Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. szeptember - Civitas Europica Centralis
2017-09-12
oldal | 15 2017. szeptember 12. Az utolsó nap, amikor már azt hittem, hogy megszoktam a finnek nyitottságát, elvittek minket egy kisvárosba az ország másik végébe (négy óra buszozás), hogy megmutassanak valamit. Egy Nagymegyer nagyságú városkát kell elképzelni, svéd többséggel, ahol a bevándorlók aránya 13 százalék. Mintegy száz nyelvészt a világ minden tájáról – Ausztráliától, DélAmerikáig – köszöntött a polgármester, és el ő adást tartott a városról. Ilyesmiket még sosem hallottam polgármestert ő l. Nagy büszkeséggel beszélt a lakosságról, olyan mondatok hangzottak el, hogy „városunk nem len ne ilyen a bevándorlók nélkül, nagyon büszkék vagyunk rájuk”. Azt hittem, nem egy másik országban vagyok, hanem egy másik bolygón … ” Lucia Molnár Satinská ( http://ujszo.com/ ) Szomszédsági (v)iszonyok „ Jobb a jó szomszéd sok rossz atyafinál – tartja a közmondás. Nos, egyre inkább t ű nik úgy, a jelenlegi kijevi vezetés nem csupán a rossz atyafiakra, hanem a jó szomszédokra sem tart igényt. A legszembet ű n ő bb bizonyíték erre az ukrán – orosz kapcsolat. A két testvérnépet közel 2 ezer kilométeres határ köti össze, ráadásul úgy, hogy mindkét oldalon élnek saját nemzettársaik is. Ennek ellenére a várt jó viszonyt egy mármár irracionális iszony váltotta fel, aho l a retorikát leginkább a háborús kifejezések uralják. Ú gy gondoltuk eddig, hogy bár Keleten puskaporos a hangulat, Nyugaton, az EUs országokkal rendezettek a kapcsolatok. Úgy t ű nik, az új jogfosztó és alkotmányellenes oktatási törvény az eddigi jól vagy rosszul járható – de meglév ő ! – hidakat is felégeti, hiszen szinte valamennyi szomszéd f ő városában kiverte a biztosítékot … ” Kőszeghy Elemér ( http://kiszo.hhrf.org/ ) Felel ő sséget visel... „ És Budapest diplomáciai offenzíváját tapasztalva a környez ő országoknak a jelek szerint ahhoz is hozzá kell szokniuk, hogy Magyarország kész akadályt gördíteni politikai, gazdasági és kereskedelmi aspirációik elé, ha csak ilyen módon lehet kicsikarni a határon túli magyarok jogait. Bár a marosvásárhelyi katolikus gimnázium kálváriája (az alapítást illegálisnak tartó ügyészségi eljárás beindításával) közel egy éve tart, a román társadalom többsége jobbára a tanintézet megszüntetése ellen a múlt héten rendezett tiltakozás apropóján értesült el ő ször az iskola helyzeté r ő l. A józan hangvétel ű , az iskola ellehetetlenítéséhez vezet ő adminisztratív intézkedések abszurditására rávilágító állásfoglalásokon kívül számos román politikus és véleményformáló egyszer ű en nem érti, vagy nem akarja érteni, mi a bajuk megint a magyarok nak. Szerintük nincs abban semmi tragédia, ha a tanfelügyel ő ség és a helyi önkormányzat tévedése, mulasztása elvezet egy tanintézet megsz ű néséhez, a tanévkezdés el ő tt pár nappal pedig a diákok azt sem tudják, hol folytathatják (vagy kezdhetik) tanulmányaik at … ” Rostás Szabolcs ( https://kronika.ro/ ) Iskolakezdés felfrissítés nélkül „ Újabb tanév kezd ő dött el tegnap jóval, rosszal is. Az idén sem úsztuk meg a tankönyvmizériát annak ellenére, hogy sikerült a szakemberek által jónak min ő sített ötödikes magyar nyelv és irodalom tankönyvet megírni, illetve megjelent a szintén ötödikeseknek szóló román nyelv és irodalom, amely a nemzetiségi diákok saját os helyzetét figyelembe vev ő tanterv alapján készült el. Ugyanakkor az ötödikesek jórészt tankönyvek nélkül maradtak, hiszen csak románul jelent meg a háromszáz oldalas, összevont leckegy ű jtem é ny, amelynek hasznosságáról igencsak megoszlanak a vélemények. Eközben a diákok tornatankönyvvel gazdagodtak, amivel a hazai oktatási rendszer nagy sikerrel pályázhatna az ostobaságok rekordkönyvébe … ” Borbély Tamás ( http://szabadsag.ro )
