Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. szeptember - Civitas Europica Centralis
2017-09-26
oldal | 19 2017. szeptember 26. Hangsúlyozta: Romániában számos olyan igaz ságtalanság érte a magyarságot, amely ellentétes a Gyulafehérvári Nyilatkozat szellemével, a centenáriumi rendezvénysorozattal pedig arra is emlékeztetni akarják a románságot, hogy a történelmi dokumentumba foglalt autonómiaígéretér ő l megfeledkezett. A Nagyváradon tartott kétnapos autonómiakonferenciáról T ő kés László elmondta: a KMAT rendszeresen szervez reprezentatív tanácskozásokat a téma európai szakért ő ivel az autonómia eszméjének népszer ű sítése, formáinak megismertetése és a nemzedéki folytonosság megteremtése érdekében a kárpátmedencei magyar fiatalok számára. Megemlítette: a rendezvényen felkérték a konferencián el ő adóként részt vev ő Szili Katalint, a határon túli autonómiaügyek egyeztetésének miniszterelnöki megbízottját, hogy közvetítsen az erdélyi magyar szervezetek és pártok között a székelyföldi területi autonómiaigény egységes képviselete érdekében. A konferenciát megel ő z ő nagyváradi munkaülésén a KMAT állást foglalt az új ukrajnai oktatási törvény ellen, tiltakozott a marosvásárhely i Római Katolikus Gimnázium ellehetetlenítése miatt, és felkérte tagszervezeteit, hogy segítsék a szükséges egymilli ó aláírás összegy ű jtését a Minority SafePack nev ű kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezéshez. v v i i s s s s z z a a Potápi: a Kárpátmedence magyar közösségei nem adták fel az autonómiáért folytatott harcukat Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: Kolozsvár/Nagyvárad, 2017. szeptember 22., péntek (MTI) - A Kárpátmedence magyar közösségei nem adták fel az autonóm iáért folytatott harcukat, de a közösségeknek az ő ket ér ő támadások ellen is egyfolytában védekezniük kell - jelentette ki Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felel ő s államtitkára pénteken a Kárpátmedencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) nagyváradi ülésén. Az államtitkár KMAT idei második ülésének nyilvános részén felszólalva megállapította, hogy egyedül a Vajdaságban sikerült el ő relépni az autonómia területén. Úgy vélte, amíg a székelyföldi magyar ember is köz ömbös az autonómia iránt, addig kevés esély van a sikerre. Szerinte els ő sorban a saját közösség autonómia iránti igényét kell meger ő síteni, majd a román közösségét, ehhez kell hozzáilleszteni a magyar és a román politikát, és ehhez kell nagyhatalmi, európa i uniós támogatást szerezni. "Semmivel sem jobb a helyzet mint 1995ben vagy 2004ben, de innen szép fordítani" - jegyezte meg az államtitkár, aki arra is kitért, hogy a magyar nemzetpolitika immár arra törekszik, hogy a Kárpátmedence magyar közösség ei boldogulni is tudjanak a sz ü l ő földjükön. Ezért a hagyományos nemzetpolitikai területek mellett a magyar közösségek gazdaságát is támogatja. Az államtitkárnak az autonómia iránti közönyre vonatkozó megállapítását mind T ő kés László KMATelnök, mind p edig Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke vitatta. T ő kés László a székelyek autonómiaigényét a templomba ritkán járó, de mégis hív ő emberek vallásosságához hasonlította. A KMAT elnöke szerint történelmi el ő zményei vannak annak, hogy az erdélyi magyarságban er ő sebb az autonómiaigény, mint a Kárpátmedence más magyar közösségeiben. Az erdélyi magyarság öntudatába ugyanis beépült, és maradványaiban máig megmaradt az erdélyi államiság tudata - vélte T ő kés László. A politikus úgy vél te: a Magyarországot felszabdaló trianoni döntés centenáriumát megel ő z ő fokozódó magyarellenesség is a közösségi önrendelkezés hiányára vezethet ő vissza. "Gordiuszi megoldás volna, ha a nemzeti önrendelkezés közösségi jogát tudnánk érvényesíteni. Tovább ke ll folytatnunk törvényes küzdelmünket az autonómia különböz ő formáinak a megvalósítása érdekében" - jelentette ki T ő kés László. Szilágyi Zsolt úgy vélte: a székelyek 2013 októberében tartott nagy menetelése vagy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2007be n tartott nem hivatalos mozgó urnás népszavazása is jelezte, hogy az autonómia népakarat Székelyföldön. A politikus szerint "mozg á sban kell tartani a közösséget" hogy a népakarat megmaradjon. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott felszólalásában azt hangoztatta, hogy a magyar közösségeknek el ő bb a közösségeiken belül kell egységesíteniük autonómiaelképzeléseiket, és csak ezután szabad megszólítaniuk országaik vezetését. Úgy vélte: a Székelyföldre vonatkozó két autonómiatervezet között a leglényegeseb b különbség, hogy míg az SZNT a történelmi Székelyföld számára kér területi autonómiát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) tervezete Hargita, Kovászna é s Maros megye területére vonatkozik. Utóbbi terület nagyobb és olyan kistérségeket is magába foglal, amelyeken kisebbségben élnek a magyarok. A miniszterelnöki megbízott abbeli szándékának adott hangot, hogy a következ ő egyeztetésen "közös nevez ő re hozzák" a székelyföldi tervezeteket.
