Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. október - Civitas Europica Centralis
2017-10-31
oldal | 19 2017. október 31. is beleegyezik. Amilyen nagylelk ű ségre szinte hiába keresünk példákat világszerte, Palesztinától Koszovón, Erdélyen meg Ukrajnán át a spanyol királyságig. Az utolsó szocialista jugoszláv alkotmány kifejezetten magában foglalta az elszakadás jogát – és tudjuk, mi lett bel ő le … ” Purger Tibor ( https://szabadmagyarszo.com/ ) Az önrendelkezés szelleme járja be A baloldali publicista szerint a baloldal tévúton jár, amikor az etnokulturális nacionalizmus újjáéledéseként értelmezi az európ ai függetlenségi mozgalmakat. Az önrendelkezés iránti növekv ő érdekl ő dés gazdasági okokra vezethet ő vissza, s a baloldal maga alatt vágja a fát, ha szembeszáll vele. „ Szaporodnak az autonómiapárti és a függetlenségi mozgalmak. A f ő sodor baloldali pártjai azonban nem ismerik fel, hogy a nemzeti kérdés nem ellentétes a társadalmi igazságosságért folytatott küzdelemmel, hanem éppenséggel a harc legfontosabb frontja ” – írja Paul Mason baloldali publicista a liberális Guardianben. A cikk apropója természetesen a katalán függetlenségi mozgalom. Mason megjegyzi, hogy Katalónia mellett az északolasz lombardiai auto nómia mozgalom is egyre hangosabb , a Brexit óta pedig ismét napirenden van a skót függetlenség, s ő t az ír újraegyesítés is. A függetlenségi mozgalmakat sokan a jobboldali nacionalista eszmék újjáéledésével magyarázzák. Ez a megközelítés azonban több szempontból is sántít. Az északolasz autonómiamozgalom esetében például aligha lehet hagyományos nemzeti függetlenségi törekv ésekr ő l beszélni. Bár egyes elszakadáspárti mozgalmak törekszenek rá, hogy ilyen színben tüntessék fel magukat , az északolaszok nem etnokulturális okok miatt akarnak függetlenséget. S ő t, m ég Katalónia esetében is els ő sorban gazdasági okok szólnak az elszakadás mellett: a leggazdagabb spanyol régióban azt nehezményezik, hogy adóikból a szegényebb régiókat támogatja a kormány. Ráadásul nem is túl hatékonyan … ( http://www.metazin.hu/ ) Alkotmányosság versus emberi jog? „ Hallgatom szombat reggel a rádióban (a szlovákban): ma emlékezünk meg Csehszlovákia megalakulásának 99. évfordulójáról. Elmagyarázza a riporter – a gyengébbek kedvéért – a csehek és szlovákok mint testvérnemzet a népek önrendelkezési joga alapján hozták lé tre október 28án Csehszlovákiát. Anélkül, hogy itt történelmi részletekbe és pontosításokba bocsátkoznánk, akár tudomásul is vehetnénk ezt a magyarázatot. Bár érdekes azért idézni a Wikipédiát e tekintetben: „Az 1918. július 13án megalakult Csehszlovák Nemzeti Tanács (Národný výbor č eskoslovenský) az els ő világháború végén, 1918. október 28án Prágában az antant támogatásával megszüntette az Osztrák – Magyar Monarchia fennhatóságát Csehország részei felett és átvette a kormányzást.” (kiemelés t ő lem). S tu djuk azt is, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács (s így Szlovákia) csak két nappal kés ő bb csatlakozott. S akkor itt csak két mozzanatot emelnék ki: a népek önrendelkezési jogát és a Monarchia fennhatóságának megszüntetését … ” Flórián László ( http://felvidek.ma/ ) Nem könny ű a Budapesttel együttm ű köd ő románok dolga „ Történt némi elmozdulás a magyar – román viszony ban, de a kapcsolatok még mindig törékenyek és képlékenyek, ráadásul a kedvez ő változások sajnos nem visszafordíthatatlanok – értékelte az elmúlt id ő szak fejleményeit lapunknak Illyés Gergely erdélyi politológus. A szakért ő t annak kapcsán faggattuk, hogy e nyhülni látszanak a hosszú ideje kifejezetten feszült kétoldalú kapcsolatok: Orbán Viktor miniszterelnök kétszer is telefonon egyeztetett a kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével a marosvásárhelyi katolikus iskola sorsáról, a két ország külügyminisztere pedig a korábbi nyilatkozatháborút követ ő en végre konkrét ügyekben – magyar gazdaságfejlesztési program Erdélyben, magyar diplomaták tevékenységének jóváhagyása, közös energetikai projektek – egyeztetett. Liviu Dragnea PSDelnök megígérte, Románia OECDtagságának támogatása fejében a bukaresti hatóságok hozzájárulnak a katolikus g imnázium újraalapításához. Illyés Gergely szerint sok helytálló érvet fel lehet hozni amellett, hogy a román szociáldemokrata pártelnök ígérete nem sokat ér, ám a bukaresti belpolitikában
