Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. november - Civitas Europica Centralis
2017-11-11
oldal | 22 2017. november 11. biztathatjuk a szül ő ket, hogy magyar tagozatra írassák gyerekeiket, ha a folytonosságot is biztosítani tudjuk a magyar tanulmányaikban" - jelentette ki a politikus. v v i i s s s s z z a a Máért - Orbán: a nemzetegyesítés után következik a nemzetépítés Budapest, 2017. november 10., péntek (MTI) - Az elmúlt id ő szak a nemzetegyesítésr ő l szólt, a következ ő évek pedig a nemzetépítésr ő l fognak szólni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XVI. plenáris ülésén, Bu dapesten, a Várkert Bazárban. A kormányf ő felidézte közelmúltbeli kolozsvári szavait, miszerint "a Kárpátmedencében a jöv ő t magyar nyelven írják". Hangsúlyozta, ez egy kormányzati szándékot kifejez ő mondat, a Kárpátmedencére ugyanis úgy tekintenek, mint a magyar nemzet és kultúra kiteljesedésének tere. "Nem egyszer ű en meg kell védeni a jogainkat és közösségeinket, hanem hozzá kell járulnunk a Kárpátmedence jöv ő jér ő l szóló gondolatokhoz, elképze lésekhez, tervekhez a saját magyar logikánk, észjárásunk és érdekeink szerint" - mondta, hozzátéve: meggy ő z ő dése, hogy a Kárpátmedence jöv ő jét a magyar nemzetrészek összekapcsolásával "jelent ő s mértékben képesek leszünk befolyásolni". Kijelentette: minden ki láthatja a térségben, hogy aki együttm ű ködik a magyarokkal, az jól jár. Ismét kitért az új ukrán oktatási törvényre, amelyr ő l közölte: a magyar kormány nem fog kihátrálni abból az álláspontból, amely szerint a kisebbségi jogokból nem lehet visszalép ni. Azt kérik, hogy ezt az ukrán fél is lássa be, ha ugyanis nem fogadja el az alapvet ő normákat, akkor a Kijev és az EU közötti együttm ű ködésnek más lesz a min ő sége - jelezte. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy er ő s anyaország nélkül nem lehetne sike res külhoni politikát sem folytatni. Az anyaország azonban meger ő södött - jelentette ki, példaként említve, hogy így az egész Kárpátmedencét lefed ő oktatási hálózatot és "szellemi er ő tereket" tudtak kialakítani. Úgy fogalmazott: "összefoltoztuk a nemzet s zanaszét hasogatott szövetét". A kormányf ő beszédében örömét fejezte ki amiatt, hogy - mint mondta - konszenzus jött létre olyan fontos kérdésekben, mint a külhoni magyarok állampolgársága, szavazati joga és autonómiatörekvései. Megjegyezte ugyanak kor, hogy van egy vita, amelyben helyes, ha a kormány is kifejti véleményét, a külhoni magyarság szavazati jogáról kialakult konszenzuson ugyanis most "hajszálrepedés" keletkezett. Ezzel kapcsolatban a jelenlegi választási rendszert erkölcsileg helyesn ek és igazságosnak nevezte. A magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot: "egy nemzethez tartozunk, de különböz ő helyzetben vagyunk" - mondta. Hozzátette: ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Hangsúlyozta: ezen nem kívánnak változtatni, s aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják. A miniszterelnök arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai vezet ő it ő l, biztassák erre közösségüket. Közölte, több mint egymillió új magyar állampolgár van, jelezte ugyanakkor , hogy "valahol a félút környékén járhatunk", ezért célul t ű zte, hogy minden magyar, aki közjogilag is a magyar közösség részévé akar válni, megtalálja ennek lehet ő ségét. Azt is kérte, támogassák teljes mellszélességgel az RMDSZ közrem ű ködésével indított Minority SafePack kezdeményezést, amelynek lényege, hogy Brüsszel foglalkozzon az ő shonos európai kisebbségekkel. Ez nem pártkérdés, ez nemzeti kérdés - rögzítette. A magyar gazdaság állapotát úgy értékelte: "most kell igazán szerény nek lenni, mert most van mire szerénynek lenni", az eredményekre mindenki büszke lehet, "Magyarországnak sikerült összeszednie magát". Egy jegybanki tanulmányra hivatkozva közölte: az elmúlt hét évben 50 olyan reformérték ű intézkedést hoztak, amivel sikerü lt új pályára állítani a magyar gazdaságot. Felhívta a figyelmet arra is, hogy három olyan kulcsterületen, amely nélkül a modern gazdaságban nincs szuverenitás, így az energia, a média- és a bankszektorban 50 százalék fölé növelték a magyar tulajdont, amit különösen értékes sikernek tart. Megjegyezte továbbá azt is: Magyarország Csehországgal és Németországgal fut versenyt abban, hogy az adott terület nemzeti össztermékében az ipari termelés hol teszi ki a legnagyobb részt. A magyar célkit ű zés a 30 százalékos részarány. "Kimondtuk (...), majd megvédtük azt a vezérgondolatot, hogy az EUban is a nemzeti érdek az els ő , ami Magyarországra nézve azt jelenti, hogy a magyar érdek az els ő " - fogalmazott Orbán Viktor, úgy összegezve:
