Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. november - Civitas Europica Centralis
2017-11-02
oldal | 12 2017. november 2. Szavaznake a szlovákiai magyarok? – Választás határok nélkül Lehete beszélni a határon túli kett ő s állampolgárok szavazati jogáról a “ nemzetáruló vs. mélymagyar ” szembeállításán kívül? Szavazzanake a határon túli magyarok jöv ő tavasszal az országgy ű lési választásokon? A Választás határok nélkül sorozatunkban a következ ő hetekben konstruktív vitát szere tnénk generálni ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban – határon inneni és túli megszólalókkal. A határon túli szavazás kérdése az ún. külhoni közösségek közül a szlovákiai magyarokat érinti a legkevésbé. Ez leginkább az országot egy rövid megszakítással b ő tí z éve kormányzó Robert Fico miniszterelnök „ éberségének ” számlájára írható, ő ugyanis a kett ő s állampolgárságról szóló magyar törvény 2010es elfogadása után, a szlovákiai választási kampány hajrájában gyorsan elkészítette azt a hírhedt ellentörvényt, amel y ellehetetlenítette a szlováki ai magyarok tömeges honosítását … ( https://merce.hu/ ) Vélemény, publicisztika, interjú, blog 2 2 Két régió, egy eset „ Maszúd Barzani már aligha tudja teljesíteni apjának tett ígéretét. A már csak volt iraki kurd elnök, akinek tegnap járt le mandátuma, haldokló apja el ő tt fogadta meg: létrehozza a kurd államot. Mulla Musztafának 1946ban ez sikerült, igaz, csak nagyon rövi d id ő re. Röviddel a második világháború után, 1946. január 1jén ugyanis szovjet segítséggel létrejött az úgynevezett Mahabádi Köztársaság, ám Moszkva támogatásának megsz ű ntével az iráni er ő k bevonultak és ellen ő rzésük alá vonták a területet. Így mind a mai napig a kurdoké a legnagyobb önálló állam nélküli kisebbség. Sok kurd egyébként manapság is a Mahabádi Köztársaság zászlaját lengeti az egyes ünnepek alkalmával … Azzal, hogy Barzani nem akart az elnöki székben maradni, bölcsességr ő l tett tanúbizonyságot, hiszen belátta: a nagy álmot nem tudja valóra váltani. Nem akarja belevinni hazáját egy értelmetlen, komoly emberáldozatokat követel ő konfliktusba, inkább maradjon a status quo – de már nélküle. É ppen ez a prag matikus hozzáállás hiányzik Carles Puigdemont katalán vezet ő b ő l. Éveken át populista szólamokat hangoztatott, ismételgette, mennyi el ő nnyel jár a függetlenség, elhallgatva annak hátrányait. Az eltelt néhány hét alatt bizonyíthatta volna, hogy valóban ráter mett, karizmatikus vezet ő , akivel lehet tárgyalni, kompromisszumot kötni, ennek azonban épp az ellenkez ő je történt. Sodródott az eseményekkel, egyetlen döntéséért sem volt hajlandó vállalni a felel ő sséget, hétvégén pedig „demokratikus ellenállásra” szólíto tt fel. Míg az iraki kurdok dönt ő hányada - a szeptemberi népszavazás alapján - függetlenséget akar, Puigdemont csak úgy tett, mintha a tartomány lakói egy emberként támogatnák az önállóságot, de ügyet sem vetett azokra, akik a közös spanyol államban képze lik el a jöv ő t. Pedig a felmérések szerint ő k vannak enyhe többségben … ” Rónay Tamás ( http://nepszava.hu/ ) Török Gábor kontra Mráz Ágoston : ez az ellenzék utolsó esélye A Fidesz ma már a Jobbiktól jobbra áll – mondja Török Gábor . Nem fog sikerülni az ellenzéki koordinált jelöltállítási kísérlet – állítja Mráz Ágoston Sámuel . A Heti Válasz elemz ő párosa a Fidesz új politikai termékér ő l, Orbán Viktor október 23i beszédér ő l é s a „ felülr ő l jött lázadásról ” is vitatkozik. Interjú a csütörtöki Heti Válaszban … ( http://valasz.hu/ ) Szembefordulás „ NagyBritannia, Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovákia, Ausztria és Katalónia után immár a gazdag északolasz tartományok is fellázadtak, lakosságuk az urnáknál fejezte ki elégedetlenségét. A britek, a visegrádiak és Ausztria Brüsszel ellen for dultak, el ő bbiek radikálisan, a teljes elszakadást választva, utóbbiak csupán az EUs politika egyes elemei ellen. Katalónia Spanyolország ellen fordult, szintén radikálisan, a teljes 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját
