Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. szeptember - Civitas Europica Centralis
2017-09-28
oldal | 21 2017. szeptember 28. onnan Magyarországra távozó tanulók aránya (különösen az ország közelsége és a választható szakok sokszín ű sége miatt), és ez ilyen szigorítás következté ben tovább emelkedhet. Ugyanez igaz lehet az alacsony anyagi megbecsültség ű tanári pályára is. A tanárhiány már 2014 óta problémát okoz Kárpátalja magyar iskoláiban - tették hozzá. Mivel Ukrajnában több száz orosz, csaknem 100 magyar és körülbelül ugyanennyi román, valamint 5 lengyel nyelven oktató iskolát érint ez a változtatás, nagy felháborodást okozott az oktatási reform ezen része mind a helyi, mind pedig a nemzetközi szinten - mutattak rá. Hangsúlyozták: a törvényben megfogalmazott változ tatások jogi és szakmai okból is kifogásolhatóak. Jogilag azért, mert a törvény semmibe veszi az ország bels ő jogszabályait, magát az alkotmányt is, valamint az ország nemzetközi vállalásait, ugyanis megfosztja a nemzeti kisebbségeket az anyanyelven tanulás lehet ő ségét ő l az oktatás magasabb szintjein. Ez visszalépést jelent az eddig érvényben lév ő jogszabályokhoz képest. A kutatóintézet meglátása szerint a törvény szakmai (nyelvészeti és pedagógiai) érvényessége pedig azért problémás, mert nem egyértelm ű , hogy az ukrán oktatási minisztérium miként járulna hozzá ezzel a változtatással a nyelvi jogok közül az a nyanyelv és az államnyelv egyidej ű elsajátításához. Az elemzés szerint olyan oktatási modell szolgálhatná Ukrajnában a kisebbségek oktatásának min ő ségi javítását, amelynek célja a "hozzáadó kétnyelv ű ség". A hozzáadó kétnyelv ű modellben a beszél ő a nyelveket egymáshoz adódóan és nem egymás kárára sajátítja el - magyarázták, hozzátéve, ez a legegyszer ű bben az anyanyelv ű oktatás megtartása mellett az államnyelvoktatás reformjával is elérhet ő . De vannak olyan kétnyelv ű modellek, amelyek szintén ezt a cé lt szolgálhatnák - olvasható a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzésében. v v i i s s s s z z a a Ukrán oktatási törvény - A parlament nemzetiségek bizottsága is elítéli a jogszabályt Budapest, 2017. szeptember 26., kedd (MTI) - Az Országgy ű lés magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatja "a jogtipró ukrán oktatási törvény elítélésér ő l és az ellene való fellépésr ő l" szóló országgy ű lési határozatban foglaltakat. A testület ke ddi ülésén, 11 igennel, 2 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásában kimondta: támogatja a határozatban foglaltakat, "különös tekintettel arra a körülményre, hogy a határozatban elítélt, nemzetiségi oktatási és anyanyelvhasználati jogokat sért ő ukrán oktatási törvény - a kárpátaljai magyarság mellett - az országgy ű lési szószólók által Magyarországon képviselt és Ukrajnában is él ő nemzetiségi közösségeket (bolgárokat, görögöket, lengyeleket, németeket, örményeket, romákat, románokat és szlovákokat) ugy ancsak sújtja". A bizottság tagjai közül kilencen voltak személyesen jelen, a hiányzókat - a szerb, a ruszin, a szlovén és az örmény nemzetiségi szószólót - a testület egyes, ezzel megbízott tagjai helyettesítették. A szavazáskor Hartyányi Jaroszlava u krán nemzetiségi szószóló tartózkodott, így az általa helyettesített szerb nemzetiségi szószóló, Alexov Lyubomir is. Hartyányi Jaroszlava a tartózkodását indokolva arról beszélt, hogy a magyarországi ukrán közösség tiltakozott Petro Porosenko ukrán eln öknél az új törvény miatt, és kimondta szolidaritását a kárpátaljai magyarokkal. Hozzátette ugyanakkor, "kicsit a régi id ő kre" emlékezteti az, hogy az Országgy ű lés már hozott határozatot az ügyben, és bár a nemzetiségi szószólók részesei a magyar parlament nek, nem szavazhattak, s most azt támogatják, amit már az Országgy ű lés megszavazott. Korábban javasolta, hogy önálló határozatot hozzon a bizottság, kiállva a kárpátaljai magyarok mellett és szolidaritásukról biztosítva a érintett nemzetiségeket - jegy ezte meg az ukrán nemzetiségi szószóló, aki szerint "es ő után köpönyeg" a bizottsági á llásfoglalás. Hangsúlyozta: minden csatornát próbáltak felhasználni, hogy az ukrán elnök ne írja alá a törvényt. Hartyányi Jaroszlava megértést kért a bizottsági tagoktól, mert, mint mondta, "hidat kell hagynia", ahol át tud menni és össze tudja hozni a magyarokat és az ukránokat. Az ukrán szószóló kitért arra is, hogy szerinte az új oktatási törvény nagyon jó, reformokat vezet be, de van egy pontja, amelyik s z ű kíti a már létez ő nemzetiségi jogokat, ami elfogadhatatlan. Szerinte a 7. cikk kikerül a törvényb ő l nemzetközi nyomásra és a kétoldalú tárgyalások eredményeként. Fuzik János szlovák szószóló, a bizottság elnöke azt mondta, hogy megértik az ukrán nemz etiségi szószóló sajátos helyzetét. Az állásfoglalás meghozatalát azzal indokolta, hogy az országgy ű lési határozat meghozatalában nem vehettek részt. Koranisz Laokratisz görög nemzetiségi szószóló is felvetette, hogy nem okafogyotte a parlament határozatát követ ő en hozni egy bizottsági állásfoglalást.
