Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. szeptember - Civitas Europica Centralis
2017-09-28
oldal | 19 2017. szeptember 28. "Nem tartjuk korszer ű nek és jól sikerültnek ennek a törvénynek egy sor rendelkezését" - hangoztatta Peszkov. A szóviv ő emlékeztetett rá, hogy a jogszabály nagyon kemény reagálást váltott ki több, Ukrajnával szomszédos államban . Mint mondta, Moszkvának aggályai vannak a törvény további érvényesítésével kapcsolatban. Grigorij Karaszin orosz külügyminiszterhelyettes kedden a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy az új ukrán jogszabály "felháborító" módon semmi be veszi a mai világ realitásait. Amellett, hogy megszegi Ukrajna nemzetközi kötelezettségv á llalásait, "megalázza" az országban él ő sok nemzetiség tagjait. "Kijev tudatosan rombolja a soknemzetiség ű állam jogi alapjait, és neonáci hangulatot szít" - mo ndta. "Meggy ő z ő désem, hogy Európának és az egész világnak haladéktalanul és keményen kell válaszolnia" - tette hozzá. Petro Porosenko ukrán elnök hétf ő n írta alá az új oktatási törvényt, amelyet szeptember 5én fogadott el a kijevi parlament, és am ely a kisebbségi nyelveken történ ő oktatás visszaszorítása miatt komoly tiltakozásokat váltott ki belföldön és külföldön, köztük Magyarországon is. Az orosz külügyminisztérium korábban úgy foglalt állást, hogy az oktatási törvény ellentétes Ukrajna al kotmányával, mert megsérti az orosz ajkú lakosság érdekeit, és a totális elukránosítást célozza. Az orosz parlament alsóházának a FÁKországok és az eurázsiai integráció ügyeiben illetékes bizottsága múlt kedden nyilatkozattervezetet terjesztett el ő az akkor még Porosenko által alá nem írt ukrán oktatási jogszabályról, amely a dokumentum szerint megfosztja az állampolgárokat az anyanyelvükön való tanulás jogától. Az Állami Duma nyilatkozattervezete rámutat, hogy a jogszabály csak az óvodákban és az ál talános iskola 5. osztályáig szavatolja az anyanyelvi oktatáshoz való jogot "az Ukrajna t ő sgyökeres népeihez és nemzeti kisebbségeihez tartozó személyek számára". Emellett azt tervezik, hogy az 5. osztályig is csak 2020ig oktatják majd a nemzeti kis ebbségek nyelvén a tantárgyakat, azt követ ő en pedig az oktatást Ukrajnában teljességgel és kizárólagosan ukránosítják majd. v v i i s s s s z z a a Románia eljárási okokból támadta meg az EU bíróságán a Minority SafePack polgári kezdeményezést Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: Kolozsvár, 2017. szeptember 27., szerda (MTI) - Románia szigorúan eljárási okokból támadta meg az Európai Unió luxemburgi bíróságán a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését - közölte csütör tökön az MTI kérdéseire válaszolva a román külügyminisztérium. A tárca szerint Románia csupán azt próbálja megel ő zni a bírósági keresettel, hogy az Európai Unió olyan területekre is kiterjessze a jogalkotási kompetenciáit, amilyen például a nemzeti ki sebbségekhez tartozók jogainak védelme. Utóbbi ugyanis a tagállamok szuverenitásának a része. "Ezen a területen az Európai Uniónak az alapszerz ő dések értelmében nincsenek jogkörei, és nem is szerezhet ilyen jogköröket másként, mint az alapszerz ő dések kib ő vítése révén" - fogalmazott válaszában a román külügyminisztérium. Az MTI írásban kérdezte a tárcát arról, hogy miért támadta meg a polgári kezdeményezés bejegyzését, a román állam mely intézménye hozta az Európai Bizottság perbe hívására vonatkoz ó döntést, és hogy ezek után fenntarthatónak tartjae azt a korábbi álláspontját, hogy Románia mintaállam a kisebbségekhez való viszonyulása terén. A külügyminisztérium közölte: Románia az alapszerz ő dések értelmében fogalmazott meg elvi álláspontot az EU és a tagállamok közötti helyes hatáskörmegosztásról, és bírósági keresete az EU egyik intézményének (Európai Bizottság) egyetlen határozata ellen szól. A tárca megemlítette, hogy Románia oldalán Szlov ákia is belépett a luxemburgi perbe. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Minority Safepack európai polgárok kezdeményezése, nem pedig valamely politikai szervezet politikai akciója. A román külügyi tárca elismételte ugyanakkor a korábban sokszor megf ogalmazott álláspontját, mely szerint Románia védi valamennyi olyan állampolgára jogait, aki szabad elhatározásából valamely kisebbséghez tartozónak vallja magát. Az ilyen személyeknek "jogukban áll használni anyanyelvüket a közigazgatási hatóságokkal való kapcsolatukban és az igazságszolgáltatásban, jogukban áll megtanulni anyanyelvüket, anyanyelvi oktatásban részesülni minden szinten, joguk van az anyanyelvi egyházi szolgálathoz, az anyanyelv ű sajtóhoz, valamint ahhoz, hogy részt vegyenek a közéletben és az egész társadalomra vonatkozó döntések meghozatalában". Hozzátette: Románia a reprezentatív kisebbségi szervezeteken keresztül jelent ő s pénzügyi
