Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. szeptember - Civitas Europica Centralis
2017-09-19
oldal | 13 2017. szeptember 19. elnyomottakból elnyomókká válni sosem volt szerencsés dolog … ” Molnár Csaba ( http://kiszo.hhrf.org/ ) A populizmus réme „ A Die Welt szeptember elsejei számában figyelemre méltó írás jelent meg A populisták hanyatlásának mítosza címmel. A szerz ő k, Klaus Geiger és Sarah Mahlberg – a nagyközönség egyfajta felrázásának szándékával – arra figyelmeztetnek, hogy az európai elitek eufóriája, hogy ugyanis a dán és a francia választási eredmények a populizmus hanyatlására utalnak, aligha állja meg a helyét. Valójában ennek az ellenkez ő je történik. Az általuk széls ő jobboldalinak nevezett populizmus Európaszerte nemhogy gyengülne, jól érezhet ő en er ő södik. A szerz ő k statisztikai adatokkal is szolgálnak. Magyarországon a választóközönség 65, Görögországban 57, Lengyelországban 46, Itáliában 45, Csehországban 43, Franciaországban 28, Ausztriában 24, Spanyolországban 21, Hollandiában 16,9, Németországban 19 százaléka populista. S a tendencia er ő södik. Az írás a „széls ő jobboldali populizmus” pontos definíciójával is szolgál. A populizmus (vélemé nyük szerint minden populizmus széls ő jobb- vagy széls ő baloldali) hat jellemvonással definiálható: 1. elitellenesség, 2. a demokratikus folyamatokkal szembeni türelmetlenség, 3. a bevándorlás kritikája, 4. a globalizáció és a szabadkereskedelem elutasítása, 5. a forradalmi nyelvezet, 6. a közelg ő drámai változásokra vonatkozó próféciák … ” Bíró Béla ( http://szabadsag.ro ) Bár állnánk csehül – uniós mag és perifériák „ Ha a valós adatokat (és nem a politikusok nyilatkozatait) nézzük, akkor paradox módon a leginkább euroszkeptikus Csehország áll legközelebb az EU magjához a visegrádi négyek közül. A vásárlóer őparitáson mért egy f ő re jutó nemzeti termék – a gazdasági fejlettség legfontosabb mér ő száma – cseh szomszédainknál tavaly elérte az uniós átlag 88 százalékát, ez nemcsak a szlovák (77), lengyel (69) és magyar (67) szintet haladja meg, de fölötte van a görög, portugál és ciprusi szintnek, és er ő sen közelít a spanyolhoz (92). Amit meg is haladna, ha Katalónia függetlenedne Spanyolországtól (de természetesen lehagy ná a külön kezelt DélOlaszországot is). Csehország júliusi, mindössze 2,9%os munkanélküliségi mutatója egyenesen a legkedvez ő bb az egész unión belül, akárcsak a relatív szegénység és szociális kirekesztettség által veszélyeztetettek aránya, amely 2016ba n szintén itt volt a legkisebb (13,3%). A 20 – 64 éves korosztály foglalkoztatottsági rátája (76,7%) nemcsak a visegrádi és a mediterrán országoknál kedvez ő bb, de jónéhány nyugat- és északeurópai országét is eléri, illetve meghaladja … ” Gál Zsolt ( http://ujszo.com/ ) Szombathy : a kisebbségi jogokból nem szabad engedni „ A hét legjelent ő sebb magyar vonatkozású híre az új ukrán nyelvtörvény elfogadása, amely meglehet, az oroszok ellen irányul, de a kárpátaljai százezres magyar kisebbséget ugyanúgy hátrányosan érinti … ” ( http://ujszo.com/ ) Intézményes vallási türelem Az amerikai szociológus szerint a vallási türelem eszméjének európai elterjedésében kevés szerepe volt a toleranciáról elmélked ő filozófusoknak. Annál nagyobb az er ő s központi államnak. „ Locke , Spinoza és Voltaire briliáns elmék voltak, de a szólásszabadság az államnak, nem pedig a filozófiának köszönhet ő ” – írja az Aeon magazinban Mark Koyama amerikai közgazdász professzor, az Üldöztetés és tolerancia: a vallásszabadsághoz vezet ő hosszú ú t címmel hamarosan megjelen ő monográfia társszerz ő je. A politikai eszmetörténetben általánosan elfogadott nézet szerint a vallási tolerancia a felvilágosodás eszmeiségének terméke. A politikai filozófiában John Locke , Baruch Spinoza , Pierre Bayle és Voltaire nevéhez szokás kötni a vallási türelem melletti nor matív érvelés megjelenését. A korral foglalkozó eszmetörténészek többsége az amerikai alkotmány által elismert vallási toleranciát is egyenesen a felvilágosult liberális eszmékb ő l vezeti le. Koyama nem vitatja, hogy a felvilágosodás filozófusainak fontos s zerepük volt a vallási türelem gondolatának szisztematikus kidolgozásában. Az eszmék azonban önmagukban nem sokat értek – véli. A
