Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. november - Civitas Europica Centralis
2017-11-14
oldal | 14 2017. november 14. A World Science Forum 2017es zárónyilatkozata A béke jóval több, mint a konfliktus hiánya – hangsúlyozza a 8. World Science Forum (WSF) zárónyilatkozata, ame lyet a Jordániában szervezett fórum utolsó, ünnepélyes plenáris ülésén fogadtak el a résztvev ő k A nyilatkozat szerint a 2017es fórum mottója – tudomány a békéért – arra vonatkozik, hogy világunkat oly mértékben meghatározzák a tudományos eredmények és a technológiai fejl ő dés, mint soha korábban. Ennek ellenére számos közösség alapvet ő létfeltételek , szabadság és remény hiányában kénytelen teng ő dni, másrészt a klímaváltozás, a környezetszennyezés, a természeti er ő források pazarló felhasználása nem csak környezetünket, hanem a társadalmi és politikai stabilitást is veszélyezteti helyi, regionális és g lobális szinten egyaránt. Ebb ő l kiindulva a WSF felhívja a figyelmet az ENSZ fenntartható fejl ő dési céljainak (SDG) teljesítésére. A nyilatkozat szerint az elemzésekre alapozó tudományos oktatás nélkülözhetetlen a kritikai gondolkodás fejlesztéséhez, a tar tósan békés, tu dásalapú társadalmak építéséhez A zárónyilatkozat teljes szövege itt elérhet ő a World Science Forum honlapján A nyilatkozat magyar nyel v ű változata itt érhet ő el ( http://mta.hu ) „ A politikai döntések nem ránk tartoznak ” Lovász László , a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nem hisz abban, hogy az unió Soros György befolyása alatt állna Az afrikai és ázsiai népességrobbanásra, a migrációs válságra egyfajta új Marshalltervvel kell válaszolnia a fejlett világnak – mondta Lovász László , a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, akivel Jordániában készítettünk interjút a Tudományos Világfórumon (WSF). A Széchenyinagydíjas matematikus beszélt a „ Sorostervr ő l ”, az agyelszívásról és arról, hogy a tudományos világot elérh etie a szexuális zaklatási botrány „… Soros György kifejtett egy tervet arról, szerinte hogyan kellene kezelni a migránskérdést. Más kérdés, hogy bármelyikünk kifejthet egy ilyet. Hogy aztán az ő véleményének a súlyát mennyire er ő síti gazdagsága, az más téma. Ugyanakkor nincs tényszer ű információnk arról, hogy a véleménye közvetlen vagy közvetett befolyást gyakorolna az EU döntéseire. Azt nem állítom, hogy az unió jól kezeli a migrációs válságot, de azt sem hiszem, hogy azért kezeli rosszul, mert Soros be folyása alatt áll … A migrációval kapcsolatban az MTA is végzett kutatásokat, próbálta például feltárni statisztikailag a migráció összetételét, és rendszeresen ad ki jelentéseket. Ugyanakkor az is igaz, hogy ez egy történelmi kérdés is, hiszen a történele m során nagyon sok migrációs válság volt, ebb ő l az irányból szintén érdemes lenne megközelíteni a történéseket. Ugyanígy például azt is jó lenne megérteni, hogy lehet, hogy ezer éve az iszlám világ még a tudomány fellegvára volt, ma pedig sokszor úgy tekin tünk az iszlám vallásra, mint egy széls ő séges, bezárkózó, a gondolatokat bilincsbe köt ő vallásra. Ami az áltudományokat illeti, úgy vélem, hogy érzelmi alapon született véleményeket nem lehet logikai érvekkel ellensúlyozni. Amit mégis tehetünk, hogy bemuta tjuk, levezetjük, hogy máshogy is lehet nézni a kérdést. Bár hozzáteszem, ehhez az is kell, hogy ezt a társadalom is elfogadja. Hiszen ha a társadalom kiközösíti a bevándorlókat, akkor jobban járnak, ha nem jönnek, mert akkor csak „gettókat” hozunk létre … ” ( https://mno.hu/ ) Lovász László : a tudomány segíthet A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint a klímaváltozás, a túlnépesedés, a szegénység, a természeti er ő források kimerülése, a term ő talaj leromlása, a fert ő z ő betegségek, a politikai és vallási széls ő ségesség olyan bonyolult, összetett folyamatok, amel yek tanulmányozásához sok tudományág szerepl ő inek interdiszciplináris kutatási tevékenységére van szükség - egyebek mellett ezt hangsúlyozta Lovász László Jordániában, ahol nemrég ért véget a Tudomány Világfóruma. Az MTA elnöke interjút adott az InfoRádió Szigma – A holnap világa cím ű m ű sorának Lovász László elmondta: vannak világproblémák – például éghajlatváltozás, vízhiány – , amelyeket a tudománynak meg kell
