Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. október - Civitas Europica Centralis
2017-10-14
oldal | 8 2017. október 14. Az erdélyi magyarság elszabotált autonómiaigényér ő l tárgyaltak Az erdélyi magyarság autonómiájának igényét el ő ször kinyilvánító Kolozsvári Nyilatkozat 25. évfordulója alkalmából konferenciát rendeztek Kolozsváron, amelyen elhangzott: ideje felülvizsgálni az erdélyi magyarság eddigi asszimiláns politikáját. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által szervezett konferencián Sz ő cs Géza kormánybiztos, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 25 évvel ezel ő tti f ő titkára a „ belülr ő l vezérelt ” RMDSZ kiemelk ed ő dokumentumának nevezte a Kolozsvári Nyilatkozatot. Megjegyezte, már akkor nyilvánvaló volt, hogy Bukarest az RMDSZ küls ő vezérlésére törekszik, és a budapesti küls ő v ezérlés jelei is megmutatkoztak ( https://www.s online.hu/ ) Autonómiavita könny és romantika nélkül (Beszélgetés Izsák Balázzsal , a Székely Nemzeti Tanács elnökével) Magyare a székely? Magyar – román kérdése Székelyföld önrendelkezésének ügye? Izsák Balázzsal , a Székely Nemzeti Tanács elnökével együtt- és különállásról, térképrajzolásról, egymást kiegészít ő párhuzamos próbálkozásokról – és a küszöbön álló SZNTtisztújításról is beszélgettünk „… A történelmi valóságból kiindulva van alapja a székely különállásnak. A székely jogrend egyes elemei részei a magyar alkotmánytörténetnek, s ő t, a székelység az egyetlen közösség, amely saját jogrendjé vel megjelenik a magyar jogtörténetben. Történelmi gyökerekkel rendelkez ő különállásról beszélhetünk, amely magyarázható a katonai múlttal, az azzal járó adókedvezményekkel, bár a 16. századtól er ő teljesen csorbult ez a jog. Orbán Balázs megállapításával élve, míg Csíkszék és Háromszék a küls ő országhatárokat v é dte, Marosszéknek a bels ő önkény ellen kellett megvédenie a székelység bels ő szabadságjogait. Els ő sorban e történelmi hagyományok miatt nem helytálló hát a székelységet a magyar nemzet egyéb népcsop ortjaival egyazon síkon emlegetni, ugyanakkor ez teszi a székelységet ragaszkodóvá a magyar nemzeti öntudathoz. Tamási Áron szerint azzal, hogy valaki székelynek vallja magát, nem elvesz, hanem hozzáad a magyar nemzethez való tartozáshoz. Irodalomtörténész édesapám, Izsák József egyik fiatalkori tanulmányában a székelymagyar „ellentét” taglalásából arra a következtetésre jutott: "Nincs külön székely és külön magyar, mondják egyesek. Külön valóban nincs, de együtt van." … ” ( http://www.3szek.ro/ ) Kirekeszt ő szavakkal migránsozott a református teológus Balog miniszter A " nekünk adatott " tér betöltésére buzdított Balog Zoltán , az emberi er ő források minisztere a reformáció 500. évfordulója alkalmából a marosvásárhelyi sportcsarnokban tartott ünnepi istentiszteleten. A Marosvásárhely körüli négy református egyházmegye közös ünnepi rendezvé nyére több ezer ember vonult át a városon a vártemplomból a sportcsarnokba. A miniszter a marosvásárhelyi felvonulás örömét idézve kijelentette: " az a dolgunk, hogy betöltsük azt a teret, ami nekünk adatott, azt az otthont, ami nekünk a Mindenható által ki jelöltetett. Mert ha mi nem töltjük be, akkor betöltik mások, és valami olyan fog hiányozni ebb ő l az európai világból, amit csak mi tudunk adni ". Az emberi er ő források minisztere szerint a magyarokat azért ragadta el egykor a reformáció, mert sokszor a nél külözés tanította meg a népet arra, hogy hitb ő l és kegyelemb ő l éljen. Szerinte ezt azért kell megtanulni, hogy akkor is hitb ő l és kegyelemb ő l éljen a közösség, amikor látszólag másból is megélhetne. A sportcsarnokot betölt ő református gyülekezet megtapsolt a a miniszter bejelentését, hogy 2018tól a világ bármely pontján, így az Erdélyben született magyar gyermekeket is megilleti a babakötvény. Fontosnak tartotta azonban, hogy " ne csak a pénztárca kösse össze a magyarországi és a határon túli magyarokat, han em szívük, lelkük is ( http://hvg.hu/ ) Kálvineumavatás Zilahon „ egy megrendít ő , de mégis örömteli harc ” után Zilah város református magyarsága hetven é vvel a felépítése után vehette igazán birtokba a Kálvineum oktatási és m ű vel ő dési központot és kollégiumot. A második világháború idején nagy
