Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. augusztus - Civitas Europica Centralis
2017-08-08
oldal | 18 2017. augusztus 8. évtizedekben lemondott a nemzeti érdeknek nemcsak az érvényesítésér ő l, de még a megfogalmazásáról is. Az egyik a menekültváls á g, amelyben az olaszok úgy érzik, hogy a többi európai ország cserben hagyta ő ket. Igaz, északabbra viszont úgy érzik az ottaniak, hogy az olaszok csendben továbbengedik az illegális bevándorlókat. A másik a Saint Nazairei hajógyár ügye. Az olasz állami hajóépít ő nagyvállalat, a Fincantieri megszerezte volna a többségi tulajdont, de a francia állam leállította az ügyletet, mondván, hogy a hajógyáraknak legalább felerészt nemzeti tulajdonban kell lenniük. Úgy látszik, csak Olaszország intett búcsút a nemzetállamnak, a franciák, akikkel elvben partnerek az Európai Unióban, ezt csak akkor látják hasonlóképpen, amikor ő k vásárolnak termel ő tulajdont Olaszországban ( http://www.metazin.hu/ ) Globalizáció és populizmus A bal- és jobboldali populizmus meger ő södése miatt egyre több közgazdász emel szót a túlzásba vitt globalizáció ellen, köztük olyanok is, akik korábban a neoliberális szabadpiac hívei voltak. A brit liberális lap publicistája szerint a nemzetállami szuverenitás er ő sítésére van szükség. „ A kilencvenes és a kétezres évek globalizációpárti konszenzusának az elmúlt években tapasztalt összeomlása nem egyedi jelenség: korábban is történt már ilyesmi. A szabad kereskedelem mindig is az egyenl ő tlenséget er ő sítette – ami pedig politikai káoszhoz é s populizmushoz vezetett . A szabad kereskedelem társadalmi következményeinek figyelmen kívül hagyása mindig súlyos poli tikai következményekkel jár ” – olvassuk Nikil Saval publicista esszéjét a liberális Guardianben. H arminc éve megkérd ő jelezhetetlennek számítottak a globalizációpárti neoliberális gazdaságtani doktrínák. El ő bb a reagani és a thatcheri piacpárti reformok voltak divatosak, majd a Szovjetunió összeomlása után az in stant kapitalizmus , vagyis a washingtoni konszenzus tételei – a deregularizáció, a privatizáció és a jóléti kiadások csökkentése – uralták a politikai gazdaságtan diskurzusát – idézi fel Saval . Mára azonban megváltozott a helyzet. Már a globalizáció zászlóshajójának számító davosi Világgazdasági Fórumon is e gyre többen fogalmaztak meg kritikát a korlátozatlan szabad kereskedelemmel kapcsolatban: az id ő k változását jól mutatja, hogy még Ch ristine Lagarde is a nagyobb újraelosztás szükségessége mellett tört lándzsát . De hasonló , korábban elképzelhetetlennek számító globalizációkritikus véleményt fogalmazott meg számos, valaha szabadpiacpárti közgazdász is … ( http://www.metazin.hu/ ) C C i i k k k k e e k k Semjén: veszélyes a székelység nemzetiségként történ ő elismerését célzó kezdeményezés Budapest, 2017. augusztus 7., hétf ő (MTI) - A nemzetpolitikáért felel ő s miniszterelnökhelyettes szerint káros és veszélyes az a kezdeményezés, ami a székelységet a magyar nemzett ő l különböz ő nemzetiségként akarja meghatározni. Semjén Zsolt az MTInek nyilatkozva hétf ő n kijelentette: a székelyek magyarok. Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes a kezdeményezéssel összefügg ésben kiemelte: a leghatározottabban ellenzi, ez egy káros és veszélyes lépés. A székelyek magyarok, s ilyen alapon a palócoktól kezdve más magyar nemzetrészekkel is meg lehetne osztani a magyarságot. Hozzátette: a kezdeményezés jó szándékú, de teljes hozzá nem értés alapján történt vagy sokkal rosszabb, hiszen a román politikának mindig is célja volt annak elérése, hogy sem a csángók, sem a székelyek nem magyarok. Kiemelte: a kezdeményezés ellentétes a történelmi valósággal és a magyar nemzeti érde kekkel egyaránt. A Nemzeti Választási Bizottság július 25én hitelesítette a székelyek Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést. A határozat joger ő re emelkedése után a kezdeményez ő knek 120 nap alatt ezer támogató aláírást kell összegy ű jteniük. Ezek hitelességét a Nemzeti Választási Iroda ellen ő rzi, és amennyiben megvan a szükséges számú aláírás, az NVB kikéri a népcsoporttá nyilvánításról a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) véleményét.
