Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. október - Civitas Europica Centralis
2017-10-24
oldal | 16 2017. október 24. referendumot követ ő en az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak fel kell hagynia azzal a kizárólagosan gazdasági szemlélet ű megközelítéssel, „ miszerint ha az egzisztenciális problémákat megoldjuk, s gazdasági szempontból jól m ű ködik egy régió vagy egy ország, nem jelentkeznek identitáris konfliktusok .” Markó emellett arról is s zólt, hogy milyen tanulságok sz ű rhet ő k le a katalán népszavazásból Brüsszel, Washington és Bukarest számára. Kifejtette azt is, hogy a kisebbségvédelmet uniós szinten is szabályozni kellene és ez miért is megkerülhetetlen teend ő . Továbbá érvelt egy reményb eli „ mozaikEurópa ” kialakítása mellett, melynek kialakítása biztosíthatná százmilliók jó közérzetét az EU országaiban ( http://figyelo.hu ) Koszovó igen, Katalónia nem? „ Hibát hibára halmozva igyekeznek elfojtani a katalán függetlenedési törekvéseket a spanyol hatóságok, minden eszközzel megpróbálva megakadályozni a megakadályozhatatlant. Ahelyett, hogy reális párbeszédet folytatnának a tart omány vezet ő ivel, a madridi hatalom képvisel ő i még a meglév ő autonómiát is megvonnák Katalóniától, s ő t a spanyol külügyminiszter még az október elsejei referendumon alkalmazott brutális rend ő rattakot is megpróbálta letagadni, egyszer ű en álhírnek nevezve az id ő sek, asszonyok gumibotozásáról készült (képes!) beszámolókat. Persze érthet ő , hogy egy államnak nem tetszik, ha egyik – amúgy a többi országrészt ő l nyelvileg és kulturálisan egyaránt eltér ő – régiója a kiválással kacérkodik, f ő leg, hogy gazdaságilag ez a legfejlettebb tartomány az országban … ” Rostás Szabolcs ( https://kronika.ro/ ) Mindennapi forradalmaink „ Nekünk ma nem kell tankok útjába állnunk, cs ő re töltött gépfegyverekkel szembenéznünk, véres megtorlást elszenvednünk az igazság kimondásáért, az elnyomó hatalom elleni lázadásért. Megszoktuk már a szabadságot, s legyen az bár viszonylagos, de természetesnek vesszük, mintha mindig is így lett volna, mintha mindig is így lenne, mintha semmit sem kellene tennünk érte. Pedig szabadságunkra számtalan veszély leselkedik ma is. S ha úgy akarunk élni, hogy jogainkat ne tiporják, anyanyelvünket szabadon használhassuk, kulturális és nemzeti identitásunkat meg ő rizzük, emberi méltóságunkban ne sértsenek, akkor bizony akad b ő ven tennivalónk … ” Farcádi Botond ( http://www.3szek.ro/ ) Üzenet helyett elfogadást „ A romániai nemzeti kisebbségek, f ő ként a magyarok irányában megfogalmazott „testvéri üzenetet” emlegetett Lucian Romașcanu kulturális és nemzeti identitásért felel ő s miniszter a jöv ő évi centenárium alkalmából. Azért, magyarázta, hogy a többségi nemzettel együtt ünnepelhessék az állam létrejöttét. 1918ra utalva azt is elmondta a tárcavezet ő , abban az évben egész Európa térképe megváltozott, létrejött Csehszlovákia, Jugoszlávia, NagyRománia, „ezek közül csak Románia maradt meg változatlan határokkal, ugyanazokkal a nemzetekkel, ami azt jelzi, hogy a legszilárdabb és legkorrektebb alapokon nyugszik”. Ez is, miként állítása, hogy Románia betartaná akkori ígéreteit, er ő teljesen vitatható , ám Romașcanu üzenete abból a szempontból mégis figyelmet érdemel, hogy nem ostoroz, hanem valamiféle közeledést sugall, s ez már önmagában hír érték ű . A szociáldemokrat á k vélhet ő en arra játszanak, hogy emocionálisan a lehet ő legtöbbet hozzák majd ki a jö v ő évi centenáriumból, mert a kormányzás számukra egyel ő re csak kudarcok sorozata, éppen ezért apaitanyait beleadnak majd a rendezvények szervezésébe – így is kockáztatj á k, hogy saját, egyre elégedetlenebb választóikat sem fogja túlzottan lelkesíteni az ü nnepségsorozat – , ezért lényeges, hogy milyen hangnemmel fordulnak a magyarok felé. Akik, miként Kelemen Hunor is rögzítette a nyáron, nem érzik, hogy ünnepelniük kellene. Ezt az álláspontot persze a román politikai elit nem vagy nagyon nehezen tudja elfog adni, noha bárki tudja – tudhatná legalábbis – , hogy ün neplést kényszeríteni nem lehet … ” Mózes Lás zló ( http://www.3szek.ro/ ) Hrabal szelleme „ A cseh különleges nemzet. Tehetséges, kreatív, s – amint ezt Hrabal m ű veib ő l is megtudhattuk – eredeti humorral figyeli a társadalmi változásokat. Mindig új
