Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. augusztus - Civitas Europica Centralis
2017-08-04
oldal | 16 2017. augusztus 5. C C i i k k k k e e k k Elkezd ő dött az els ő kárpátaljai Magyar Ház építése Rahón Varga Béla, az MTI tudósítója jelenti: Rahó, 2017. augusztus 3., csütörtök (MTI) - A rahói magyar közösség és a Fels őTiszavidék szórványmagyarságának megmaradását szolgáló - Kárpátalján az els ő - Magyar Ház építése kezd ő dött el csütörtökön Rahón, a magyar kormány mintegy 80 millió forintnyi támogatásával. A rahói római katolikus plébánia épületére új szintként húzott, közel 500 négyzetméter alapterületen kialakítandó közösségi létesítmény é pítésének megkezdése alkalmából tartott sajtótájékoztatón Grezsa István, a Miniszterelnökség SzabolcsSzatmárBereg megye és Kárpátalja együttm ű ködésének és fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felel ő s kormánybiztosa hangsúlyozta: Magyaror szág kormánya Magyar Házak Kárpátalján elnevezéssel 2016 ő szén fogadott el egy programot, amely magyar közösségi terek, kulturális központok kialakítását t ű zte ki célul Kárpátalján a nemzeti identitás meg ő rzése érdekében és azért, hogy a kulturális alapú k özösségformálás méltó kereteket kapjon. Jelképes az, hogy Kárpátalján az els ő Magyar Ház Rahón létesül, vagyis a projekt a Tisza forrásvidékén, a történelmi Magyarország legkeletibb szegletében indul útjára - tette hozzá. Megjegyezte, hogy a Fels őTiszavi dék szórványmagyarsága az elmúlt években kifejezetten a magyar nemzetpolitika fókuszába került azáltal, hogy az asszimilációs folyamattal dacolva a térség magyarok által is lakott településein megmozdultak a magyar közösségek. Jelent ő s részben a történelmi egyházak - kiemelten a római katolikus egyház - szervez ő i, közzösségformáló tevékenységének köszönhet ő en a helyi magyarság határozott életjeleket ad magáról - mondta. A kormánybiztos örvendetesnek nevezte, hogy a térség közigazgatási, kulturális közpo ntjának számító Rahón kezdheti el m ű ködését idén ő szt ő l a Magyar Ház, amely otthonául szolgál mind a város, mind a környék magyarjainak, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Jelezte, a magyar kormány tervei között szerepel magyar kulturális központok lé tesítése más kárpátaljai városokban és nagyobb településeken. "Beregszászon nagyon szeretnénk a gyalázatos állapotban lév ő BethlenRákóczikastélyt bekapcsolni a programba, és a város legrégibb - jelent ő s magyar történelmi és kulturális értéket képvisel ő - épületét megmenteni a helyi közösség számára" - emelte ki. Mindenütt igyekszünk els ő sorban történelmi épületeket megmenteni a jöv ő nek, hogy szolgálhassák a közösségeket, és ami egyben a kárpátaljai többségi lakosság számára is pozitív üzenetet hordoz - mu tatott rá, emlékeztetve és megköszönve, hogy ebben partner Kárpátalja megye vezetése is. "Remélem, hogy ez a kulturális megmutatkozás közelebb hozza népeinket egymáshoz" - mondta a többi között Grezsa István. A Magyar Ház építését koordináló Mikulyák L ászló esperes, rahói plébános atya az MTI érdekl ő désére kifejtette: Rahónak két magyar közössége van, és mindkett ő számára a római katolikus plébánia a legmegközelíthet ő bb, ezért esett erre a választás a létes í tmény helyének kijelölésekor. Mint közölte, a háznak a plébániától független bejárata lesz, és helyet kap majd benne egy száz f ő befogadására alkalmas rendezvényterem, számítógépekkel felszerelt osztályterem az egyre népszer ű bb vasárnapi iskola tanulói és a népes magyar nyelvtanfolyamok rés ztvev ő i számára, irodahelyiségek a helyi magyar szervezeteknek, két szolgálati lakás, mások mellett a Pet ő fiprogram ösztöndíjasainak elhelyezésére. A Magyar Ház a tervek szerint november elejére készül el - mondta el Mikulyák László. v v i i s s s s z z a a Megkezd ő dött a bukovinai folklórfesztivál Bonyhádon Bonyhád, 2017. augusztus 4., péntek (MTI) - Hagyomány ő rz ő csoportok fellépésével, kiállításokkal elkezd ő dött pénteken a 28. Bukovinai Találkozások Folklórfesztivál Bonyhádon. A háromnapos eseményt az egykor Bukovinában élt nemzetiségek folklór együtteseinek részvételével rendezik meg a völgységi városban. A fesztivál megnyitóján Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felel ő s államtitkár hangsúlyozta: a rendezvény ünnepi alkalom, lehet ő ség arra, hogy a bukovinai népek tudjanak egymással találkozni azokon a vidékeken, ahol most élnek és az óhazában is. Az 1775ben az osztrák császársághoz került Bukovina az ott él ő tizenhárom nemzetiségnek köszönhet ő en a Habsburg Birodalom legszínesebb tartománya volt, amely az els ő világháború után Romániához, a második világháború után a Szovjetunióhoz és Romániához került, ma pedig Ukrajnához és Romániához tartozik. A régióból több népcsoportnak távoznia kellett, a székelyek - rövid bácskai tartózkodás után - 1944ben telepedtek le Magyarországon.
