Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. november - Civitas Europica Centralis
2017-11-11
oldal | 19 2017. november 11. Hogy megértsd, mire gondolok, felemlítek egy olyan – sok évszázaddal a halálod után történt – eseményt, amely rávilágít a kérdésemre. Egy reneszánsz tudós eljutott addig a felismerésig , hogy az egyház által képviselt nézettel szemben, a Föld nem a világmindenség központja, hanem mozgásban lev ő égitest. Az inkvizíció rákoppintott az illet ő tudós körmére, mire az visszavonta a nézetét, de a bírósági épületb ő l kilépve nagyot toppantott a l ábával, és azt mondta: „Mégis mozog.” Ő ezt megtehette minden lelkiismeretfurdalás nélkül, mert az ő korában már úgy vélték, hogy ha a meggy ő z ő dés valami olyasmire vonatkozik, ami a véleményünkt ő l függetlenül fennáll, és amit a véleményünk változtatása ne m érint, akkor az ilyen nézetingadozás megbocsátható. De mi van akkor, ha állításom tárgyának fennállása éppen nézetemt ő l függ? És ha a nézetemet megváltoztatom, akkor az megsz ű nik létezni? … És most jutottam el a konkrét dilemmáig, amelyik miatt Téged szó lítalak. Adva van egy több éve fennálló intézmény (a Fórum Intézet nevet viseli), amelyben arra méltó férfiak és n ő k munkálkodnak saját közösségük létének tudós feltárásán. Ezek a kutatók munk á sságuk eredményével „akkreditálták” ezt az intézményt. (Ne hara gudj a számodra idegen kifejezésért. Te így is tudni fogod, mir ő l van szó.) Az intézmény eredményei hitelesek. Pedig stabilnak és állandónak nem mondható gazdasági háttérrel érte ezt el. Ezt csupán azért tettem ide, mert te már akkor is tudtad, hogy a való di létezés egyik alapfeltétele az állandóság. Ezek után egy, más véleményt elt ű rni képtelen hatalom úgy vélte, hogy a megalapozott tudással szemben érvényre kell juttatnia a maga „igazságait”. Koherens és megalapozott tudományos koncepció nélkül, de annál nagyobb pénzügyi és vazallusi támogatással, valamint a megfelel ő ideológiai csinnadrattával a közönség elé varázsolt egy „akadémiát” (Esterházy Akadémiának nevezték el). Itt már képben vagy, Mesterünk, hiszen a valódi Akadémia mibenlétér ő l h ű tanítványod, Platón révén is van némi ismereted. Ezért valószín ű leg már most megakasztanád a szavaim sorát, mert ironikus módszeredb ő l kiindulva több kérdést is feltennél arra vonatkozóan, milyen ötlet vezérelhette ennek a 21. századi kvázi intézménynek a létrehozóit abban, hogy az akadémia elnevezést adják teremtményüknek … ” Mészáros András 3 ( http://ujszo.com/ ) A nagy túlél ő a nacionalizmus Interjú Anton Pelinka osztrák politológussal „ Érdekes volt látni az osztrák kampányban a néppárti Kurz és a szabadságpárti Strache vetélkedését: ki van kett ő jük közül barátságosabb viszonyban Orbán Viktorral ” – idézi fel az osztrák par lamenti választás egyik jellemz ő mozzanatát a Középeurópai Egyetem tanára, a Harvard vendégprofesszora, korábban három évtizeden át az Innsbrucki Egyetem politológiaprofesszora. Szerinte év végéig biztosan feláll az ÖVPFPÖ osztrák koalíciós kormány, az egykori neonáci, ma jobboldali po pulista HeinzChristian Strache pedig ünnepélyes nyilatkozatban vállalja majd az Európai Unió alapértékeit. Azt viszont nem hiszi, hogy – mivel mindkét párt vezet ő je jó viszonyra törekszik a magyar kormányf ő vel – a jobboldali populista FPÖ javítana a Jobbi k majdani választási szereplésén – a Jobbik nem tényez ő az osztrák politikában „… az európai integráció szembesül a feler ő söd ő nacionalista irányzatokkal és ennek nyomában a nacionalizmustól való félelemmel. Tehát a Monarchiában sok tekintetben jobb lehet ett a helyzetük, bár én inkább úgy mondanám, hogy a Monarchia az elszalasztott lehet ő ségek világa volt. A magyar területeken él ő k helyzete némileg különbözött az osztrák körülményekt ő l, az utóbbiban bár voltak nemzetiségek, a német nyelv dominált, az el ő bb i hagyományos „nemzetállam” volt, ahol a magyar többség elfogadta, hogy a kisebbségeket bizonyos jogok illetik meg. Míg a Monarchia osztrák részét szinte megbénították a bürokrácia nyelvi harcai, például hogy milyen nyelvet kell használni 3 professzor, a Magyar Tudományos Akadémia küls ő tagja
