Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. október - Civitas Europica Centralis
2017-10-10
oldal | 12 2017. október 10. tudományosismeretterjeszt ő m ű sor. A hallgatók els ő kéz b ő l kapnak tájékoztatást azokról a legfrissebb kutatási eredményekr ő l, felfedezésekr ő l és fejlesztésekr ő l, amelyek ma vagy holnap megváltoztathatják az életünket és mindazt, amit a világról gondolunk. Lovász László , az MTA elnöke a m ű sor indulásakor elmond ta: a tudomány egyre nagyobb hatással van mindennapi életünkre, ugyanakkor az átlagember egyre kevésbé érti a tudományos kutatásokat, folyamatokat … ( http://mta.hu/ ) Hamarosan kezd ő dik a Magyar Tudomány Ünnepe Lovász László , az MTA elnöke köszönt ő je „ Nem hittem a fülemnek, amikor egy tanult, világlátott ember szájából a következ ő mondat hangzott el a minap: „Mindenre van tudományos bizonyíték, és mindennek az ellenkez ő jére is.” Ez sajnos tökéletesen jellemzi napjaink valóságát, amelyet sokan csak „tények utáni világnak” neveznek. Ebben a világban egyre könnyebben és gyorsabban leh et megtalálni azokat a híreket, tartalmakat, amelyek meger ő sítik az olvasót saját nézeteiben, hiedelmeiben, világról alkotott képében. S ő t, a közösségi média miatt már keresnie sem nagyon kell: olyan információs buborékba záródhat, amelybe csak a neki megf elel ő hírek jutnak be. Ez a jelenség régóta ismert, de talán soha nem m ű ködött ennyire hatékonyan … Ebben a káoszban felértékel ő dnek azok az információforrások, amelyeket a közvélemény hitelesnek tart, amelyekben még megbízhat. Ezért hárul egyre nagyobb sz erep a Magyar Tudományos Akadémiára is, amikor a tudomány eredményeit közvetíti a nagyközönség és a döntéshozók felé. Az elmúlt években fokoztuk ezt a tevékenységünket. Biztos vagyok benne, hogy mindenki hiteles forrásnak tekinti a Magyar Tudományos Akadém ia honlapját, az mta.hut, annak új Facebookoldalát, és az InfoRádióval közös ismeretterjeszt ő m ű sorunkat, a Szigmát. És biztos vagyok abban is, hogy ilyennek tartják az MTA tudománynépszer ű sít ő rendezvényeit is, amelyek csúcspontja minden évben a Magyar Tudomány Ünnepe cím ű programsorozat … ” ( http://mta.hu/tudomanyunnep ) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 2 2 A hallgatás ára „ Elméletileg ma kiáltja ki függetlenségét Katalónia. Gyakorlatilag biztosan nem fogja, a madridi kormányf ő egyértelm ű vé tette, hogy ezt minden áron megakadályozzák. Nem tisztem eldönteni, mi lenne jobb Katalóniának: a spanyol királyság szerves, államalkotó részeként, legg azdagabb tartományaként élni tovább az európai uniós mindennapokat, vagy belevágni a nagy függetlenségi kalandba, vállalva a konfrontációt saját népességének többségével, a spanyol királysággal, az Európai Unióval és Franciaországgal egyaránt. De attól tar tok, hogy Carles Puigdemont katalán kormányf ő és a függetlenség más támogatói sem számolták ki, mi marad az alapérvként hangoztatott gazdasági el ő nyb ő l, ha Katalónia gazdasága kiszakad a spanyolból és az európai uniósból, elveszíti az uniós pénzeket és min den bizonnyal hosszú id ő n át nemzetközi szankciókkal kell megküzdenie. Mit tud majd kezdeni Barcelona, ha lehúzzák a rolót Aragónia fel ő l például, ha megszakadnak azok a szerves gazdasági kapcsolatok, amelyek most éltetik az autonóm tartományt, ha a határ és a blokád miatt elveszíti azt a munkaer ő t, amely ma nem katalánként Katalónia gazdaságát er ő síti. Nem vagyok meggy ő z ő dve, hogy nem foszlik szét a pillanatnyilag kétségtelenül létez ő gazdasági el ő ny, és arról sem, hogy ez nem kerül sokkal többe, mint amen nyivel ma többet fizetnek a madridi közös kasszába. Nincs viszont kételyem afel ő l, hogy Madrid csúnya öngólt rúgott, és hogy Mariano Rajoy keménykedése nemcsak olaj a katalán nacionalizmus tüzére, hanem óriási 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját
