Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. szeptember - Civitas Europica Centralis
2017-09-11
oldal | 18 2017. szeptember 11. rikoltozhatnának egymás szavába vágva fajsúlyos politikusok és elszánt jogvéd ő k. Hogy nem teszik – vagy ha mégis, fél szívvel – , az a geopolitikai megfontolások és a bejáratott narratívák kizárólagossága mellett az ostoba közöny eluralkodásáról árulkodik még. Hiszen az áldozatok egyébk é nt nem maradtak csendben, ám hangjuk az aktuális fennforgások folytán nem hallatszik messzire … Persze, ahogy Ukrajnában az már lenni szokott, it t is a gyakorlatban derülhet ki id ő vel, mi hogyan m ű ködik, de a törvényalkotó szándékával kapcsolatban nem merülnek fel kételyek. A cél: az ukrán el ő térbe tolása a nemigen homogén államban beszélt többi nyelv kárára. Indokolt leszögezni, most sem a kárpáta ljai magyarokra l ő nek els ő sorban. Akiket ütni akarnak, azok az oroszok, többmilliónyian. Az az er ő s százezernyi magyar nem tétel. Ő k csak a forgács, amely hullik, amikor vágják a fát. Vigasznak sovány ez, ám politikai realitásnak testes. Ukrajna nem szimpl án jogot sért, önnön alkotmányát is semmibe veszi, de emiatt nem fog szót emelni Európa. Miért tenné? Végül is az ellenséget – az oroszokat – szorongatják, hadd tegyék. Ami meg az apraját illeti, azokat nem is muszáj észrevenni … ” Gazda Albert ( https://mno.hu/ ) Nem akar az EU perifériáján rekedni KözépEurópa Krynica jó irányt ad az együttm ű ködésre, Varsó azonban még keresi a hangot a régiós vezet ő szerephez „ A kétsebességes EU nem a jöv ő , hanem a múlt és a jelen. A csatlakozás után 13 évvel KözépKeletEurópában az Európai Unió az emberek számára egyáltalán nem a boldog történelmi beteljesülés, hanem egy elveszett illúzió. A szociális Európa csak szavakban létezik. A keleti áruk nem tudnak a nyugati piacokra jutni, korlátozzák a munkaer ő szabad áramlását és hatalmas a különbség a bérekben. Az Európai Unió keleti és nyugati része között drámaian nyílik az olló, ami már e szöve tség rendszerhibája. A migráció csak egy a s ű r ű söd ő kihívások között, a f ő kérdés azonban ma az, hogy a jelenleg gazdaságilag, társadalmilag és kulturálisan is széttördelt Európa lehete egységes? Vona Gábor festette le eképpen Krynicában felszólalva az Eu rópai Unióban uralkodó állapotokat. A Jobbik elnökének helyzetértékelése tökéletesen beleillett a 27. Krynicai Gazdasági Fórum összképébe … ” Stier Gábor ( https://mno.hu/ ) Achillessarkunk „ Váratlan bombaként csapódott le a közvéleményben, pedig, akit érintett és érdekelt, több mint egy éve tudhatta, hogy be fog következni. Nos, igen, az ukrán parlament által elfogadott oktatási törvényr ő l van szó, mely jöv ő év szeptemberét ő l gallyra vághatja az ország összes nemzetiségi iskoláját. Jól tudjuk, mindez az érthetetlen és értelmezhetetlen oroszellenesség jegyében zajlik, s a többi nemzeti kisebbség, így a magyar vagy éppen a román, csak amolyan járulékos veszteség. A jogszabály, pontosabban az, hogy az 5. osztálytól minden tartárgyat ukránul adnak el ő , a kisebbségek érdekeit szolgálja, állítják törvényalkotók, hisz a nyelvtudás birtokában könnyebben integr álódnak a többségi társadalomba, érnek el benne egyéni sikereket … ” Kőszeghy Elemér ( http://kiszo.hhrf.org/ ) Mindennapi harc a normalitásér t „ Egyik szemünk sír, a másik nevet, amikor olyan hírek érkeznek, mint a mostani váradi: joger ő ssé vált az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) döntése, amellyel kimondta, hátrányos megkülönböztetés éri az 50 ezres nagyváradi magyarságot azáltal, hogy nem intézheti anyanyelvén a hivatali ügyeket a helyi önkormányzatnál, a városházán, és tájé koztatást sem kap magyarul az ő t is érint ő kérdésekr ő l, miközben épp úgy fizeti az adót, mint román szomszédai. Örülünk egyrészt annak, hogy igazságot szolgáltattak, másrészt annak, hogy a néppárti illetékes azt mondja, a helyi vezet ő kkel folytatott tárgyl ások bizakodásra adnak okot, hogy nem kell további perekkel kikényszeríteni jussunkat, hiszen – mint ismert – törvény és egy sor egyezmény is arra kötelezi a váradi önkormányzatot, hogy biztosítsa a valós kétnyelv ű séget, a városban a magyar lakosság részar ánya ugyanis meghaladja a 20 százalékot. Mélységes szomorúsággal tölt el ugyanakkor,
