és mindazt, amit a világról gondolunk. Lovász László , az MTA elnöke a m ű sor indulásakor elmondta: a tudomány egyre nagyobb hatással van mindennapi életünkre, ugyanakkor az átlagember egyre kevésbé érti a tudományos kutatásokat, folyamatokat … ( http://mta.hu/ ) F ő titkári elismerés tudományszervez ő i és kutatói munkáért Tizenöten kiemelked ő tudományszervez ő i, igazgatási, fenntartási, szolgáltatási vagy üzemeltetési munkájukért, tizenketten pedig idén el ő ször kutatói tevékenységükért vehették át Török Ádámtól , az MTA f ő titkárától az Akadémia vezet ő i által alapított elismer é seket. " A Magyar Tudományos Akadémiánál jelent ő s szerepet tölt be a hagyományok ápolása, a tradicionális értékek még mindig fo ntosak számunkra. Manapság sokhelyütt már más tulajdonságokat díjaznak, mi azonban még mindig elismerjük a szorgalmat, a szakmai kiválóságra való törekvést, az igényes munkavégzést, a lelkiismeretességet, segít ő készséget, az elhivatottságot és a lojalitást . Tudjuk, hogy minél több ilyen munkatársunk van, közös er ő vel annál több mindenre lehetünk képesek " - mondta Török Ádám f ő titkár az Akad é mia Székházában tartott ünnepségen ( http://mta.hu ) N ő k a tudományban – el ő adás és fórum az Akadémián Legyen a jelenleginél több n ő i akadémikus, növekedjen a n ő k aránya a posztdoktorok és az MTA doktorai között, a közoktatásban pedig minél több lány érdekl ő dését sikerüljön felkelteni a matematika, a fizika és más természettudományi tárgyak iránt – e célkit ű zésekkel alakult idén januárban az MTA N ő k a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottsága. Az eddig végzett munkáról Lamm Vanda akadémikus, a testület elnöke számolt be. Pet ő Andrea , az MTA doktora, a Középeurópai Egyetem oktatója „ A n ő k szerepe a magyar tudományban ” címmel tartott el ő adást ( http://mta.hu ) Reális kompromisszum vagy Trianon megágyazója? Az utca emberét ritkán, vagy talán sohasem kérdezik meg az 1867ben a Habsburgház és a magyar po litikai elit között létrejött egyezségr ő l, a kiegyezésr ő l, ám az egyszer ű emberek többségének meg van a kérdésr ő l a maga véleménye. Mert ha például Budapest belvárosának utcáit járjuk, nem tudjuk kivonni magunkat a bennünk ért látvány hatása alól, a minket körbevev ő csodás paloták csaknem mindegyike a dualizmus korában épült. Magabiztosságot, polgári jólétet áraszt, a boldog békeid ő ket idézi valamennyi. Magyarország a dokumentum aláírását követ ő en igencsak gyors és látványos fejl ő désnek indult. Ám azt sem s zabad elfeledni, hogy mindennek az els ő világháborút lezáró Trianonban megkötött békediktátum igencsak tragikus módon vetett véget. Nem véletlen, hogy a Rákóczi F ő iskolán rendezett nemzetközi történészkonferencia vitaindító el ő adását Erd ő dy Gábor , az ELTE professzora Reális kompromisszum vagy Trianon megágyazója címmel tartotta. Az el ő adó felelevenítette, hogy a szám ű zetésben él ő Kossuth Lajos mindvégig ellenezte a kiegyezést, s arra figyelmeztetett, hogy Magyarország a halálra ítélt Habsburgbiro dalom tovább élését biztosítja ezzel a lépésével, ám ha bekövetkezik a vég, vele bukunk mi magunk is. Ugyanakkor látni kellett, hogy Magyarországon az öreged ő reformnemzedék tagjai végre békére vágytak, a fiatalság pedig egy fejl ő d ő , egyre jobb módú polgár i társadalomban képzelte el a jöv ő jét. A kortársak közül persze sokan látták, hogy a monarchia nem teszi lehet ő vé a demokratikus fejl ő dést, de hát az nem is volt annyira fontos a magyar uralkodó osztályok számára ( http://www.karpatinfo.net )
