Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. november - Civitas Europica Centralis
2017-11-11
oldal | 17 2017. november 11. valahol nem, majd fogják), de mi megvédjük. A magyarság és a zsidóság párhuzamba állításának veretes XVI. századi hagyományai vannak, csak hát ez már nem a XVI. század. Aki a mai magyar állam és a külhoni magyarok viszonyát a holokauszt után létrehozott Izrael Állam és az Izraelen kívül él ő kétszer annyi zsidó viszonyához hasonlítja, az legalábbis nagyon buta. De Semjénnek nem is az a dolga, hogy okos legyen, ellenkez ő leg. Ő is egy azon politikuscselédek k özül, akiknek az a feladatuk, hogy hangosan kimondják azt, ami Orbánnak az adott pillanatban kínos lenne. Vagy mert akkora hülyeség, vagy mert ha személyesen mondaná ki, akkor kés ő bb a fejére olvashatnák. Ilyen például a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogának kérdése: az egyik nap Semjén leszögezi, hogy nincs kétféle állampolgárság, a másik nap kijelenti: „ahhoz, hogy valakinek teljes szavazati joga legyen, magyarország i lakcímmel kell rendelkeznie”. Teljesen mindegy, hogy mikor, mir ő l mit mond, a lényeg, hogy ne a f ő nök mondja. A hasonlat pontosságánál, Semjén következetességénél, becsületességénél és intellektuális elmélyültségénél – pontosabban: ezek hiányánál azonban fontosabb a diagnózis: ennyit tud a magyar kormány második embere a saját hazájáról … ” Széky János ( http://parameter.sk/ ) A patá s ördöggé el ő léptetett autonómia „ A katalán függetlenségi törekvések és a spanyol államhatalom között feszül ő ellentétek romániai hullámaira a Magyar Polgári Párt Hargita megyei elnöke, Salamon Zoltán érzett rá leginkább, amikor egy sajtótájékoztatón í gy fogalmazott: „Bukarest elítéli a katalán függetlenségi nyilatkozatot, miközben a románok 1918ban Gyulafehérváron hasonló egyoldalú nyilatkozat révén szakították el Erdélyt Magyarországtól és csatolták Romániához”. Azon túl, hogy e párhuzam sántít – a r ománok 1918ban nem tartottak referendumot, a Gyulafehérváron közfelkiáltással elfogadott nyilatkozat pedig semmit nem ért volna, ha Budapesten nem alakul ki a proletárdiktatúra káosza, és a magyar hadsereg megvédi az ország határait – , alapjában mégis ráv ilágít arra a torz román közfelfogásra, miszerint a kisebbségeket kollektív jogok nem illetik meg. A katalán példából kiindulva a román politikai elit közveszélyesnek tart mindenféle autonómiaformát, amely az ő felfogásuk szerint el ő bbutóbb szeparatizmush oz vezet … ” Makkay József ( https://erdelyinaplo.ro/ ) A jól megfontolt nemszavazat „ Fél évvel a választások el ő tt a magyarországi nemzetpolitikai kínálat úgy fest: míg határon innen a kormánypártok pénzzel és gesztussal, Gyurcsány a szavazati jog megvonásával határon onnan remél szavazatokat, a pártok többsége elengedte a témát, amivel a Momentum próbál érdemben fo glalkozni, a határ két oldalán egymást bizalmatlanul méreget ő magyarok közé hidakat építve. Elöljáróban fontosnak gondolom leszögezni: ahogy korábban sem éltem soha a lehet ő séggel, 2018 tavaszán sem kívánok szavazni a magyarországi országgy ű lési választáso n. Nem mintha nem hinnék a képviseleti demokráciában, kilencven óta egyetlen parlamenti, önkormányzati, EPválasztás idején sem kerültem el az egykori 14es, ma Dacia nyolcosztályos iskolában, a három váradi mamutfeny ő szomszédságában kialakított szavazókö rt. Ezzel együtt szerencsétlen, rosszíz ű próbálkozásnak tartom Gyurcsány Ferenc nekibuzdulását a határon túli magyarok szavazati jogának megvonására. S csak részben azért, mert a javaslat mögül kilóg a lóláb: egyetlen célja növelni a Demokratikus Koalíció támogatottságát, a megbicsakló MSZP táborából és a bizonytalanok köréb ő l szavazókat átszivattyúzni. Az egykori miniszterelnök abban bízik, messze nem reménytelen ez a vállalkozás, hiszen több, még a nyár derekán készült közvéleménykutatás szerint a magyar választópolgárok jelent ő s – a DK támogatottságát messze meghaladó – része szerint sincs rendben az, hogy a kett ő s állampolgársággal rendelkez ő határon túliak szavazati jogot kaptak. (Pedig ez csak fél szavazat, csak a listákra lehet voksolni.) A Publicus I ntézet augusztusi mérése azt mutatta, még a Fidesz szimpatizánsoknak is alig 50 százaléka ért egyet a
