Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. szeptember - Civitas Europica Centralis
2017-09-30
oldal | 16 2017. szeptember 30. élni, adottságaik, illetve lehet ő ségeik szerint boldogulni. Nem kivá ltságot, nem könyörületességet kérnek, hanem folyamatos megalázás helyett méltóságot … ” Mózes László ( http://www.3szek.ro/ ) Ló döglik... „ Petro Porosenko aláírt, mert meg kellett tennie, aláírt, mert megtehette. Szabad vágtára engedte a híres/hírhedt oktatási törvényt. Meg kellett tennie, mert még Ukrajnában is ritkán tapasztalt felfokozott, kisebbségellenes közhangulat követte nyomon a jogszabál y útját. Az elvakult patrióták – akiknek többsége a jelenlegi hatalom birtokosainak a szavazótábora egyben – az ukrán nép naggyá tételének egyik fontos állomását látják benne. Szerintük az államf ő h ő sként viselkedett, nem engedett az ő si ukrán földekre ács ingózó szomszédok nyomásának sem. Meg kellett tennie: ha nem írja alá, akkor Janukovics sorsára juthatott volna, legfeljebb nem Oroszországot, hanem Spanyolországot választja szám ű zetése helyszínéül. Megtehette, mert ehhez kedvezett számára a csillagok áll ása is. Az EUtól Kijev mindent megkapott – társulási szerz ő dés, vízummentesség – , amit megkaphatott. Középtávon ennél többre nem számíthat, de talán hosszú távon sem. Brüsszel tehát felejthet ő , s ezt az Európai Unió vezet ő i is tudják, ezért aligha szólnak bele ebbe az ügybe. És azért sem, mert az EU csúcsvezetése már többször bizonyította: immunis a kisebbségi fájdalmakra vagy – mivel szinte minden országnak megvannak a maguk problémás nemzeti közösségei – úgy tesz, mintha azok nem érdekelnék ő t … ” Kőszeg hy Elemér ( http://kiszo.hhrf.org/ ) Meghátrálásra kényszeríthet ő Kijev? „ Mintha apró jelei mutatkoznának annak, hogy Ukrajna magabiztossága megbicsaklott a kisebbségek anyanyelven történ ő oktatását visszanyes ő , brutálisan diszkriminatív oktatási törvény kapcsán azt követ ő en, hogy a szomszédos országok hevesen tiltakoztak, s ő t szankciókat helyeztek kilátásba. Erre utalhat Pavlo K limkin külügyminiszter tárgyalásra való felhívása, illetve az ukrán oktatási miniszter bejelentése, amelyet a román kollégájával, Liviu Poppal folytatott szerdai tárgyalások után tett, miszerint el ő fordulhat, hogy enyhítenek a jogszabályon, és növelik azon tantárgyak számát, amelyeket a nemzetiségekhez tartozó gyerekek anyanyelvükön tanulhatnak … ” Balogh Levente ( https://kronika.ro/ ) Józanabb ukránok „ Fölösleges berezelni, az Európai Unió helyreteszi a h ő börg ő magyarokat. Azokat úgysem szereti most senki, nagy a pofájuk, kötözkö dnek a nyugati hatalmakkal, idióta kampányokat csinálnak, és különben is, választások lesznek náluk 2018 tavaszán, amiatt pattognak. Ilyen és hason ló szövegekben elemzi az ukrán oktatási törvény ominózus hetedik paragrafusa miatt kibontakozott nemzetközi fejleményeket az ukrán politika és a sajtó, karöltvevállvetve mintegy. Ukrajna ebben a képletben természetesen ártatlan, mint a ma született bárány , a jogszabály meg – amely lényegében bezáratná az oroszok és a románok mellett az önálló magyar iskolákat is – annyira alkotmányos és európai, hogy a fal adja a másikat. A cinikus és primitív kommentárok olyanok, amilyenek – de semmiképp sem egyediek, has onló színvonalú publikációkkal itthon is találkozunk – , több nyugtalanságra ad okot, hogy az ottani médiában mind gyakrabban t ű nnek fel a gúny és a megvetés tárgyaként az ú gymond ukránul nem beszél ő kárpátaljai magyarok … ” Gazda Albert ( https://mno.hu/ ) A kofáktól a pogromig 1 946 májusa akár reményteljes békeid ő is lehetett volna. Ám a háború utáni hónapokban pillanatok ala tt visszatért a rettenet Závada Pál m ű vében, az Egy piaci nap cím ű regényben. Piaci vásározók estek egymásnak, kialaku lt a pogrom. Miért lehetetlen a béke, é s hogy éled újra és újra a háború? Závada Pállal beszélgettünk ( http://marosvasarhelyiradio.ro ) Függetlenedési stratégiák „ Ezekben a napokban számos honfitársunk két függetlenedésre vágyó népnek szurkol. Sokan úgy gondolják – legalábbis a (közösségi) média tanúsága szerint –
